Bő öt éve szinte a nulláról indult újra, mára a covid okozta visszaesés mellett is elérte a tízmilliárd forintos árbevételt a Lensa, amely az amerikai álláshirdetés-piacon akar robbantani. Ha Vári Gergő a Profession.hu után másodszor is feljut a csúcsra, már nem akar egyből lejönni a hegyről.
Vári Gergő a 2000-es évek elején felforgatta az álláshirdetés-piacot, és amikor eladta a néhány év alatt nagyra növesztett Profession.hu-t, az egyik legfiatalabb magyar selfmade milliárdos lett. Tíz évvel később, 2015-ben azért vállalta el a Forbes címlapját, mert akkor már tudta, hogy mi lesz a második nagy dobása. Lensa nevű cégével az amerikai álláspiacot célozta meg nagyívű tervekkel, és volt is kedve mesélni róla.
Sok üzletember nevéhez fűződik egy-egy nagy dobás, egy-egy óriási cég felépítése a semmiből. De az fehér hollónak számít, aki meg tudja ismételni a sztorit egy új céggel, új piacon. Az elmúlt hét évben ezért is követtük kiemelt figyelemmel, hogy összejön-e Vári Gerőnek a duplázás, lehetséges-e a világ legnagyobb álláspiacán összehozni valami hasonlót, mint amit Magyarországon felépített. Egy év után úgy tűnt: nem, ez úgy, ahogy van, bukta. Irányváltás, új módszerek és három év után: van remény, de rengeteg munka kell még bele. Most: a cég szépen növekszik, stabilan nyereséget termel, és egyre közelebb kerül a piacvezető ötös élbolyhoz. Úgy, hogy időközben felépítettek egy olyan rendszert, amiről biztosan tudják, hogy tartósan versenyelőnyt biztosít.
A Lensa budapesti központjában is elég látványos a változás. Legutóbbi interjúnk idején, 2018-ban még a jövőbe vetett hitet sugározta az iroda, igencsak lötyögtek benne az emberek, voltak vagy negyvenen. Akkor Vári Gergő azt mondta, valóban félház van, akad még hely további harminc embernek, de hamar az is kevés lesz. Most vannak százharmincan, rég bővíteni kellett az irodát, és hamarosan újabb részeket bérelnek, mert az év végére száznyolcvanra nőhet a létszám.
Minden válságban megnő az igény arra, hogy aki teheti, ne egyetlen országban tartsa a teljes pénzügyi vagyonát. A földrajzi diverzifikáció elsősorban a privátbanki ügyfelek számára elérhető, de már az sem magától értetődő, hogy mekkora vagyonnal számíthat valaki privátbanki kiszolgálásra Magyarországon, és mekkorával Nyugat-Európában. Felmerülhetnek az adózási kérdések, az elérhető befektetési eszközökkel, a szabályozási környezettel, és […]
Minden válságban megnő az igény arra, hogy aki teheti, ne egyetlen országban tartsa a teljes pénzügyi vagyonát. A földrajzi diverzifikáció elsősorban a privátbanki ügyfelek számára elérhető, de már az sem magától értetődő, hogy mekkora vagyonnal számíthat valaki privátbanki kiszolgálásra Magyarországon, és mekkorával Nyugat-Európában. Felmerülhetnek az adózási kérdések, az elérhető befektetési eszközökkel, a szabályozási környezettel, és nem utolsósorban a szolgáltatások árazásával kapcsolatos kérdések is. Ezekről kérdeztük Tabányi Mónikát, a Concorde privátbanki igazgatóját, és Pájer Tamást, a Concorde Investments Ireland ügyvezető igazgatóját.
Korábban főleg svájci és osztrák privátbankokkal összefüggésben lehetett arról hallani, hogy a tehetős magyar ügyfelek igyekeznek földrajzilag is diverzifikálni a megtakarításaikat. Egy ideje erről mintha kevesebb szó esne, a Concorde pedig Írországban alakított ki erre alkalmas megoldást. Milyen tényezők befolyásolták a döntésüket, amikor Írországot választották?
Tabányi Mónika: A tehetős magyar ügyfelek többségének szempontjából nézve a svájci és az osztrák versenytársaink vonzerejének folyamatos csökkenése mögött két alapvető ok húzódik meg. Egyrészt egy többlépcsős szabályozási változás eredményeként, amit az EU kényszerített ki, lényegében eredeti formájában megszűnt mind a svájci, mind az osztrák banktitok, ami korábban komoly, és tegyük hozzá, nem feltétlenül fair versenyelőnyt biztosított a más országokban működő privátbanki szolgáltatókkal szemben. Másrészt a nyugat-európai szolgáltatók megemelkedett belépési küszöbeivel összevetve kedvező, hogy a Concorde Investments Ireland már 300 ezer eurótól ki tudja szolgálni az ügyfeleket, és ez maradéktalanul személyes, exkluzív kiszolgálást jelent. De arra is sok példát látunk, hogy valaki könnyedén beleférne a megemelkedett nyugat-európai limitekkel is a privátbanki kategóriába, de nem akar „kicsi” lenni az ottani, még sokkal nagyobb ügyfelek között. Ez racionálisan nézve is érthető, szó sincs róla, hogy ez ego-kérdés lenne. Teljesen természetes, hogy egy svájci privátbanki ház a kevésbé tehetős és fizikailag, kulturálisan egyaránt távol lévő ügyfeleinek a legkevésbé értékes szolgáltatásait igyekszik nyújtani. Ez pedig mind ügyfélélményben, mind a portfóliók teljesítményében erőteljesen érezteti a hatását.
Pájer Tamás: Ha nincs svájci és osztrák banktitok, márpedig gyakorlatilag már nincs, akkor egy privátbanki szolgáltató ideális működési környezete Európában jórészt a pénzügyi szektor és a mögötte lévő intézményrendszer fejlettségének a függvénye. Írország ezekben a feltételekben élen jár. A pénzügyi szektor magán viseli az angolszász pénzügyi és szabályozási kultúra sok évszázad alatt megszilárdult erényeit, és ne felejtsük el, hogy a Brexit után az EU-ban ez már egyedülálló értéknek számít. Nagy-Britannia kilépése az unióból ráadásul valóságos exodust eredményezett a pénzügyi szektorban, elsősorban éppen befektetési területen, és ennek legfőbb nyertese Írország volt. A pénzügyi szektor elképesztően fejlett, amire mi is támaszkodunk, a letétkezelőnk például a világ egyik legnagyobb bankja. Ezt a rendszert ráadásul Európa egyik legszigorúbb pénzügyi felügyelete tartja igencsak rövid pórázon.
Azt gondolnánk, hogy a szektor szereplői felől nézve a szigorú szabályozás és a szigorú hatósági felügyelet inkább kényelmetlenség, ehhez képest Ön ezt pozitívumként említi.
Pájer Tamás: Az valóban igaz, hogy az ír felügyelet több évtizedes, többek között Nyugat-Európában, multinacionális pénzügyi nagyvállalati közegben is gyűjtött szakmai tapasztalataim fényében is hihetetlenül alapos, és akkor visszafogottan fogalmaztam. Azonban mi ezt az igencsak hosszú felügyeleti engedélyezés közben is inkább úgy fogtuk fel, mint ami minősít és rangot ad. Írországban működési engedélyt kapni, és a folyamatosan ellenőrzött magas követelményeknek megfelelni ugyan önmagában még nem üzleti siker, de mégis olyasmi, amire a munkatársaimmal együtt azt hiszem, joggal vagyunk büszkék. Az ebbe fektetett rengeteg munka meg is térül, megalapozza az ügyfelek jóleső bizalmát, és ezt nagyon jó érzés megtapasztalni minden egyes új ügyfelünknél. Tudjuk jól, hogy az ügyfelek választásában szerepet játszik ez a robusztus szabályozási és felügyeleti háttér is, és ez rendben is van így.
Esetleg arra is van példa, hogy ez a nagy hagyományokra visszatekintő pénzügyi szabályozási környezet olyan szolgáltatást is lehetővé tesz, amit a magyarországi nem?
Pájer Tamás: A szolgáltatások típusai és alapvető feltételei a jelentős részben harmonizált EU-s szabályozási rendszernek köszönhetően nagyban hasonlítanak, de ezzel együtt van példa ilyenre. Írországban lehetséges, hogy házastársak számára közös értékpapírszámlát (joint account) vezessünk, ennek különféle élethelyzetekkel kapcsolatos előnyei értékesek lehetnek. Apróságnak tűnik, mégis sok privátbanki ügyfélből nagyobb érdeklődést vált ki ez a lehetőség, mint amikor a díjainkról beszélgetünk velük. Pedig azok is rendkívül versenyképesek, sőt attraktívak a nyugat-európai privátbanki mezőnyben.
Tabányi Mónika: Arra törekedtünk, hogy az ügyfeleink számára megtartsuk a magyar és az ír szabályozások által lehetővé tett előnyöket. A Tartós Befektetési Szerződés a magyar adójog intézménye, amit a Concorde Investments Ireland ügyfelei ugyanúgy használhatnak, mintha magyarországi szolgáltatót vennének igénybe. Ennek a potenciálisan adómentességet biztosító konstrukciónak az ír jog alatt működő, ír hatóságok által felügyelt, önálló ír vállalatként fizikailag is Dublinban működő Concorde Investments Ireland szolgáltatásaiban való beépítését kivételes versenyelőnynek tartjuk, és szerencsére az ügyfeleink ugyanígy vannak ezzel.
Magánszemélyeken és vállalatokon kívül esetleg más, speciális entitások is nyithatnak számlát az ír Concorde-nál?
Pájer Tamás: Igen, vezetünk számlát bizalmi vagyonkezelők, illetve bizalmi vagyonkezelésbe adott, önálló adóalanyiságú kezelt vagyonok számára is, a magyar vagy az európai bizalmi vagyonkezelés jogintézménye alapján, beleértve a külföldi trustokat is, s különféle típusú alapítványoknak ugyancsak. A földrajzi diverzifikáció igénye gyakran kéz a kézben jelentkezik a professzionális vagyontervezési megoldások használatával, mi ezeknek is megfelelő platformot biztosítunk, legyen szó akár euróban, dollárban, forintban, vagy éppen angol fontban vezetett számlákról.
Adódik a kérdés, hogy az ír Concorde ügyfelei élhetnek-e azzal a kényelemmel, hogy a magyarországi Concorde-
os privátbankárukon keresztül intézzék az ügyeiket.
Tabányi Mónika: A két vállalat közötti szerződések és ezek felügyeleti auditálása lehetővé teszi, hogy az ügyfeleknek a XII. kerületnél messzebb ne kelljen mennie, sem az írországi számlanyitás, sem a későbbi magyar nyelvű ügyintézés során.
Pájer Tamás: Ezzel együtt nagyon szívesen látjuk az ügyfeleinket személyesen is Dublinban! Tartunk az irodában tartalék esernyőket is, tehát akkor sincs gond, ha éppen esni fog. Csendben elárulom: éppen esni fog.
Részletekért látogasson el oldalunkra az alábbi QR kód segítségével!
Úgy tűnik, semmi nem állíthatja meg a hiphopszupersztár Megan Thee Stalliont, hogy a példaképéhez, Beyoncéhoz hasonlóan birodalmat építsen. A zeneipar gyilkos – de ő már túlélte anyja halálát, gyűlölködők hadseregét és most egy betörést is.
Tetőző infláció, fenyegető dízelhiány és a sokat emlegetett technikai recesszió, ami nemcsak nálunk, de az unióban is bontogatja szárnyait. Elemzők, piackutatók jövő évi prognózisaiból válogattunk. Jöhet a 400 alatti euró?
Írta és illusztrálta: Háy János Az elméleti fizika terelte a helyes útra. Amikor feketén-fehéren kiderült, hogy semmi sincs feketén-fehéren, hogy a newtoni tapasztalás puszta látszat, mert a nyilvánvaló dolgok mögött egészen más folyamatok zajlanak. Biztos volt benne, hogy a háttérben titkos erővonalak vannak, amiket a gazdaság szereplői, a tőketulajdonosok mozgatnak, s hogy minden, ami látható, a bankok például, meg azok a számlák, amikbe betekintést […]
A „szellemi szabadfoglalkozású fuldoklóból” lett vállalkozó Vaszkó László is rájár olívaolajokkal vetekedő kukoricaolajára, mert szereti vele a rántottáját. Családi vállalatuk pedig azóta állít elő gluténmentes tésztákat ipari mennyiségben, hogy a második generációt képviselő Gábor egy olasz tanulmányúton megvilágosodott, és kitalálta a legjobb technológiát. A Civitáé az ország egyik legnagyobb kukoricamalma és a legtöbb kukoricás innovációja, újabban ehető tányérokkal
és poharakkal turbózzák fel a bizniszt.
