Bő öt éve szinte a nulláról indult újra, mára a covid okozta visszaesés mellett is elérte a tízmilliárd forintos árbevételt a Lensa, amely az amerikai álláshirdetés-piacon akar robbantani. Ha Vári Gergő a Profession.hu után másodszor is feljut a csúcsra, már nem akar egyből lejönni a hegyről.
Vári Gergő a 2000-es évek elején felforgatta az álláshirdetés-piacot, és amikor eladta a néhány év alatt nagyra növesztett Profession.hu-t, az egyik legfiatalabb magyar selfmade milliárdos lett. Tíz évvel később, 2015-ben azért vállalta el a Forbes címlapját, mert akkor már tudta, hogy mi lesz a második nagy dobása. Lensa nevű cégével az amerikai álláspiacot célozta meg nagyívű tervekkel, és volt is kedve mesélni róla.
Sok üzletember nevéhez fűződik egy-egy nagy dobás, egy-egy óriási cég felépítése a semmiből. De az fehér hollónak számít, aki meg tudja ismételni a sztorit egy új céggel, új piacon. Az elmúlt hét évben ezért is követtük kiemelt figyelemmel, hogy összejön-e Vári Gerőnek a duplázás, lehetséges-e a világ legnagyobb álláspiacán összehozni valami hasonlót, mint amit Magyarországon felépített. Egy év után úgy tűnt: nem, ez úgy, ahogy van, bukta. Irányváltás, új módszerek és három év után: van remény, de rengeteg munka kell még bele. Most: a cég szépen növekszik, stabilan nyereséget termel, és egyre közelebb kerül a piacvezető ötös élbolyhoz. Úgy, hogy időközben felépítettek egy olyan rendszert, amiről biztosan tudják, hogy tartósan versenyelőnyt biztosít.
A Lensa budapesti központjában is elég látványos a változás. Legutóbbi interjúnk idején, 2018-ban még a jövőbe vetett hitet sugározta az iroda, igencsak lötyögtek benne az emberek, voltak vagy negyvenen. Akkor Vári Gergő azt mondta, valóban félház van, akad még hely további harminc embernek, de hamar az is kevés lesz. Most vannak százharmincan, rég bővíteni kellett az irodát, és hamarosan újabb részeket bérelnek, mert az év végére száznyolcvanra nőhet a létszám.
Írta: Bánáti Anna, a Forbes-listák vezető szerkesztője Ha az ember hónapokon át listákat számol, egy idő után listapontokban kezd írni is. Íme öt gondolat az ötven leggazdagabb magyarhoz – érdemes észben tartani őket a lista olvasása közben. 1 A „vagyon” nem az, amennyid van. A vagyon az, amennyid lenne, ha eladnál mindent, amid van, legalábbis ezen a listán. A cégértékelési módszertanunk […]
Írta: Bánáti Anna, a Forbes-listák vezető szerkesztője
Ha az ember hónapokon át listákat számol, egy idő után listapontokban kezd írni is. Íme öt gondolat az ötven leggazdagabb magyarhoz – érdemes észben tartani őket a lista olvasása közben.
1 A „vagyon” nem az, amennyid van. A vagyon az, amennyid lenne, ha eladnál mindent, amid van, legalábbis ezen a listán. A cégértékelési módszertanunk az amerikai Forbesét követi, és szemléletében alapvetően konzervatív – nemcsak azt vesszük figyelembe, hogy milyen vagyonelemek tartoznak egy milliárdoshoz, hanem azt is, hogy ezek mennyibe kerülhettek, és mennyi hitelt vettek fel rájuk. Ez az összeállítás ötven embernél modellez egy mi-lenne-ha helyzetet, ahol az, hogy mennyire volt pontos a becslésünk, csak akkor derülne ki, ha a „lenné”-ből „van” lenne, a „ha”-ból pedig „amikor”. Vagy talán még akkor sem, hiszen Magyarországon elő-előfordul, hogy egy jószág jóval áron alul cserél gazdát. Emiatt írjuk mindig vagyon helyett azt, hogy becsült vagyon – mindkét szón ugyanakkora a hangsúly.
2 A konzervatív szemlélet azt is jelenti, hogy van, aki a közbeszéd alapján rajta lehetne a listán, még sincs. Hol van például Tiborcz István, Matolcsy Ádám vagy Jászai Gellért? A válasz: a belépés küszöbén. Ahhoz, hogy egy ötvenes listát összeállítsunk, nagyjából nyolcvan ember vagyonát vizsgáljuk meg – sokuknál óriási mennyiségű eszköz összpontosul, de a listára mégsem kerülnek fel, mert a módszertanunk abból indul ki, hogy semmi sincs ingyen. Hitel van, vételár van. Akkor is, ha Magyarországon vagyunk, és akkor is, ha ezeket gyakran nem egyszerű előásni.
3 Az átlátható, amit átlátni engedtek, mondja Háy János fizikusa az 56. oldalon. Valahogy így készül ez az összeállítás is. A transzparencia ma legalább akkora luxus, mint úgy általában a sajtószabadság, de mintha ebben is egyre jobban nyílna az olló. Vannak ugyanis milliárdosok ezen a listán, akiknek a cégbirodalma ma letisztultabb, átláthatóbb, mint valaha. De az is egyértelmű, hogy egyre nagyobb vagyonok összpontosulnak valahol máshol: külföldön, valaki másnak a nevén, de főleg az új éra kedvencének számító, a végső tulajdonosokat feltüntetni nem köteles magántőkealapokban. A jelenséggel nehéz mit kezdeni, mi annyit meg tudunk tenni, hogy továbbra sem hagyunk le senkit kérésre vagy fenyegetésre, és a lista összeállításakor mindenkit, akinek a becsült vagyona megütheti a minimumot, megvizsgálunk. Ha ez négy óra munka, akkor négy óra, ha két hét, akkor két hét.
4 Milliárdosaink nem szívbajosok, ha a privát szférájukról van szó. Szinte nincs már olyan év, amit megúsznánk perek nélkül, van már ügyünk a Kúria, sőt az Alkotmánybíróság előtt is (képviseletünket ezúton is köszönjük a TASZ-nak!). Hiába mondta ki a NAIH is, hogy jogunk van listák összeállításához, és a módszertanunk is jó, egyelőre még rengeteg időt vesz el az újságírói munkától az ügyvédekkel való levelezés és a perekre készülés. Nemcsak nálunk, máshol is.
5 Az 50 leggazdagabb magyar nem szégyenlista, és nem is sikerlista. Sokan vannak, akik nem lennének rajta stabil kormányközeli kebelbarátság és zsíros állami megbízások nélkül, de még többen vannak, akik igen: évtizedek óta ugyanabban az ágazatban építkező családok, a tudományos életet a gyakorlatba átültető innovátorok, old-school gyártócégeket ügyesen modernizáló üzletemberek, piaci résekre jól ráérzők, és idén először egy startupper is. De azt sem szeretnénk sugallani, hogy csak az a sikeres, akinek vagyona is van.
Ez a lista leginkább egy tükörkép – azt tükrözi, milyen volt Magyarország, a magyar gazdasági elit 2022-ben.
Jobban szeretem, ha Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll a lista élén, mint amikor Mészáros Lőrinc. Mészáros Lőrinc egy nagy, országos kacsintás, egy méretes idézőjel. Csányi Sándor sem mentes a politikai kapcsolatoktól, a háttéralkuktól és összefonódásoktól, de az elmúlt harminc évben azt is megmutatta, hogy építkezni és piaci viszonyok között versenyezni is tud. Felcsuti Zsolt pedig arra jó […]
Krimi, tudomány, képzőművészet, építészet és egy kis szépirodalom. Szórakoztató és igen színes könyvválogatást hoztunk, mert nem csak karácsonykor lehet könyvet venni.
Polcokon a friss, zsenge Zöld Forbes. Címlapon Kásás Tamás, a vegán, belül sokkoló (és persze mutatós) ábrákon nyolcmilliárd földlakó fogyasztása, valamint térképre pakoltuk Budapest imádható vegán helyeit.
Vajon eleget tudunk-e és értjük-e, hogy miért nincs egységes álláspont a férfi és női esélyek „egyenlőségével” kapcsolatban? Sokan, sokféle módon próbálták már a témát megközelíteni és változást elérni, változó sikerrel. Az EY és az Actionlab most olyan innovatív programot fejleszt, ami az érzelmek és a kölcsönös empátia irányából, a művészet eszközein keresztül világít rá fontos […]