Dinamikusan fejlődő üzleti tanácsadó cég innovációja teszi múltidőbe a klasszikus tanácsadást a piacon. A Sciencer szoftvere igazi újgenerációs üzleti megoldás a hazai vállalkozások számára, támogatásával minden vállalkozás maga tervezheti meg stratégiai lépéseit. Az egymással integráltan működő, iparágspecifikus tartalommal elérhető Business Model Canvas üzleti és pénzügyi tervező által maga lehet a vállalkozása személyes tanácsadója. A pályázatokhoz […]
Dinamikusan fejlődő üzleti tanácsadó cég innovációja teszi múltidőbe a klasszikus tanácsadást a piacon. A Sciencer szoftvere igazi újgenerációs üzleti megoldás a hazai vállalkozások számára, támogatásával minden vállalkozás maga tervezheti meg stratégiai lépéseit. Az egymással integráltan működő, iparágspecifikus tartalommal elérhető Business Model Canvas üzleti és pénzügyi tervező által maga lehet a vállalkozása személyes tanácsadója. A pályázatokhoz szükséges anyagok előkészítésének a káosza így lesz a múlté. Dobos Vivien ügyvezetővel többek között erről az innovatív tanácsadói modellről beszélgettünk.
Milyen szakmai tapasztalatok vezettek az új szoftver megalkotásához?
Csapatunk minden tagja a tanácsadói piacról érkezett, így az innovációs, menedzsment, jogi, és befektetői tanácsadásból összegyűlt tapasztalatok összeadódtak, hogy közösen megalkossuk azt az online szoftvert, ami akár a saját tanácsadói szolgáltatásunkat is képes kiváltani, ahol a vállalatok maguk mennek végig azokon a lépéseken, melyeket tradicionális esetben egy személyes tanácsadás során közösen tennék meg. Több mint 20 fős csapatban dolgoztunk szorosan együtt annak érdekében, hogy az iparágat megreformáljuk, és 2022-ben egy megújult arculattal és kiterjesztett szolgáltatáscsomaggal jelenjünk meg.
Czeglédi Marcell és Mihókánics István a tömeggyártás hibáiból tanulva indították el kárpitosvállalkozásukat. Ma már Green Sofa néven készítenek csomagolóanyagok hulladékából bútorokat.
Nyolc évvel ezelőtt rendszeresen rászóltak a túl hangos nevetés miatt Czeglédi Marcellre és Mihókánics Istvánra egy tömeggyártással foglalkozó bútorcégnél, ahol egymás mellett dolgozva döntögették a rekordjaikat: míg a többiek átlag heti nyolc bútort, ők akár harminchatot is megcsináltak. Fejenként. Teljesítménybérben dolgoztak, és kellett a pénz álmaik megvalósítására. Ha épp nem nevetgéltek, Napoleon Hill és Brian Tracy önfejlesztő hangoskönyveit hallgatva szűrték le, mi kell ahhoz, hogy belevágjanak egy vállalkozásba.
Ha nem nevetgéltek volna annyit, talán most nem ülhetnék a hetven százalékban újrahasznosítható anyagból és különleges, gyakorlatilag hulladékalapú vázból készített elegáns, türkizzöld kanapéjukon újonnan megnyitott stúdiójukban, Csepelen. Marcell tapasztalt értékesítőket megszégyenítő stílusban beszél a bútorkészítésről, István visszafogottan, tárgyilagosan szúrja közbe megjegyzéseit. Egyensúly van.
„A buta ember a maga hibáiból tanul, az okos másokéból, tartja a mondás, mi pedig igyekeztünk utóbbiak lenni. A tömeggyártásban láttuk, mi az, amit nem szeretnénk. Támogatónk nem volt, a családunkkal albérletben laktunk, ezért félreraktunk, rengeteget dolgoztunk. Rájöttünk, hogy nem kell készen lenni ahhoz, hogy meglépjünk valamit” – meséli Marcell. 2018-ban vágtak bele a vállalkozói létbe Akárpitosok cégnéven. „Alig mertem elmondani az anyósomnak. Mégis mit fog mondani? Egy vállalkozóra bízta a lányát?”
Mihókánics István és Czeglédi Marcell. Akárpitosok, így, nagy A-val.
Felelősséggel jár, ha valaki beenged az otthonába Az első kis műhelyüket Pesterzsébeten nyitották meg, nagy tervekkel. Új bútorokkal akartak indulni már akkor is, fémvázban és masszív párnákban gondolkodtak, hogy hosszú garanciát tudjanak vállalni. De az ehhez szükséges indulótőkét nem tudták összerakni, így maradtak a klasszikus kárpitozásnál, az áthúzásoknál. Tudták, mennyire fontos az ilyen munkáknál a személyesség és a bizalom kiépítése. Kezdettől hozzátartozott szolgáltatásaikhoz, hogy a megrendelő lakásába is kivitték a szöveteket. Így a majdani helyén, valódi fényviszonyok között láthatják, hogyan fog mutatni az elkészülő, felújított bútor.
Ezt a hozzáállásukat megőrizték, gyakran járnak ki címekre maguk is, de munkatársat is annak alapján választanak, tud-e jól kommunikálni. „Felelősséggel jár, hogy valaki beenged téged az otthonába.” Ma már tizenketten dolgoznak nekik és mellettük, azt mondják, mindig elsősorban a jelentkező személyiségét nézik, minden mást meg lehet tanulni. „Ha valami probléma adódik akár félreértés vagy a mi hibánk miatt, megyünk, és orvosoljuk a helyzetet. A vevőnek mindig igaza van” – mondja István. Ő is visszatérő vendéggé vált egy idős házaspárnál, akiknél pár éve húzott át egy bútort. Gyerekeik külföldön élnek, az egészségi állapotuk miatt sokszor szorulnak segítségre. „Ha a környékükön járok munkaügyben, felugrom, megszerelem, ami épp elromlott, vagy csak lecsavarom a befőttesüveg tetejét.”
Sokáig nem találtak olyan konstrukciót, amivel elérhették volna tervüket: hogy kitűnjenek. Végül 2021-ben találkoztak először az Eco panellel. Egy apró minta került a kezükbe az egyébként vékony lapformátumban kapható, Szerbiában gyártott anyagból. Nemcsak azért különleges, mert az építőiparban általában használt panelekkel szemben vízálló, tehát nem duzzad meg a nedvességtől, ezért kültéren is használható, hanem attól is, hogy száz százalékban környezetbarát.
Élelmiszercsomagoló anyagok tiszta hulladékából készül: hetven százalékban üdítősdobozokból, illetve zacskókból, tubusokból van, amik hő és nyomás hatására úgy állnak össze, hogy a két és fél négyzetméteres lap nem morzsolódik, nem esik szét, nagy a formastabilitása. És ezért nincs is szükség ragasztóanyagra. A szerbiai Feplo vállalat gyártja – havonta huszonkétezer lapot –, Magyarországon és a környező országokban a Landrich Hungary Kft. forgalmazza a gyártástechnológiát. Pfeilmayer Dávid, a kft. értékesítéssel foglalkozó munkatársa azt mondja, azt tervezik, hogy a következő években Lengyelországban és Magyarországon hoznak létre gyárat, de Szingapúrból és Thaiföldről is vannak komoly érdeklődők. Már az első találkozón meggyőzte őket Marcell és István kreativitása és lelkesedése, mondja Pfeilmayer. Más egyelőre nem próbálkozott a lapból bútorgyártással, de ahhoz gyorsnak is kell lenni, mert a gyár nem győz eleget gyártani, gyakorlatilag azonnal elfogy, megveszik építőelemnek.
Pedig a bútorok piacára ráfér a környezettudatossá válás. A pozdorjából készült bútorokból elégetés során felszabadul a ragasztóanyag, mérgező füst keletkezik. Manapság egyre kevesebb fát használnak a pozdorjalapok előállításához is, tehát egyre több ragasztó van bennük. Ezzel nemcsak a környezet terhelése lesz nagyobb, de a bútorok élettartama is lerövidül, magyarázza Marcell. De már csillog a szeme. „Ez az anyag viszont az előállítási módja miatt olyan ellenálló, hogy ha csinálunk egy bútort, de tíz év múlva megunod, visszahozod, és mi újra tudjuk használni a vázat. Elnyűhetetlen.”
Az új anyagból Green Sofa név alatt készítik bútoraikat, a márka darabjait tiszta, egyenes vonalak, a hátat alátámasztó, kemény habszivacsok és a szétszedhetőség jellemzik. Méretre gyártják őket, csak a panelek lapformátuma szab határt az elképzeléseknek, mivel ívelt, extrém vonalakat nem tudnak készíteni belőle. Szerencsére a letisztult stílust előnyben részesítő mai trendekbe tökéletesen belepasszolnak.
István szerint a következő lépés az lehet, hogy ne csak tiszta hulladékot, de megtisztított szemetet is felhasználjanak az Eco panel előállításakor, de ezen még dolgozik a gyártó. Kicsiben, de a körforgásos gazdaságból a Green Sofa is ki akarja venni a részét. Néhány év alatt szeretnék elérni, hogy legyen kapacitásuk arra, hogy ügyfeleik megunt bútorait felvásárolják, felújítsák, és rászoruló családokhoz juttassák el őket. „Az ember minél inkább megteheti, annál többet kell tennie a közösségért – mondja Marcell. – Nem lehet csak elvenni, adni is kell. Mindent meg kell tenni az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért, mert a mi gyerekeinknek is fel kell nőniük valahol.”
Akárpitosok Kft. Árbevétel (millió forint): 2021 43,1 2022* 77,2 Adózott eredmény (millió forint): 2021 −10,4 2022 n. a. *Becslés. Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
A szeméttel eddig keveseknek jutott eszükbe üzletelni, ám egy ifjú McKinsey-tanácsadó rájött, hogy busásan kereshet, ha a hulladéklerakásnak jól megkéri az árát. Mára ő lett a Republic Services vezére, Bill Gates pedig vaskos osztalékot vesz ki a cégből – derül ki az amerikai Forbes cikkéből.
A kényelem és a rang rossz tanácsadók, mondja Csányi Attila, az ország legnagyobb agrárcégének vezetője. Pénzügyesként sodródott az agráriumba, majd évekkel később igazi hivatás lett az apja, Csányi Sándor óriáscégénél rá váró feladatokból. A Bonafarm a nehéz külső körülmények ellenére is növekszik, már oroszlánrésze van a Csányi család vagyonának gyarapodásában.
A „szellemi szabadfoglalkozású fuldoklóból” lett vállalkozó Vaszkó László is rájár olívaolajokkal vetekedő kukoricaolajára, mert szereti vele a rántottáját. Családi vállalatuk pedig azóta állít elő gluténmentes tésztákat ipari mennyiségben, hogy a második generációt képviselő Gábor egy olasz tanulmányúton megvilágosodott, és kitalálta a legjobb technológiát. A Civitáé az ország egyik legnagyobb kukoricamalma és a legtöbb kukoricás innovációja, újabban ehető tányérokkal
és poharakkal turbózzák fel a bizniszt.