Tovább nyargaló, lassan euróbajnok infláció, összevissza csapkodó jegybank, forintmélypont, rég bedőlt költségvetés, mindig fél év múlva érkező uniós pénzek – sok jó hír nem jött a magyar gazdaságból a negyedik negyedévben sem. Tavaszra túljuthat az infláció a csúcson, de a recesszió hossza bizonytalan. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
Ritka eseménydús negyedéven van túl a magyar gazdaság, mind monetáris, mind fiskális oldalról aktívan próbálták kezelni a nem túl bíztató helyzetet a döntéshozók, a végén már azt se lehetett tudni, hogy kinek mi lenne alapvetően a dolga: a gazdaságfejlesztési miniszter jegybankárként is funkcionált, a pénzügyminiszter a költségvetéssel küzdés mellett Brüsszelben vétózott, a jegybankelnök meg a fiskális politikát ostorozta.
Három hónapja még szinte meg se száradt a nyomdafesték az októberi Forbeson, amikor elkezdhettük volna újraírni az akkori helyzetleírást. Egészen pontosan ez állt a szeptemberi összefoglalóban: „A 400 feletti forintárfolyamot látva a rendszeres kamatemelések mellé az elmúlt időszakban már »kőhéja« kommunikáció is társult. Az MNB most már valóban elkötelezettnek tűnik amellett, hogy akár nagyon magas, a régióban messze legmagasabb kamattal harcoljon az infláció ellen. Jórészt ezzel magyarázható, hogy egyetlen jó hírként nyáron sikerült megállítania a forint gyengülését.” Aztán mire a lap az utcára, illetve a postaládákba került, a jegybank közölte, hogy 13 százaléknál befejezi a kamatemelést, amire a forint újra zuhanni kezdett.
Matolcsy György azzal indokolta az előző hetek, sőt hónapok kommunikációjával totálisan ellentétes lépést, hogy az MNB elsőként, a legjobbkor kezdte a kamatemelési ciklust, és kellően határozott is volt, de most már nincs rá szükség. Közel ugyanis az inflációs fordulat, és addig is olyan tényezők hajtják az árakat, amikre a monetáris politikának nincs ráhatása. A forint ezt a magyarázatot nem értékelte túlságosan, újabb öt százalék bukóig csak nézte a jegybank, hogy mi folyik, aztán 430 forint feletti eurókurzusnál újra irányt váltva közbelépett. Újra bevetve a korábban már alkalmazott és hatástalannak bizonyult trükköt az alapkamat és az irányadóvá váló egynapos betéti kamat szétválasztásával, utóbbit 18 százalékra emelte.
Nem látni még a végét a kereskedelmi ingatlanpiacon jelenleg dúló viharnak, de ez nem mindenkit érint egyformán. Ebben a nehéz helyzetben kifejezetten jól jön egy megbízható, szakértő partner, amelyik a befektetési és bérbeadási tanácsadástól kezdve az értékebecslésen át a kivitelezésig minden fázisban segíteni tud. A New York-i tőzsdén jegyzett Jones Lang LaSalle (JLL) 30 éve […]
Nem látni még a végét a kereskedelmi ingatlanpiacon jelenleg dúló viharnak, de ez nem mindenkit érint egyformán. Ebben a nehéz helyzetben kifejezetten jól jön egy megbízható, szakértő partner, amelyik a befektetési és bérbeadási tanácsadástól kezdve az értékebecslésen át a kivitelezésig minden fázisban segíteni tud.
A New York-i tőzsdén jegyzett Jones Lang LaSalle (JLL) 30 éve alapított magyarországi leányvállalatával régi motorosnak számít a kereskedelmi ingatlanok hazai piacán. „A munkánk telekkereséssel, telekminősítéssel indul. Megvizsgáljuk, hogy alkalmas-e a helyszín a fejlesztő által megálmodott projektre, legyen az irodaház, kiskereskedelmi projekt, logisztikai ingatlan, vagy adott esetben egy új gyár” – mondja Furulyás Ferenc, a JLL magyarországi ügyvezető igazgatója. A JLL Kft. részt vesz az épület bérbeadásában (ebben kiemelt szerepet játszik a bérlőképviseleti üzletágunk), a projektmenedzsment révén a bérlői területek kialakításában, és végül az épület értékesítésében.
Mindennel foglalkozunk, ami nem lakóingatlan. Tényleg páratlan tapasztalattal rendelkezünk ezen a piacon, sok munkatársammal már több mint tíz éve dolgozunk együtt”
Furulyás ferenc
Most minden tapasztalatukra szükség is van, ugyanis a több összetevős válság minden részpiacot érint, az ebből adódó bizonytalanság a kereskedelmi ingatlanok minden szegmensére kihat.
STRATÉGIÁK VÁLSÁG IDEJÉN
Az elemzők szerint Európában az utolsó negyedévben vagy 2023-ban úgynevezett technikai recesszió következhet be, igaz, gyorsan véget is érhet. „Ez kihat a kereskedelmi ingatlanpiacra is, azon belül is leginkább az irodapiacra. Itt egyfajta keresletcsökkenés figyelhető meg: a bérlők óvatosabbá váltak, nehezebben hozzák meg döntéseiket, emiatt az új fejlesztésű irodaházak lassabban tölthetők fel. Arra számítunk, hogy 2023-ban a megelőző évihez hasonló mennyiségű szerződéskötés lesz a piacon” – közli az ügyvezető igazgató.
Világszinten is tapasztalható az energiaárak robbanásszerű emelkedése, és ez megváltoztatja a bérleti költségek arányát. „Egy átlagos irodabérlő esetében korábban a költségek 75 százaléka volt a bérleti díj, 25 százalék az üzemeltetési költség. Most a bérlők tízszer-tizenötször magasabb összegekről szóló energiaszámlákat kapnak, ezzel jelentősen megnő az üzemeltetési költség aránya az irodabérleti díjhoz képest” – emeli ki Furulyás Ferenc. Bár a szerződések túlnyomó részét euróban kötik, és mindent euróban számolnak, az infláció az eurózónát sem kíméli: 2023-ban várhatóan 8 százalékkal emelkednek emiatt a bérleti díjak, és a szerződések, melyek jellemzően 5 éves futamidejűek. „Hasonló folyamatokat látunk a kiskereskedelemben is. A forint árfolyamának romlása miatt az euróban meghatározott díjak jóval nagyobb kiadást jelentenek forintban, mint 12 hónapja. A jelenlegi állapotot akár tökéletes viharnak is hívhatjuk, és várhatóan 2023 erről fog szólni ” – mondja az ügyvezető igazgató.
Mindez nem jelenti azt, hogy mindenki egyformán érintett. A kisebb vállalkozásoknak valószínűleg a túlélésről fog szólni a következő időszak, a nagy cégek azonban eleve hosszabb távra tudnak tervezni, és nem valószínű, hogy az ő oldalukról nagyobb mozgás indulna például az irodapiacon. Eleve a bérleménnyel összefüggő költségek nem jelentenek többet, mint a válallati összköltségek 15 százalékát, tehát a várható emelkedések ebben a viszonylatban vizsgálandók. Furulyás Ferenc jó jelnek tartja, hogy a rövidtávú gondolkodás egyelőre nem tudta háttérbe szorítani a hosszútávú szemléletmódot. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ESG-szempontok jelentősége egyre nő, és ezek közül jelenleg kiemelkedik az energiahatékonyság növelése: ez minden kereskedelmi ingatlan tulajdonosának és üzemeltetőjének egyik legfontosabb céljává vált.
Írta: Bánáti Anna, a Forbes-listák vezető szerkesztője Ha az ember hónapokon át listákat számol, egy idő után listapontokban kezd írni is. Íme öt gondolat az ötven leggazdagabb magyarhoz – érdemes észben tartani őket a lista olvasása közben. 1 A „vagyon” nem az, amennyid van. A vagyon az, amennyid lenne, ha eladnál mindent, amid van, legalábbis ezen a listán. A cégértékelési módszertanunk […]
Egy hotel, ami azt az érzést adja, mintha a milliárdos barátodnál tennél látogatást a múlt századi Japánban. És egy étterem, ahol minden úgy történik, ahogy neked a legjobb.
Somosné Nagy Adrienn inkább biológus, mint cégvezető. Órákig képes lelkendezni a laskagombák szépségéről – közben milliárdos árbevételű családi vállalkozást vezet. Friss laskagombáik Párizsba és az egyik legnagyobb német kiskereskedelmi lánc polcaira is eljutnak, laskagomba-alapanyagukat egész Európában ismerik.
A Forbes magyar gazdaglistáinak történetében sohasem fordult elő, hogy egy milliárdos becsült vagyona meghaladja az 500 milliárd forintot – eddig. Az új rekorder azonban nem az, akire elsőre gondolnánk, Mészáros Lőrinc egyeduralma megtört. A felcsúti milliárdos négyszer egymás után volt az ország leggazdagabbja, idén azonban letaszította trónjáról az örök vetélytárs, Csányi Sándor. Sőt, Mészáros vagyona akkorát csökkent, hogy egy meglepetésmilliárdos is be tudott férkőzni kettejük közé. Nagyot kaszálhattak az elmúlt évben az építőiparban és az ingatlanfejlesztésben érdekeltek, kifizetődő volt az is, ha valaki hajlandó volt innovációra költeni – és ez az első év, hogy egy magyar startup huszonéves alapítója is felkerült a listára.
