Tovább nyargaló, lassan euróbajnok infláció, összevissza csapkodó jegybank, forintmélypont, rég bedőlt költségvetés, mindig fél év múlva érkező uniós pénzek – sok jó hír nem jött a magyar gazdaságból a negyedik negyedévben sem. Tavaszra túljuthat az infláció a csúcson, de a recesszió hossza bizonytalan. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
Ritka eseménydús negyedéven van túl a magyar gazdaság, mind monetáris, mind fiskális oldalról aktívan próbálták kezelni a nem túl bíztató helyzetet a döntéshozók, a végén már azt se lehetett tudni, hogy kinek mi lenne alapvetően a dolga: a gazdaságfejlesztési miniszter jegybankárként is funkcionált, a pénzügyminiszter a költségvetéssel küzdés mellett Brüsszelben vétózott, a jegybankelnök meg a fiskális politikát ostorozta.
Három hónapja még szinte meg se száradt a nyomdafesték az októberi Forbeson, amikor elkezdhettük volna újraírni az akkori helyzetleírást. Egészen pontosan ez állt a szeptemberi összefoglalóban: „A 400 feletti forintárfolyamot látva a rendszeres kamatemelések mellé az elmúlt időszakban már »kőhéja« kommunikáció is társult. Az MNB most már valóban elkötelezettnek tűnik amellett, hogy akár nagyon magas, a régióban messze legmagasabb kamattal harcoljon az infláció ellen. Jórészt ezzel magyarázható, hogy egyetlen jó hírként nyáron sikerült megállítania a forint gyengülését.” Aztán mire a lap az utcára, illetve a postaládákba került, a jegybank közölte, hogy 13 százaléknál befejezi a kamatemelést, amire a forint újra zuhanni kezdett.
Matolcsy György azzal indokolta az előző hetek, sőt hónapok kommunikációjával totálisan ellentétes lépést, hogy az MNB elsőként, a legjobbkor kezdte a kamatemelési ciklust, és kellően határozott is volt, de most már nincs rá szükség. Közel ugyanis az inflációs fordulat, és addig is olyan tényezők hajtják az árakat, amikre a monetáris politikának nincs ráhatása. A forint ezt a magyarázatot nem értékelte túlságosan, újabb öt százalék bukóig csak nézte a jegybank, hogy mi folyik, aztán 430 forint feletti eurókurzusnál újra irányt váltva közbelépett. Újra bevetve a korábban már alkalmazott és hatástalannak bizonyult trükköt az alapkamat és az irányadóvá váló egynapos betéti kamat szétválasztásával, utóbbit 18 százalékra emelte.
Mit keres a wellbeing a logisztikai központokban? A CTP ma Magyarország meghatározó ipariingatlan-fejlesztőjeként olyan saját tulajdonban maradó raktárakat, csarnokokat, logisztikai létesítményeket épít és üzemeltet, ahol a dolgozók „A” kategóriás irodai környezetben dolgozhatnak. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a dolgozói jóllétre és a fenntarthatóságra. Ennek egyik egyedülálló példája a Clubhouse, amely egyszerre közösségi és komfortos, fenntartható […]
Mit keres a wellbeing a logisztikai központokban? A CTP ma Magyarország meghatározó ipariingatlan-fejlesztőjeként olyan saját tulajdonban maradó raktárakat, csarnokokat, logisztikai létesítményeket épít és üzemeltet, ahol a dolgozók „A” kategóriás irodai környezetben dolgozhatnak. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a dolgozói jóllétre és a fenntarthatóságra. Ennek egyik egyedülálló példája a Clubhouse, amely egyszerre közösségi és komfortos, fenntartható munkahely, egy olyan tér, amely alternatívája vagy akár meghaladása is lehet a home office-nak. Ez a jövő útja a logisztikában!
2016-ban szinte berobbant a magyar ingatlanpiacra a CTP, amely villámgyorsan hazánk egyik meghatározó saját tulajdonú ipari ingatlanok fejlesztésével, bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó vállalatává nőtte ki magát. A cég a hazai logisztikai piac nagypályás startup üdvöskéje, amely innovatív és környezettudatos megoldásaival gyorsan kivívta a szakma és a bérlők megbecsülését.
A CTP azóta is hihetetlen tempóban fejlődik, folyamatosan újabb és újabb fejlesztéseket valósít meg, a 2021 eleji cirka 500 ezer négyzetméternyi területét rövid idő alatt alatt megduplázta, hiszen 2022 decemberében Magyarországon elérte az 1 millió négyzetméternyi bérbeadható területet, és a teljes európai piacon a 10 millió négyzetmétert.
Azonban továbbra sem lassít, startuphoz méltó lendülettel robog tovább a megkezdett úton, nem véletlenül a cég belső mottója is a sebességhez kapcsolódik: „full speed”. A cégcsoport új fejlesztései során fenntartható technológiákat alkalmaz, ennek egyik kiváló példája, hogy az energiafelhasználás optimalizálása érdekében épületeit árammal fűti és hűti, gázt az új fejlesztéseknél nem is használ. Az áramot pedig részben saját napelemparkjai biztosítják, amelyek Üllőn, Biatorbágyon és Ecseren már elérhetők, a negyedik napelemparkot pedig Dunaharasztiban most készíti elő, 2023-ban pedig több nagy kapacitású napelempark-fejlesztést hajtanak végre.
Az innováció azonban nem csak a környezettudatos megoldásokban jelentkezik, hanem a CTP nagy figyelmet szentel a dolgozói wellbeingnek is, amelyre legjobb példa az úgynevezett Clubhouse koncepcióra épülő ingatlanegyüttes Biatorbágyon, ahol már 270 ezer négyzetméternyi terület áll a bérlők rendelkezésére. A Clubhouse unikális munkavállalói zóna a logisztikai parkokban, amely kiemelkedő dizájnmegoldásokkal számos funkciót ötvöz, így közösségi teret, irodát, kávézót, edzőtermet és meeting roomot jelent, sőt, egy rendezvényhelyszín is erősíti a helyi közösséghez és bérlőkhöz fűződő kapcsolatokat.
„Legfontosabb feladatomnak tartom, hogy az üzleti célok teljesülése mellett a természeti környezet megóvása érdekében fenntartható módon működjünk, illetve a bérlőink számára olyan közösséget építsünk, ahol a dolgozói jóllét maximálisan érvényesül. Folyamatosan innovációban gondolkodunk, ezért olyan programokat indítottunk el, amelyek mind a dolgozóink, mind a bérlőink számára inspiráló munkatereket jelentenek a jövő ipari ingatlanszektorában és logisztikai parkjaiban” – mondja dr. Gondi Ferenc, a CTP magyarországi országigazgatója, aki 2017 júliusa óta tagja a CTP csapatának, ami Magyarországon már több mint 70 munkavállalót foglalkoztat.
Sőt, a Clubhouse koncepció és a fenntarthatóság a kéz a kézben jár a CTP innovatív fejlesztéseiben, amelyre a legjobb példa, hogy Üllőn a tervek szerint a következő Clubhouse fából készül. Emellett a vállalat körforgásos ingatlanokat is fog építeni, amelyek minimalizálják a hulladék- és erőforrás-felhasználást, ráadásul újrahasznosítható és fenntartható elemekből készülnek.
„Az ipari ingatlanok indusztriális hatásait szeretnénk ötvözni a letisztult, kortárs építészeti design elemekkel. Többek között a fém, a fa és az ipari padló felhasználásával, illetve zöld energiával működtetve olyan tereket fogunk létrehozni, amelyek közös szellemi műhelyként szolgálhatnak a kollégáink számára. A természetes környezet megteremtése nálunk valóban a legfontosabb, nem véletlenül a cégcsoportunknál önálló kutatócsoport foglalkozik azzal, hogyan lehet organikusan és fenntartható módon építkezni” – teszi hozzá dr. Gondi Ferenc.
Írta: Bánáti Anna, a Forbes-listák vezető szerkesztője Ha az ember hónapokon át listákat számol, egy idő után listapontokban kezd írni is. Íme öt gondolat az ötven leggazdagabb magyarhoz – érdemes észben tartani őket a lista olvasása közben. 1 A „vagyon” nem az, amennyid van. A vagyon az, amennyid lenne, ha eladnál mindent, amid van, legalábbis ezen a listán. A cégértékelési módszertanunk […]
Nem látni még a végét a kereskedelmi ingatlanpiacon jelenleg dúló viharnak, de ez nem mindenkit érint egyformán. Ebben a nehéz helyzetben kifejezetten jól jön egy megbízható, szakértő partner, amelyik a befektetési és bérbeadási tanácsadástól kezdve az értékebecslésen át a kivitelezésig minden fázisban segíteni tud. A New York-i tőzsdén jegyzett Jones Lang LaSalle (JLL) 30 éve […]
A „szellemi szabadfoglalkozású fuldoklóból” lett vállalkozó Vaszkó László is rájár olívaolajokkal vetekedő kukoricaolajára, mert szereti vele a rántottáját. Családi vállalatuk pedig azóta állít elő gluténmentes tésztákat ipari mennyiségben, hogy a második generációt képviselő Gábor egy olasz tanulmányúton megvilágosodott, és kitalálta a legjobb technológiát. A Civitáé az ország egyik legnagyobb kukoricamalma és a legtöbb kukoricás innovációja, újabban ehető tányérokkal
és poharakkal turbózzák fel a bizniszt.
Zámbó Jimmy életéből a magyar RTL valaha volt legdrágább sorozata készült el a nemrég indult RTL+ streamingszolgáltatóra. A Király főszereplőivel, Nagy Ervinnel és Schell Judittal, valamint az alkotókkal és a csatornával beszélgettünk – ajánló a Forbes.hu-ról.
Somosné Nagy Adrienn inkább biológus, mint cégvezető. Órákig képes lelkendezni a laskagombák szépségéről – közben milliárdos árbevételű családi vállalkozást vezet. Friss laskagombáik Párizsba és az egyik legnagyobb német kiskereskedelmi lánc polcaira is eljutnak, laskagomba-alapanyagukat egész Európában ismerik.
