Tovább nyargaló, lassan euróbajnok infláció, összevissza csapkodó jegybank, forintmélypont, rég bedőlt költségvetés, mindig fél év múlva érkező uniós pénzek – sok jó hír nem jött a magyar gazdaságból a negyedik negyedévben sem. Tavaszra túljuthat az infláció a csúcson, de a recesszió hossza bizonytalan. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
Ritka eseménydús negyedéven van túl a magyar gazdaság, mind monetáris, mind fiskális oldalról aktívan próbálták kezelni a nem túl bíztató helyzetet a döntéshozók, a végén már azt se lehetett tudni, hogy kinek mi lenne alapvetően a dolga: a gazdaságfejlesztési miniszter jegybankárként is funkcionált, a pénzügyminiszter a költségvetéssel küzdés mellett Brüsszelben vétózott, a jegybankelnök meg a fiskális politikát ostorozta.
Három hónapja még szinte meg se száradt a nyomdafesték az októberi Forbeson, amikor elkezdhettük volna újraírni az akkori helyzetleírást. Egészen pontosan ez állt a szeptemberi összefoglalóban: „A 400 feletti forintárfolyamot látva a rendszeres kamatemelések mellé az elmúlt időszakban már »kőhéja« kommunikáció is társult. Az MNB most már valóban elkötelezettnek tűnik amellett, hogy akár nagyon magas, a régióban messze legmagasabb kamattal harcoljon az infláció ellen. Jórészt ezzel magyarázható, hogy egyetlen jó hírként nyáron sikerült megállítania a forint gyengülését.” Aztán mire a lap az utcára, illetve a postaládákba került, a jegybank közölte, hogy 13 százaléknál befejezi a kamatemelést, amire a forint újra zuhanni kezdett.
Matolcsy György azzal indokolta az előző hetek, sőt hónapok kommunikációjával totálisan ellentétes lépést, hogy az MNB elsőként, a legjobbkor kezdte a kamatemelési ciklust, és kellően határozott is volt, de most már nincs rá szükség. Közel ugyanis az inflációs fordulat, és addig is olyan tényezők hajtják az árakat, amikre a monetáris politikának nincs ráhatása. A forint ezt a magyarázatot nem értékelte túlságosan, újabb öt százalék bukóig csak nézte a jegybank, hogy mi folyik, aztán 430 forint feletti eurókurzusnál újra irányt váltva közbelépett. Újra bevetve a korábban már alkalmazott és hatástalannak bizonyult trükköt az alapkamat és az irányadóvá váló egynapos betéti kamat szétválasztásával, utóbbit 18 százalékra emelte.
Kétfős egyetemi próbálkozásból félmilliárd dollárt érő nemzetközi cég lett az online csalásmegelőzéssel foglalkozó Seonból. A milliárdoslisták történetének legfiatalabb szereplője az egyik huszonnyolc éves alapító, aki ezzel már történelmet írt. Igaz, az exit még előttük van.
A Seon indulásában nem volt semmi rendkívüli. Két egyetemista némi bosszúság árán rátalált egy piaci problémára, és a legjobb megoldást akarták adni rá. Nem lett instant siker, sőt kezdetben a magyar kockázatitőke-piac nem látott bennük nagy fantáziát. A folytatás azonban párját ritkítja, és olyan sikersztorival kecsegtet, amihez foghatót nem láttunk a Logmein tőzsdére lépése óta. Kádár Tamás tizenöt éves kora óta épít webshopokat, tizennyolc évesen pedig megtapasztalta, milyen, amikor kártyás csalók húzzák le az embert. Kriptokereskedő oldalán csalás áldozata lett, és elhatározta, hogy kiismeri a csalók módszereit. Corvinusos szaktársával, Jendruszák Bencével és Kiss Miklóssal társulva üzletet kezdtek építeni a kereskedők védelmére. (Bence üzletfejlesztésért felelős vezető lett, Miklós az arculat felépítése után termékfejlesztési vezetővé avanzsált.)
A Seon 2015 végén nagyobb sebességre kapcsolt. Miközben Bence Németországban tanult, megismerte, milyen egy pezsgő startupközeg, és jó pár hasznos kapcsolatot is szerzett. A törzscsapat a garázscégek minden előnyével és hátrányával saját forrásból építkezett, pitchelni az internetről tanultak meg, a szükséges fejlesztéseket vagy maguk vagy szabadúszó fejlesztőkkel oldották meg. Németországból jöttek az első érdeklődő befektetők, köztük a legnagyobb német ételrendelő cég befektetője, ám a deal kútba esett. Vizsgaidőszak is volt, és mellé egy olyan kikötés, hogy váljanak németországi céggé (nem váltak).
Először 2017 nyarán írtunk a Seonról, akkor a Mosaic közösségi irodában dolgoztak projektalapon foglalkoztatott fejlesztőkkel, és az volt a legnagyobb mérföldkő, hogy behúzták ügyfelüknek a fizetésfeldolgozó Bariont. A magyar startupközegben ugyanakkor már kezdtek nevet szerezni, inkább a szofisztikált adatelemzési módszerüknek, semmint az impozáns számaiknak köszönhetően. Fehér Gyula, a Ustream és az Oktogon Ventures társalapítójának érdeklődését 2019-ben keltették fel. „Látszott, hogy még product-market fit előtt állnak, de a versenytársaikhoz képest sokkal összetettebben vizsgálják a tranzakciókat” – mondja Gyula.
Termékük működésének ma is ez az alapja. A legkülönfélébb forrásokból származó digitális lábnyom komplex elemzésével kiszűrik a potenciális csalókat az online tranzakcióknál. Gépi tanulásra építő megoldásuk elemzi az IP-címet, az e-mail-címet, a közösségi médiás információkat, az online viselkedést, mielőtt a vásárlási szándékról eldönti, van-e benne kockázat. Minél több az adat, annál nagyobb biztonsággal lehet megmondani egy tranzakcióról, hogy az csalás lehet-e, a Seon pedig gyakorlatilag mindent összeszed, ami elérhető a vevőről. Végül a Fiedler Capital és az OTP Csoporthoz tartozó Portfolion szállt be a magyarok közül elsőként ötszázezer euróval kétmillió eurós értékelés mellett. Ezzel a Seon a Mosaicból lakásirodába tudott költözni, és a csapat tízfősre nőhetett. 2019 decemberében négyszer akkora bevételük lett, mint egy évvel korábban, ezzel elérték az 1,2 millió eurós éves bevételt, a Portfolion erre újabb egymillió eurót fektetett a társaságba.
Mint a buli végén „Sosem éreztük, hogy nagyobb kabátot hordunk, mint kellene” – mondta Tamás és Bence, amikor a Forbes 30 sikeres magyar 30 alatt listáján szerepeltek 2021-ben. Nem moralizálnak a fiatalon jött sikerről, és nem felejtik el, hogy olyan idő is volt, amikor saját zsebből vették meg a repülőjegyet San Franciscóba, mert a cégnek nem volt rá pénze.
2020-ra az ígéretes termék szép számokkal egészült ki: legalábbis megtriplázták a bevételeiket, és olyan ügyfeleket nyertek meg, mint a Patreon, az Air France-KLM vagy az Eurobet. Mindezzel felkeltették a figyelmét egy igazi iparági nagyágyúnak is. Első nemzetközi befektetőjük a Spotify és a Bolt korai finanszírozója, a svéd Creandum lett: egy tízmillió eurós Series A befektetési kört zártak az akkor 47 fős cégnél.
Tudtad?
A Forbes.hu-n van egy Startupkisokos!
E szerint a product-market fit a startup üzleti stratégiájának beteljesülése. Azt jelenti, hogy
a termék/szolgáltatás a megfelelő piacon van, a startup képes kielégíteni a piaci igényeket.
A Creandummal az oldalukon száz új kollégát vettek fel, megnyitották londoni, austini és jakartai irodájukat is, és újra megtriplázták a bevételeiket. Alig egy évvel a Series A kör után történelmi jelentőségű, 94 millió dolláros (akkori árfolyamon 32,5 milliárd forintos) Series B kört zártak, amit az amerikai Institutional Venture Partners (IVP) vezetett. Nem sokkal ezután a Crunchbase ötszázmillió dollárra értékelte a céget, és azok közé sorolta, akiknek jó esélyük van rá, hogy elérjék az unikornis státuszt, azaz a hőn áhított egymilliárd dolláros értékelést.
„A piac tetején, nagyon jó időzítéssel vontak be tőkét. Kicsit mint a buli végén, amikor a leglelkesebbek még nem látják, hogy a bulinak egy időre vége” – mondja Gyula az IVP befektetéséről és a megváltozott piaci hangulatról. Azóta a tőzsdei értékelések úgy húsz százalékot estek, a befektetők hurráoptimistából óvatosak lettek, és ez számos alapítói tapasztalat szerint a forrásbevonást és a növekedést is megnehezíti. Könnyen lehet, hogy az a félmilliárd dolláros kabát, amit a Seon szeptemberben felvett, most mégis kicsit nagynak érződik.
Több iparági forrás szerint a Seon növekedéséből sok múlik azon, hogy milyen idők jönnek az ügyfeleikre, és hogy mikor sikerül teljesíteni a befektetéskor meghatározott növekedési célokat. A nyári gigabefektetés még biztosan elég pár évig, és ha addigra a piac is konszolidálódik, elkerülhető a down round, azaz egy olyan befektetési kör, amiben a jelenlegi cégértékelés alatt tudnak csak tőkét bevonni. Ha valaki, akkor Bence és Tamás képesek ezt elkerülni – szól a konszenzus.
Jobban szeretem, ha Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll a lista élén, mint amikor Mészáros Lőrinc. Mészáros Lőrinc egy nagy, országos kacsintás, egy méretes idézőjel. Csányi Sándor sem mentes a politikai kapcsolatoktól, a háttéralkuktól és összefonódásoktól, de az elmúlt harminc évben azt is megmutatta, hogy építkezni és piaci viszonyok között versenyezni is tud. Felcsuti Zsolt pedig arra jó […]
Csütörtök kora délután van, mégis alig lehet beférni a könyvesboltodba. Nem akarsz nagyobbat?Semmiképpen. A Libertine pont attól működik, hogy ilyen pici és személyes. Nem azért ekkora, mert csak erre volt pénzem, hanem mert azt akartam, hogy úgy érezd itt magad, mintha a nappalimban lennél. Legfeljebb egy rendezvénytérrel lenne jó bővíteni, mert a második szülinapunkon elértük a kritikus tömeget: az […]
A „szellemi szabadfoglalkozású fuldoklóból” lett vállalkozó Vaszkó László is rájár olívaolajokkal vetekedő kukoricaolajára, mert szereti vele a rántottáját. Családi vállalatuk pedig azóta állít elő gluténmentes tésztákat ipari mennyiségben, hogy a második generációt képviselő Gábor egy olasz tanulmányúton megvilágosodott, és kitalálta a legjobb technológiát. A Civitáé az ország egyik legnagyobb kukoricamalma és a legtöbb kukoricás innovációja, újabban ehető tányérokkal
és poharakkal turbózzák fel a bizniszt.
Dinamikusan fejlődő üzleti tanácsadó cég innovációja teszi múltidőbe a klasszikus tanácsadást a piacon. A Sciencer szoftvere igazi újgenerációs üzleti megoldás a hazai vállalkozások számára, támogatásával minden vállalkozás maga tervezheti meg stratégiai lépéseit. Az egymással integráltan működő, iparágspecifikus tartalommal elérhető Business Model Canvas üzleti és pénzügyi tervező által maga lehet a vállalkozása személyes tanácsadója. A pályázatokhoz […]
