Tovább nyargaló, lassan euróbajnok infláció, összevissza csapkodó jegybank, forintmélypont, rég bedőlt költségvetés, mindig fél év múlva érkező uniós pénzek – sok jó hír nem jött a magyar gazdaságból a negyedik negyedévben sem. Tavaszra túljuthat az infláció a csúcson, de a recesszió hossza bizonytalan. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
Ritka eseménydús negyedéven van túl a magyar gazdaság, mind monetáris, mind fiskális oldalról aktívan próbálták kezelni a nem túl bíztató helyzetet a döntéshozók, a végén már azt se lehetett tudni, hogy kinek mi lenne alapvetően a dolga: a gazdaságfejlesztési miniszter jegybankárként is funkcionált, a pénzügyminiszter a költségvetéssel küzdés mellett Brüsszelben vétózott, a jegybankelnök meg a fiskális politikát ostorozta.
Három hónapja még szinte meg se száradt a nyomdafesték az októberi Forbeson, amikor elkezdhettük volna újraírni az akkori helyzetleírást. Egészen pontosan ez állt a szeptemberi összefoglalóban: „A 400 feletti forintárfolyamot látva a rendszeres kamatemelések mellé az elmúlt időszakban már »kőhéja« kommunikáció is társult. Az MNB most már valóban elkötelezettnek tűnik amellett, hogy akár nagyon magas, a régióban messze legmagasabb kamattal harcoljon az infláció ellen. Jórészt ezzel magyarázható, hogy egyetlen jó hírként nyáron sikerült megállítania a forint gyengülését.” Aztán mire a lap az utcára, illetve a postaládákba került, a jegybank közölte, hogy 13 százaléknál befejezi a kamatemelést, amire a forint újra zuhanni kezdett.
Matolcsy György azzal indokolta az előző hetek, sőt hónapok kommunikációjával totálisan ellentétes lépést, hogy az MNB elsőként, a legjobbkor kezdte a kamatemelési ciklust, és kellően határozott is volt, de most már nincs rá szükség. Közel ugyanis az inflációs fordulat, és addig is olyan tényezők hajtják az árakat, amikre a monetáris politikának nincs ráhatása. A forint ezt a magyarázatot nem értékelte túlságosan, újabb öt százalék bukóig csak nézte a jegybank, hogy mi folyik, aztán 430 forint feletti eurókurzusnál újra irányt váltva közbelépett. Újra bevetve a korábban már alkalmazott és hatástalannak bizonyult trükköt az alapkamat és az irányadóvá váló egynapos betéti kamat szétválasztásával, utóbbit 18 százalékra emelte.
Somosné Nagy Adrienn inkább biológus, mint cégvezető. Órákig képes lelkendezni a laskagombák szépségéről – közben milliárdos árbevételű családi vállalkozást vezet. Friss laskagombáik Párizsba és az egyik legnagyobb német kiskereskedelmi lánc polcaira is eljutnak, laskagomba-alapanyagukat egész Európában ismerik.
„Ne zárjátok be az ajtót, mindjárt jövök vissza” – mondja nem sokkal fél öt előtt kollégáinak Somosné Nagy Adrienn, a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője, amikor az interjú után az irodából a laskagomba-termesztő házak felé vesszük az irányt. „Vége a munkaidőnek, legalábbis a többieknek. De nekem ilyenkor még nem” – magyarázza. Pedig másnap két hétre Kelet-Afrikába indul egy kutatási projekt miatt. A hőmérséklet mindenesetre nem igazán afrikai a Kecskeméthez közeli telephelyükön, mindketten sálunkba burkolózunk a leszálló ködben. Negyvenhárom termesztőházban évente összesen ezer tonna laskagombát termesztenek itt, és maguk gyártják az úgynevezett gombatermesztő zsákokat is, amiből évente több százmillió forint értékben adnak el. „Még ma is, ha bejövök ide, elsősorban gyönyörködöm, hogy mennyire szép a laskagomba.
Csokorban nő, a tönk és a kalap nem középen, hanem excentrikusan kapcsolódik egymáshoz, olyan, mint egy virág.” Az eredetileg biológus végzettségű Adriennt húsz év után is lenyűgözik a gombák. Abban a helyiségben, ahová belépünk, már szedésre érettek vannak. A természetben november közepén kezdődik a főszezon, de a termesztőházakban egy év alatt öt-hat ciklus is lefut. Átlagosan nyolc–tizenegy hétig tartják benn a gombazsákokat. Az egész éves terméshez zárt és hőszigetelt gombaházakban kell állandóan késő őszi klímát, 12–14 Celsius-fokos hőmérsékletet és magas páratartalmat teremteniük. Nyáron melegkedvelő fajtákkal dolgoznak, és kicsit magasabb hőmérsékletet tartanak, így költséghatékonyabb a hűtés.
„Nagy szívfájdalmam, hogy a bébi laskagombát nem nagyon keresik” – mutat egy szemmel láthatóan kisebb kalapú gombacsokorra. – Pedig ebben a fejlődési szakaszban még több benne a gombacukor, és az íze is más.” A gombákat tönkkel és anélkül is értékesítik. Németországba, Szlovákiába, Romániába és Horvátországba szállítanak, főleg nagykereskedőkön keresztül, és esetenként Lengyel-, Cseh- és Franciaországba is. Németországba közvetlenül visznek az egyik legnagyobb kiskerláncnak, itthon pedig gombáik 90–95 százalékát a Metro, az Aldi és a Lidl áruházakban lehet megtalálni.
László, a kiugrott tanár „Kicipeltünk az erdőből három farönköt, édesapám hosszában-keresztben elfűrészelte, jó sok munka volt vele. Beoltotta a csírával, és a kert végébe tettük. Olvasta a Kertészet és Szőlészetben, hogy farönkre lehet laskagombát oltani.” Az 1980-as évek közepén hobbiprojektnek indult a gombatermesztés a Nagy családnál, kertjük ősz végétől tele volt laskagombával. Aztán pár évvel később egy nyári napon Adrienn édesapja azzal állított haza, hogy kilépett az iskolából, és más területen fogja kipróbálni magát.
László kiskunfélegyházi középiskolai műszaki tanári állását hagyta ott a gombákért. Adrienn-nek ez furcsa és meglepő volt.
„Mi abban nőttünk fel, hogy ha valaki valahol elkezd dolgozni, az egy életre szóló állás.” Édesapja a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet mellett működő magyar–német vegyesvállalatnál helyezkedett el, és részt vett a kutatóintézetben legyártott gombazsákokon termesztett gombák exportjának építgetésében. 1992-ben lett egyéni vállalkozó, és eleinte csak gombafelvásárlással és -eladással (ez németországi exportot jelentett) foglalkozott, vegyesvállalati kapcsolataira építve. „Itt tejelő szarvasmarhákat tartottak, emlékszem, ez volt a fejőház, most a hűtőházunk” – mutatja Adrienn. Apja 1996-ban vette meg az év végén alapított Pilze-Nagy Kft.-nek a korábbi szarvasmarhatelepet Kecskemét mellett. Az istállókat gombatermesztő épületekké alakították, és további termesztőházakat is felhúztak. Aztán megvették a mellette lévő telket is, ott van most a laskagomba-alapanyagot gyártó üzem. Az interjúra érkezve először ide keveredek be, mielőtt megtalálnám a távolabbi irodaépületet. Építési területnek tűnik, és a tolatásos hátraarcot kicsit megnehezíti, hogy egy óriási csarnok bejáratánál épp fekete gombazsákokat pakolnak egy villás targoncával.
„Igen, ott most felfordulás van, új hőkezelő alagutakat építünk, és bővítjük a csomagolóraktárat” – mondja Adrienn a nyolcszázmillió forintos beruházásról pár perccel később, már az irodájában. A gombatermesztést, mint fogalmaz, mini cégcsoportban végzik, a Pilze-Nagy Kft. mellett a tavaly félmilliárd forint feletti forgalmat bonyolító Nagy Gombakert Kft.-nek is ő és édesapja a tulajdonosai, illetve többségi részesedésük van a Kecskemét melletti Lajosmizsére bejegyzett Kun Trade Kft.-ben. Az operatív vezetés Adrienn kezében van, 78 éves apja már csak hetente néhányszor jár be a céghez.
Hét dolog, amit nem tudtál a termesztett gombákról
1. A laskagombának több tucat fajtája van, a Pilze-Nagy elsősorban a kései laskagombát
(Pleurotus ostreatus) és hibridjeit termeszti.
2. 90 százalék feletti a víztartalmuk, így energiatartalmuk kicsi.
3. Kevés egyszerű cukrot tartalmaznak, a szénhidrátok alapvetően élelmi rostok a gombában.
4. A gombafehérjék hasonlítanak az állati fehérjéhez, teljes értékű fehérjék. Ezért alkalmasak
azoknak, akik kevesebb állati fehérjét szeretnének fogyasztani, vagy növényi étrenden vannak.
5. A laskagombában kevesebb nátrium van, mint például a csiperkében, viszont több benne
a kálium, így fogyasztása szív- és érrendszeri problémák mellett is javasolható.
6. A laskagomba tönkjében sok speciális rost (egy fajta béta-glükán) van. Ezek a rostok stimulálják,
erősítik az immunrendszert. Kifejezetten immunerősítő szirupokat is gyártanak belőle.
7. A gombák a D2-vitamin előanyagát, az ergoszterolt is tartalmazzák, ami UV-sugárzás hatására
könnyen alakul át D2-vitaminná.
Ez egy verkli A gombacsomagolás és -értékesítés alacsony hozzáadott értékű műfaj, a csomagolóanyag és a szállítási költség nagy hányada miatt kicsi az árrés. Az erős piaci versenyben sokszor nem tudják követni a beszállítói árnövekedést a termékeik árképzésében, pedig bevételük felét a friss gomba eladása adja. Az európai gombapiac telített, nagy a konkurenciaharc a magyar és a külföldi szereplők között. Az utóbbi húsz évben Lengyelország óriási gombatermesztő országgá nőtt, és töri lefele az árakat, így – a mostani felgyorsult infláció időszakáig – csak minimális áremeléseket lehetett érvényesíteni. „A frissgomba-kereskedelem jelenleg egy verkli. Sokat kell eladni nagyon kis profitért.”
Sok múlik az előállítási költségeken: Mutsy Árpád, a friss csiperke- és laskagombát, illetve gombakomposztot értékesítő, tavaly csaknem tízmilliárd forint árbevételű Bio-Fungi Kft. (Forbes, 2020/4) egyik tulajdonosa úgy látja, a termeléstechnológia hatékonyabbá tételével a friss gombán is nagyobb hasznot lehet realizálni. Náluk épp fordítva van, a gombatermesztésen nagyobb a profit, nem az alapanyaggyártáson. Ennek az az egyik oka, hogy ők spot áron, drágán veszik az áramot a gombaalapanyag-gyártáshoz.
A Pilze-Nagy Kft.-nek 2008 óta van biogázüzeme a gombaházakból kikerülő két–háromezer tonnányi letermett gombazsák újrahasznosítására. Korábban bonyolult volt az elhelyezésük, most azonban már anaerob fermentációval tovább bontják a termesztőközeget, és így olyan, nagy víztartalmú, kiérlelt anyagot kapnak, ami visszavihető a termőföldre, és biotrágyaként használható. A biogázüzem villamosenergia-szükségletük háromszorosát állítja elő évente, így jelentős bevétel jön a plusz villamos energia eladásából, az energiaárak drasztikus emelkedése miatt pedig most fontos mankó az üzem, segít függetlenedni a kiszámíthatatlan külső tényezőktől. A tervek szerint 2025-re önellátóak lesznek energiából.
Kelet-Közép-Európában nincs másik ekkora és ilyen komplexitású laskagomba-termesztő üzem, mint Adriennéké. A laskagomba termesztőközegét ebben a mennyiségben Lengyelországban sem tudják előállítani, nagyrészt Magyarországról veszik az alapanyagot. Európában méret alapján az első ötben vannak olyan laskagomba-nagyhatalmak mellett, mint Lengyelország, Hollandia, Olaszország és Spanyolország.
Adrienn hosszan mesél a környezetbarát csomagolóanyagokról, mert évekig kísérleteztek többféle verzióval. Ugyanakkor nem akarnak beszállni abba a versenybe, amiben a gyártók mindig újabb termékekkel, csomagolási dizájnnal „szórakoztatják a fogyasztókat”, akik hozzászoknak ahhoz, hogy mondjuk Thaiföldről hozott környezetbarát csomagolásban veszik meg januárban a paradicsomot. Ennél sokkal fontosabb lenne szerinte a szezonális, friss, egészséges élelmiszerek fogyasztása. Gombáikat jól újrahasznosítható, polipropilén tálcán árulják, speciális fóliával lezárva, egyszerűen mert ebben tudják megfelelő minőségben eljuttatni a fogyasztóhoz a terméket.
Több van benne A gombatermesztés viszonylag fiatal Magyarországon. A Zöldségtermesztési Kutatóintézetben a 60-as évek óta jelentős k+f tevékenység zajlott, így Kecskemét és környéke lett a hazai laskagomba-termesztés központja. „Errefelé otthon a pincében is sokan termesztettek laskagombát.” Ennek ellenére magát a terméket (többek között) nekik kellett bevezetni a piacra, és országszerte megismertetni a fogyasztókkal.
Most is vannak fogyasztásösztönző kampányaik, hogy megmutassák, hogyan lehet még több formában felhasználni a laskagombát. A gomba hatvan–hetven százaléka Magyarországon talál gazdára, a többit exportálják. Az utóbbi tíz évben tudatosan alakították így ezt az arányt a szállítási költségek miatt. A 2000-es években sokkal nagyobb mennyiségben vittek ki gombát például Londonba, Párizsba, most már inkább csak a karácsonyi szezonban.
A keresletet illetően Mutsy Árpád is optimista. Úgy látja, a covid alatt megváltoztak a fogyasztási szokások, és az emberek több friss hazai élelmiszert vásároltak, ami a gyümölcs- és zöldségágazatnak, így a gomba piacának is jót hozott. Az energiaválság most persze idegessé teszi a termelőket, de hosszú távon kedvező táplálkozás-élettani hatásai, illetve kis szén-dioxid- és vízlábnyoma miatt van helye a gombának a fogyasztók asztalán. „Nagy rá a kereslet, sőt Európában gombahiány alakult ki” – mondja Mutsy.
A Pilze-Nagy Via Naturalis márkanév alatt hat ízben laskagomba-pástétomot is gyárt, illetve biogázüzemük hőjét felhasználva szárítják is a gombát. De ezek csak éves bevételük egy-két százalékát teszik ki. Kutatási projektjeik között van egy tartósítással kapcsolatos is, mert nem akarnak feldolgozott termékeik minőségét esetleg rontó élelmiszeripari kompromisszumokat kötni.
Kutatás-fejlesztés iránti rajongásuk Adrienn biológusi szenvedélyéből fakad. „Nem tudtam volna elképzelni, hogy laborban dolgozzak” – mondja. A biotechnológia ugyanakkor érdekelte, és amikor megértette, mennyire egyedi élőlény a gomba, és hogy a mostaninál sokkal több mindenre lehetne használni, menthetetlenül a családi cég felé sodródott. Egyetemet végzett fiatal biológusként beült a Közgáz vezetőképző intézetébe menedzsmentet és gazdasági ismereteket tanulni, majd gombatermesztési technológiafejlesztésből doktorált.
Lelkesen magyaráz kutatási projektjeikről, például a gomba rostanyagainak vizsgálatáról vagy a körforgásos gazdasággal foglalkozó – a dublini és koppenhágai egyetemmel közös – programról. Kenyában, ahová az interjú másnapján utazott, a Dedan Kimathi Műszaki Egyetemmel együtt vesznek részt egy projektben. Azt vizsgálják, hogyan lehet beépíteni a laskagombát az afrikai élelmezésbe, valamint laskagombát termeszteni a chiamag szármaradványait felhasználva.
Pilze-Nagy Kft. Alapítás: 1996 Tulajdonosok: Nagy László Sándor (65 százalék), Somosné Nagy Adrienn (35 százalék) Létszám: 36 fő Árbevétel (milliárd forint) 2020 1,0 2021 1,1 2022* 1,2–1,3 Adózott eredmény (millió forint) 2020 31,2 2021 58,7 *Becslés. Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
Mindig megdöbbenek, mennyi ága lehet az emberi boldogulásnak. Milyen apró, akkor semmiségnek látszó dolgok hozhatják el a hatalmas változásokat. Mennyire fontos szerepe van a hitnek és a bátorságnak. És hogy az egyén életszínvonalának javulása nem feltétlenül kell, hogy együtt járjon mások életszínvonalának a csökkenésével. Sőt! Privát megállapításom, hogy a gombák alul vannak értékelve a táplálkozásunkban. A termesztőknek pedig szívből gratulálok!
Vajon eleget tudunk-e és értjük-e, hogy miért nincs egységes álláspont a férfi és női esélyek „egyenlőségével” kapcsolatban? Sokan, sokféle módon próbálták már a témát megközelíteni és változást elérni, változó sikerrel. Az EY és az Actionlab most olyan innovatív programot fejleszt, ami az érzelmek és a kölcsönös empátia irányából, a művészet eszközein keresztül világít rá fontos […]
Zámbó Jimmy életéből a magyar RTL valaha volt legdrágább sorozata készült el a nemrég indult RTL+ streamingszolgáltatóra. A Király főszereplőivel, Nagy Ervinnel és Schell Judittal, valamint az alkotókkal és a csatornával beszélgettünk – ajánló a Forbes.hu-ról.
Mit keres a wellbeing a logisztikai központokban? A CTP ma Magyarország meghatározó ipariingatlan-fejlesztőjeként olyan saját tulajdonban maradó raktárakat, csarnokokat, logisztikai létesítményeket épít és üzemeltet, ahol a dolgozók „A” kategóriás irodai környezetben dolgozhatnak. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a dolgozói jóllétre és a fenntarthatóságra. Ennek egyik egyedülálló példája a Clubhouse, amely egyszerre közösségi és komfortos, fenntartható […]
Írta és illusztrálta: Háy János Az elméleti fizika terelte a helyes útra. Amikor feketén-fehéren kiderült, hogy semmi sincs feketén-fehéren, hogy a newtoni tapasztalás puszta látszat, mert a nyilvánvaló dolgok mögött egészen más folyamatok zajlanak. Biztos volt benne, hogy a háttérben titkos erővonalak vannak, amiket a gazdaság szereplői, a tőketulajdonosok mozgatnak, s hogy minden, ami látható, a bankok például, meg azok a számlák, amikbe betekintést […]
