„Az egy dolog, hogy az elmúlt években nem volt olyan kérdés, amire ne válaszoltak volna elképesztő türelemmel és részletességgel. De bármiben kérjük a tanácsukat, szinte mindig húsz percen belül jön is a válasz. Időnként nehéz mellettük nem hülyének érezni magad, de igyekszünk felvenni a tempót” – mondja Bánáti Anna, a Forbes-listák vezető szerkesztője Szendrői Gábor ügyvezető partnerről és Ünnep Tamás igazgatóról. Mikor egy Forbes-listás módszertanban azt olvasod, hogy „a cégértékelésben a Concorde MB Partners (CMBP) munkatársai adtak tanácsot”, akkor rájuk utalunk az M&A tanácsadó cég színeiből.
Gáborék négyen nőttek fel testvérek, ma Gábornak is négy lánygyermeke van. „Három gondolatom volt a gimnázium alatt. Vagy mentőorvos leszek, vagy jogász, vagy közgazdász.” Se a kémia, se a biológia nem vonzotta, a szülei is közgázt végeztek, de Gábor maga határozta el, hogy ezen a területen indul el. Nem bánta meg. Több mint húszéves karrierjének első fele a McKinsey-nél telt stratégiai tanácsadóként, a másodikban már tranzakciós tanácsadó volt. „Nem használnék nagy szavakat, de egy régi gondolkodótól van: válassz jól szakmát, és akkor sosem fogsz dolgozni az életben.”
Tamás, mint mondja, „a kőbányai panelvilág gyermeke”, igaz, ma már a XVII. kerületben él párjával, kisfiával és kiskutyájával, Carlosszal. Gáborral szemben pont, hogy kémia-, fizikaversenyeket nyert a gimnázium alatt, majd ELTE-s szociológiatanulmányai mellett vállalt diákmunkákat. Egyet pont a CMBP jogelődjénél, és megtetszett neki ez a világ, szóval itt maradt. Már tizenhat éve. „Készíthetnék grafikai munkákat vagy fényképezhetnék, de ezek maradjanak csak meg hobbinak. Úgy érzem, jó helyen vagyok.”
2013-ban az IMAP MB Partners az Orienscsoporthoz került, majd 2015-ben összeolvadt a Concorde Vállalati Pénzügyekkel. Gábor és Tamás mindegyik korszakban jelen volt. Számukra legfontosabb eladásaiknál a tranzakció jellege vagy épp a titoktartás nehézsége a szempont. Utóbbi különösen érdekes lehet külsősként, de nem úgy tranzakciós tanácsadóként. Szerintük szakmájukban „nulla pont nullás tudás”, hogy az irodaajtón túl nem beszélnek hatáskörükben zajló üzletről. Egy-egy tranzakcióról alsó hangon ötven érintett tudhat a bejelentés előtt (felek, tanácsadók, könyvelők, bankok, átvilágító csapat stb.), és lehet, hogy akár egy évnél is tovább kell őrizniük a titkot.
A CMBP-nél a 2015-ös összeolvadással realizálták, hogy a hazai tulajdonú cégek renoméja hol tart a közbeszédben („zöld öltönyös, BMW-s hülyegyerek”). Akkor pont az efféle cégekre nem volt itthon mérvadó, éves lista. A Forbesszal körülbelül egy időben kezdtek magyar vállalatokról listát összeállítani, ma már kooperál is a két fél. A CMBP hozzáadott értéke, mint mondják, hogy mivel ők a legaktívabb tranzakciós tanácsadók, ők érzik „a legjobban a piacon futó értékelési szorzókat”. „Mi nem arról tudunk véleményt mondani, hogy adott tulajdonos mit gondol, mennyit ér a cége. Hanem ha nekünk adnák a feladatot, mi azt mennyiért tudnánk ma eladni.”
Ami a piacismeretet, kapcsolathálót illeti, hogy hogyan érdemes tanácsadóként networkölni, hallgatni, kérdést jól időzíteni, vagy akár hogyan lehet nagy mesélő hírében álló cégtulajdonosok szűk köreibe bejutni, az külön cikket érdemelne. „Mint amikor gyerekként elkezdesz bélyeget gyűjteni. Csak tíz darabod van az elején, egy év múlva meg már száz. És nem tudod, hogyan történt. Valahol ez van a sztorikkal is. Ha egy sincs, hiába jutsz be akár Bárány úrhoz (id. Bárány László, a Master Good csoport alapítója – a szerk.), ha csak süketen ülsz, nem fog túl sok mindent mesélni. De ha olyan sztorit mondasz neki, amiről nem hallott, arra ő is felhoz egy újat” – foglalja össze Gábor.
