Hayes Barnard rájött, hogyan hozhatja össze a drága napenergiát a háztartások többségének költségkeretével. Igencsak megnövelte ambícióit, hogy bekerült a 400 leggazdagabb amerikai Forbes-listájára: minden amerikai álmot zöldre akar festeni.
Írta: Jonathan Ponciano / Közreműködött: Jason Bisnoff / Fordította: Zsadon Béla
„Mintha meg lett volna neked a covid ellenszere, de nem használtad volna, ilyen érzésem van” – mondja Hayes Barnard a texasi Austin tikkasztó utcáin manőverezve 2012-es Model S Teslájával. A sorozatvállalkozóvá lett ötvenéves szoftverügynök azt fejtegeti, hogy fintech cége, a GoodLeap hogyan segít megmenteni a bolygót – és teszi őt is gazdaggá. Az USA-ban kibocsátott üvegházhatású gázok úgy negyven százaléka épületekből származik, ehhez képest a közlekedés csak huszonöt százalékért felelős. „Villamosítanunk kell a lakásunkat. Nekünk! – győzköd egyre hangosabban. – Ki csinálja meg, ha nem mi?”
Persze a GoodLeap nem maga villamosítja az amerikai otthonokat, azt az alvállalkozói végzik. Viszont abban segít, hogy a tulajdonosok gyorsan fel tudják szereltetni a napelemrendszerüket: huszonötéves futamidejű finanszírozási konstrukciójában a közmű-megtakarítások fedezik a havi törlesztést, sőt egy kicsi még marad is. „Addig senki sem akarja megcsinálni, amíg nem jön rá, hogy azonnal spórolni fog vele – mondja Barnard. – Azt a kisvárosi fickót Iowában nem érdekli a karbonlábnyoma, de havi ötven dollár nagyon is.” A GoodLeap ma 28 százalékos részesedéssel vezeti a háztartási napenergetikai piacot az USA-ban, havonta majd egymilliárd dollárra rúgó kölcsönei 27 ezer háztartáshoz jutnak el. És ezek a számok várhatóan tovább nőnek, miután augusztusban a demokraták több tízmilliárd dollárnyi otthonzöldítési célú adójóváírási programot vertek át a törvényhozáson. Az amerikai háztartásoknak még csak négy százaléka váltott napenergiára, vagyis a GoodLeapnek igazán van hova növekednie. A GoodLeap tőzsdei értéke tavaly tizenkétmilliárd dollárra nőtt, miután a Michael Dell családi cége és a milliárdos Byron Trott BDT Capitalje vezette konzorcium nyolcszázmillió dollárt fektetett a cégbe. Ezzel Barnard negyvenszázalékos pakettje – még a hasonló fintech részvények értékének sikamlós voltát tükröző tetemes 35 százalékos diszkonttal is – megér vagy 3,2 milliárd dollárt. Barnard teljes vagyonát a Forbes négymilliárd dollárra becsüli, ami már van akkora összeg, hogy a négyszáz leggazdagabb amerikai közé röpítse.
Mit keres a wellbeing a logisztikai központokban? A CTP ma Magyarország meghatározó ipariingatlan-fejlesztőjeként olyan saját tulajdonban maradó raktárakat, csarnokokat, logisztikai létesítményeket épít és üzemeltet, ahol a dolgozók „A” kategóriás irodai környezetben dolgozhatnak. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a dolgozói jóllétre és a fenntarthatóságra. Ennek egyik egyedülálló példája a Clubhouse, amely egyszerre közösségi és komfortos, fenntartható […]
Mit keres a wellbeing a logisztikai központokban? A CTP ma Magyarország meghatározó ipariingatlan-fejlesztőjeként olyan saját tulajdonban maradó raktárakat, csarnokokat, logisztikai létesítményeket épít és üzemeltet, ahol a dolgozók „A” kategóriás irodai környezetben dolgozhatnak. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a dolgozói jóllétre és a fenntarthatóságra. Ennek egyik egyedülálló példája a Clubhouse, amely egyszerre közösségi és komfortos, fenntartható munkahely, egy olyan tér, amely alternatívája vagy akár meghaladása is lehet a home office-nak. Ez a jövő útja a logisztikában!
2016-ban szinte berobbant a magyar ingatlanpiacra a CTP, amely villámgyorsan hazánk egyik meghatározó saját tulajdonú ipari ingatlanok fejlesztésével, bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó vállalatává nőtte ki magát. A cég a hazai logisztikai piac nagypályás startup üdvöskéje, amely innovatív és környezettudatos megoldásaival gyorsan kivívta a szakma és a bérlők megbecsülését.
A CTP azóta is hihetetlen tempóban fejlődik, folyamatosan újabb és újabb fejlesztéseket valósít meg, a 2021 eleji cirka 500 ezer négyzetméternyi területét rövid idő alatt alatt megduplázta, hiszen 2022 decemberében Magyarországon elérte az 1 millió négyzetméternyi bérbeadható területet, és a teljes európai piacon a 10 millió négyzetmétert.
Azonban továbbra sem lassít, startuphoz méltó lendülettel robog tovább a megkezdett úton, nem véletlenül a cég belső mottója is a sebességhez kapcsolódik: „full speed”. A cégcsoport új fejlesztései során fenntartható technológiákat alkalmaz, ennek egyik kiváló példája, hogy az energiafelhasználás optimalizálása érdekében épületeit árammal fűti és hűti, gázt az új fejlesztéseknél nem is használ. Az áramot pedig részben saját napelemparkjai biztosítják, amelyek Üllőn, Biatorbágyon és Ecseren már elérhetők, a negyedik napelemparkot pedig Dunaharasztiban most készíti elő, 2023-ban pedig több nagy kapacitású napelempark-fejlesztést hajtanak végre.
Az innováció azonban nem csak a környezettudatos megoldásokban jelentkezik, hanem a CTP nagy figyelmet szentel a dolgozói wellbeingnek is, amelyre legjobb példa az úgynevezett Clubhouse koncepcióra épülő ingatlanegyüttes Biatorbágyon, ahol már 270 ezer négyzetméternyi terület áll a bérlők rendelkezésére. A Clubhouse unikális munkavállalói zóna a logisztikai parkokban, amely kiemelkedő dizájnmegoldásokkal számos funkciót ötvöz, így közösségi teret, irodát, kávézót, edzőtermet és meeting roomot jelent, sőt, egy rendezvényhelyszín is erősíti a helyi közösséghez és bérlőkhöz fűződő kapcsolatokat.
„Legfontosabb feladatomnak tartom, hogy az üzleti célok teljesülése mellett a természeti környezet megóvása érdekében fenntartható módon működjünk, illetve a bérlőink számára olyan közösséget építsünk, ahol a dolgozói jóllét maximálisan érvényesül. Folyamatosan innovációban gondolkodunk, ezért olyan programokat indítottunk el, amelyek mind a dolgozóink, mind a bérlőink számára inspiráló munkatereket jelentenek a jövő ipari ingatlanszektorában és logisztikai parkjaiban” – mondja dr. Gondi Ferenc, a CTP magyarországi országigazgatója, aki 2017 júliusa óta tagja a CTP csapatának, ami Magyarországon már több mint 70 munkavállalót foglalkoztat.
Sőt, a Clubhouse koncepció és a fenntarthatóság a kéz a kézben jár a CTP innovatív fejlesztéseiben, amelyre a legjobb példa, hogy Üllőn a tervek szerint a következő Clubhouse fából készül. Emellett a vállalat körforgásos ingatlanokat is fog építeni, amelyek minimalizálják a hulladék- és erőforrás-felhasználást, ráadásul újrahasznosítható és fenntartható elemekből készülnek.
„Az ipari ingatlanok indusztriális hatásait szeretnénk ötvözni a letisztult, kortárs építészeti design elemekkel. Többek között a fém, a fa és az ipari padló felhasználásával, illetve zöld energiával működtetve olyan tereket fogunk létrehozni, amelyek közös szellemi műhelyként szolgálhatnak a kollégáink számára. A természetes környezet megteremtése nálunk valóban a legfontosabb, nem véletlenül a cégcsoportunknál önálló kutatócsoport foglalkozik azzal, hogyan lehet organikusan és fenntartható módon építkezni” – teszi hozzá dr. Gondi Ferenc.
Írta és illusztrálta: Háy János Az elméleti fizika terelte a helyes útra. Amikor feketén-fehéren kiderült, hogy semmi sincs feketén-fehéren, hogy a newtoni tapasztalás puszta látszat, mert a nyilvánvaló dolgok mögött egészen más folyamatok zajlanak. Biztos volt benne, hogy a háttérben titkos erővonalak vannak, amiket a gazdaság szereplői, a tőketulajdonosok mozgatnak, s hogy minden, ami látható, a bankok például, meg azok a számlák, amikbe betekintést […]
Somosné Nagy Adrienn inkább biológus, mint cégvezető. Órákig képes lelkendezni a laskagombák szépségéről – közben milliárdos árbevételű családi vállalkozást vezet. Friss laskagombáik Párizsba és az egyik legnagyobb német kiskereskedelmi lánc polcaira is eljutnak, laskagomba-alapanyagukat egész Európában ismerik.
A városképet is meghatározó outdoor reklám mindennapos része az életünknek. Hol tart ez a szektor a digitalizációban és mennyire alkalmas a fiatalok megszólítására – egyebek közt ezekről beszélgettünk Samu Tímeával, a JCDecaux Hungary vezérigazgatójával. Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon gyakran látni egészen futurisztikus outdoor hirdetéseket akár a reptereken, akár a városokban. Hozzánk mikor érnek el ezek? […]
