Ha a repülőjegyeknél működik, máshol miért ne válna be? Ebben bízva kezdett dinamikus jegyárazással foglalkozni a Dynamo Pricing. Bár a magyar startup rendszere éppen akkoriban élesedett, amikor a covid miatt hónapokra lefújtak minden rendezvényt, ma már az ő módszerükkel értékesíti a jegyeit az ország legnagyobb színháza is.
Marosi Bence szereti az elsőre őrültségnek tűnő ötleteket. A húszas évei elején az Ohio állambeli Erie-tónál fekvő sziget egyik éttermében dolgozott. Egy nyáron át egyszerre volt felszolgáló, mosogató, halsütő és éjszakai őr, árgus szemekkel kereste a hídpillérek alatt bujkáló, pár perccel azelőtt még egy szomszédos étterembe betörni próbáló rablót. Annak ellenére, hogy a munkamennyiségtől és az alvásmegvonástól tíz kilót fogyott, fizetségéből két hétig utazgatott az államokban.
Aztán egyetemistaként fogadásból kicsivel több mint tizennyolc óra alatt körbetekerte a Balatont. Kétszer, egymás után. Sokakkal fogadott, volt köztük kis tétel és komolyabb összeg is. Miért ne? alapon belevágott, tudta, rajta múlik, hogy megcsinálja-e vagy sem. Sikerült neki. Egy csomóan végül meg sem adták neki a jogos nyereményét, viszont az egyik egyetemi tanárától, akivel jó kapcsolatot ápolt, egy, a születési évéből származó hatputtonyos tokaji aszút kapott.
Bencének mindenről sarkos véleménye van. Ha felsorolnám az összes témát, amit érintettünk, betelne az Üzlet rovat.
A sportolás csupán hobbi, de szerves része az életének, a cégépítéshez hasonlóan ezt is teljes erőbedobással űzi. Régebben triatlonozott, és Ironman-versenyre is benevezett, most falat mászik és fut. Pár éve, egy edzés utáni beszélgetés közben merült fel Bence és barátja, Orgován Norbert között: miért kerül ugyanannyiba a szombat esti új blockbuster Harry Potterre a jegy, mint a hétfő délelőtti francia vígjátékra, amire jóval kisebb az érdeklődés? Ha többet kell fizetni a repülőjegyért vasárnap, mint kedden, ha felárat kérnek az első tíz sorba a gépen, miért ne lehetne ezt a mozikban is megvalósítani? Így született meg a Dynamo Pricing gondolata, és a magyar startup mostanra a legnagyobb hazai jegykereskedőkkel, az Intertickettel, a Tixával és a Jegymesterrel is szerződésben áll.
Lényeges szempont, milyen a gyógyulni vágyók első benyomása, ha belépnek egy kórházba, emellett az ott dolgozók mindennapjaira is pozitív hatással van, ha munkájukat tiszta, rendezett intézményben végezhetik. A B+N Referencia Zrt. számára fontos küldetés a kórházi higiénia színvonalának még magasabb szintre emelése, és nagyra becsüli azokat az egészségügyben dolgozókat, akiknek ez szintén szívügye vagy éppen […]
Lényeges szempont, milyen a gyógyulni vágyók első benyomása, ha belépnek egy kórházba, emellett az ott dolgozók mindennapjaira is pozitív hatással van, ha munkájukat tiszta, rendezett intézményben végezhetik. A B+N Referencia Zrt. számára fontos küldetés a kórházi higiénia színvonalának még magasabb szintre emelése, és nagyra becsüli azokat az egészségügyben dolgozókat, akiknek ez szintén szívügye vagy éppen feladata. Prof. Dr. Polgár Csabát, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatóját és Dr. Tasáry Ilonát, az Országos Onkológiai Intézet higiénikus főorvosát kérdeztük a témáról.
Milyen szerepe van a rendezett, tiszta körülményeknek a kórház megítélésében, és hogyan lehet ezt praktikusan fenntartani?
Prof. Dr. Polgár Csaba: Az elmúlt években lezajlott budapesti kórházfelújítási programnak köszönhetően a mi intézményünk is megújult, ez nagy segítség volt abban, hogy olyan fejlesztések is megvalósuljanak, amire a korábbi években nem volt lehetőség, hiszen az akkor meglévő forrásokat inkább a gyógyításhoz közvetlenül szükséges orvosi berendezésekre költöttük. Az elmúlt évben viszont lehetőség volt a betegterek megújítására és bővítésére, a visszajelzések alapján pedig ez is növelte a páciensek komfortérzetét, ami számunkra is nagyon fontos. Az pedig mindannyiunk érdeke, hogy ezt a tisztaságot, rendezettséget megőrizzük a mindennapokban is a saját dolgozóink és az ezzel megbízott szolgáltató által.
Az olyan feladatok kiszervezésében, mint például a kórházi higiéniával kapcsolatos teendők egy része, előnyként jelentkezik, hogy a humán erőforrás megszervezése, a logisztikával kapcsolatos teendők nem nálunk jelentkeznek kihívásként. Az intézmény szempontjából az a fontos, hogy mind szubjektív, mind objektív módon tiszta, rendezett legyen a kórház, a higiéniai előírásoknak teljes mértékben megfelelő legyen a színvonal. Ha ezt úgy biztosítják, hogy végeredményben terhet vesz le a betegekkel foglalkozni kívánó orvosokról, ápolókról, és a szolgáltató ellenőrizhető és teljes felelősséget vállal, akkor ez egy működőképes partnerség.
Intézményünk egyébként több módon is méri a betegelégedettséget. Legutóbbi kérdőíves felmérésünk 95,2 százalékos eredménnyel zárult, amire büszkék vagyunk. Nyilván sok szempont alapján készül egy ilyen kutatás, de ezek között megjelenik a betegek komfortérzete is.
Fontos megemlítenem, hogy számos visszajelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy ilyen tiszta kórházat, ilyen felújított infrastruktúrát szeretnének látni mindenhol a betegeink. Nekem és kollégáimnak jól eső érzés ezeket a sorokat olvasni.”
Milyen elvárások vannak a kórház tisztaságáért felelős dolgozókkal szemben és mennyire lehet ezen a területen bevonni a technológiát?
Dr. Tasáry Ilona: Nagyon fontos, hogy lássuk, egy kórház folyamatos fertőtlenítő takarítása komoly felkészülést, sőt, oktatáson való részvételt követel meg az itt dolgozóktól. Az egészségügyi intézményekben a takarításhoz, fertőtlenítéshez szükséges eszközparknak is magas színvonalat és modern technológiát kell képviselnie. Ez fontos elvárás az intézmények részéről a szolgáltatók felé. Ha pedig a technológia minél magasabb szintű bevonásáról beszélünk a kórházi higiénia esetében, érdemes szót ejteni a robotikáról, amelynek előfutárai akár takarítórobot, akár UV-fényt alkalmazó fertőtlenítő robot formájában már jelen vannak az intézményünkben.
A tiszta környezet összességében arra ösztönöz, hogy a betegek és a munkatársak is vigyázzanak a létesítményre.”
Az Adani testvérek, Gautam és Vinod az indiai kapitalizmus csúcsára vitték családi cégcsoportjukat, aztán súlyos csalásvádak rengették meg birodalmukat, és két hét alatt százmilliárd dollárt vesztettek. Bennfentes történet az amerikai Forbesból egy nagyravágyó testvérpárról, akik gyanús ügyletekkel, titokzatos offshore cégekkel és állítólag részvénymanipulációkkal hozták össze a vagyonukat, és arról, miért lehet, hogy talán túl nagyok (és politikailag túl jól beágyazottak) a bukáshoz.
Máltán menni muszáj. Huszonöt éve olvastam valahol ezt a mondatot, és azóta is mindig eszembe jut, ha a parányi szigetre gondolok, vagy amikor ott járok. A klisés turistaprogramok helyett Máltán és a hozzá tartozó Gozón is tényleg menni kell: sétálni a kaktuszkerítések mellett, a meredek sziklák tetején, beszippantani a szélben a tenger sószagát, hajnalban alkudozni a hangos halpiacon, számolni a halászcsónakokra festett, gonosz szellemektől óvó szemeket, csodálni az arab világot idéző, vakolatlan homokkő házak színes erkélyeit, meg persze belekavarodni egy kis közösség vallási körmenetébe.
Olajipari megrendelésekkel indult, mára a geotermikus energia kiaknázásában nyújt értékes tudást az MS Energy Solutions. A geológuscsapat működésének nyomaival szerte az országban találkozhatunk, csak éppen nem tudunk róla. És nem a termálfürdőkre gondolunk.
Mozgalmas időszakot él át az autóipar. A világjárvány, a csiphiány, az energia és az alapanyagok árának megsokszorozódása és a mindezek hatására bekövetkezett megnövekedett szállítási idők alaposan próbára tették és teszik a szektor szereplőit, ami alól a Kia sem kivétel. A dél-koreai márkának ugyanakkor sikerült megerősödve átvészelnie minden nehézséget, amiben a vállalati filozófia megváltozásának is fontos […]
