A százezres színházjegy már visszás lenne

Marosi Bence szereti az elsőre őrültségnek tűnő ötleteket. A húszas évei elején az Ohio állambeli Erie-tónál fekvő sziget egyik éttermében dolgozott. Egy nyáron át egyszerre volt felszolgáló, mosogató, halsütő és éjszakai őr, árgus szemekkel kereste a hídpillérek alatt bujkáló, pár perccel azelőtt még egy szomszédos étterembe betörni próbáló rablót. Annak ellenére, hogy a munkamennyiségtől és az alvásmegvonástól tíz kilót fogyott, fizetségéből két hétig utazgatott az államokban. 


Aztán egyetemistaként fogadásból kicsivel több mint tizennyolc óra alatt körbetekerte a Balatont. Kétszer, egymás után. Sokakkal fogadott, volt köztük kis tétel és komolyabb összeg is. Miért ne? alapon belevágott, tudta, rajta múlik, hogy megcsinálja-e vagy sem. Sikerült neki. Egy csomóan végül meg sem adták neki a jogos nyereményét, viszont az egyik egyetemi tanárától, akivel jó kapcsolatot ápolt, egy, a születési évéből származó hatputtonyos tokaji aszút kapott.

Bencének mindenről sarkos véleménye van. Ha felsorolnám az összes témát, amit érintettünk, betelne az Üzlet rovat.


A sportolás csupán hobbi, de szerves része az életének, a cégépítéshez hasonlóan ezt is teljes erőbedobással űzi. Régebben triatlonozott, és Ironman-versenyre is benevezett, most falat mászik és fut. Pár éve, egy edzés utáni beszélgetés közben merült fel Bence és barátja, Orgován Norbert között: miért kerül ugyanannyiba a szombat esti új blockbuster Harry Potterre a jegy, mint a hétfő délelőtti francia vígjátékra, amire jóval kisebb az érdeklődés? Ha többet kell fizetni a repülőjegyért vasárnap, mint kedden, ha felárat kérnek az első tíz sorba a gépen, miért ne lehetne ezt a mozikban is megvalósítani? Így született meg a Dynamo Pricing gondolata, és a magyar startup mostanra a legnagyobb hazai jegykereskedőkkel, az Intertickettel, a Tixával és a Jegymesterrel is szerződésben áll.