Azt te csak hiszed, hogy 2023-ban már nincsenek is izgalmas mobilalkalmazások. Itt van máris tíz olyan, amelyikről lehet, hogy még életedben nem hallottál, pedig egyetlen tapintással változtatja meg az életedet.
1.Alrite Magyar fejlesztés, MI segítségével pillanatok alatt teszi át több nyelven is a hangfájlokat szövegbe. Igen, még magyarul is, ami diákoktól kutatókon át az újságírókig rengeteg akadémikus és kreatív ember munkáját könnyítheti meg. Előfizetéses, de van hozzá ingyenes kezdőkeret is.
2. Artifact Újabb MI-alapú fejlesztés, gépi tanulással hangolódik rá hírfogyasztási szokásaidra, és egyetlen pöccintésre személyre szabott hírfolyamot gyárt. Elérhető mérföldkövekkel buzdít olvasásra, ráadásul angol nyelvű cikkekből pár soros összefoglalókat is tud készíteni. Sőt, külön gombbal jelezhetjük, ha az adott cikk kattintásvadász lenne.
3. Habitica Hatékonyságra, produktivitásra ezer app létezik, a Habiticának az a különlegessége, hogy klasszikus szerepjátékos mechanizmusokkal rendszerezi feladataidat. Munkától testmozgáson át újévi fogadalmakig bármit teljesítesz, úgy kapod a tapasztalatpontokat, mintha csak egy videójáték-karakter küldetéseit teljesítenéd.
Mit jelent ez valójában? – kérdezi tőlem egy külföldi befektető. Azt, hogy már nincs Népszabadság, Index, Origo, nincs CEU, és most elesett a Libri is, válaszolom. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nem a profitért vette meg az ország könyvpiacát boltokkal és kiadókkal is uraló hálózatot, hanem hogy valódi célját támogassa. Az állami milliárdokból óriásira növesztett alapítvány azért jött […]
Mit jelent ez valójában? – kérdezi tőlem egy külföldi befektető. Azt, hogy már nincs Népszabadság, Index, Origo, nincs CEU, és most elesett a Libri is, válaszolom.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nem a profitért vette meg az ország könyvpiacát boltokkal és kiadókkal is uraló hálózatot, hanem hogy valódi célját támogassa. Az állami milliárdokból óriásira növesztett alapítvány azért jött létre, hogy ideológiai terepen, a fejekben foglaljon el és biztosítson be egyre nagyobb területet.
Lassan, de biztosan akarnak majd haladni a Librin belül, igyekeznek minél komótosabban, minél tovább húzni a folyamatot. A cél az lesz, hogy ne álljanak fel csoportosan szerzők, ne szülessen bojkott, szokja meg az ország és az értelmiség ezt is. Mondatonként, fejezetenként, szerzőkként, könyvenként szoktatnák majd hozzá az írókat és a vásárlókat, hogy a verseny kontrollálva van, és a hatalom szabályai szerint szabad csak játszani. A terv, gondolom, ez, a kérdés pedig az, hogy ehhez a szerzők és a vásárlók meddig adják a nevüket. Születik-e válaszreakció, vagy mindenki hagyja magát lépésről lépésre megfőzni?
Lehetett volna nemet mondani a felvásárlási szándékra? Milyen választás előtt állt a korábbi tulajdonos, aki a Libri Forbes-címlapra való sikertörténetét felépítette? Tényleg azzal fogták meg Balogh Ákost, hogy nem tudta cégéből felvenni az osztalékot? Vagy volt más tényező is, ami miatt nem mert, nem tudott nemet mondani?
Elvárható egy sikeres vállalkozótól, hogy feláldozza élete munkáját, mert Magyarországon az egyeduralkodó politikai hatalom átveszi a hatalmat a gazdaságban is? Elvárható a hősi magatartás? Én nem várom el, igaz, hálás lettem volna érte. A hősök nem racionális emberek, a legnagyobb cégeket építő vállalkozók viszont azok. Kevés vállalatépítőből lesz hős. Logikus, csak így a sok racionális, egyéni stratégiával magunk alatt vágjuk a fát.
Ellenpélda is van. Varga Zoltán nem adta el a Central Médiacsoportot, állja a propagandamédia támadásait, és nyíltan beszél arról, hogyan kapott ajánlatokat kormányközeli vállalkozóktól. Fontos, de talán nem mindent eldöntő különbség, hogy az ő cégében nem szerzett kisebbségi részesedést az MCC. A Libriben 2020-ig Spéder Zoltán volt kisebbségi tulajdonos, tőle vette meg a kormányközeli alapítvány az első részesedést. Spéder sem feltétlenül jókedvében adott túl rajta, de miután a hatalom barátjából a hatalom ellensége lett, a propagandasajtó erős támadás alá vette, és eladta előbb az Indexet, később a Librit. A történetek egymásra épülnek.
A korallzátonyok a bolygó egyik legváltozatosabb ökoszisztémáját alkotják. Sok európai ember számára a korallok csupán egzotikus látványosságot jelentenek nyaralásaik során, hiszen igazán lenyűgöző, színes látványt nyújtanak a kristálytiszta tengervizekben. Ennél azonban jóval fontosabb feladatuk van. Menedéket nyújtanak számos tengeri élőlény számára, illetve létfontosságú szerepük van a tengeri és a szárazföldi élet fenntartásában. Milyen lépéseket tehetünk […]
Máltán menni muszáj. Huszonöt éve olvastam valahol ezt a mondatot, és azóta is mindig eszembe jut, ha a parányi szigetre gondolok, vagy amikor ott járok. A klisés turistaprogramok helyett Máltán és a hozzá tartozó Gozón is tényleg menni kell: sétálni a kaktuszkerítések mellett, a meredek sziklák tetején, beszippantani a szélben a tenger sószagát, hajnalban alkudozni a hangos halpiacon, számolni a halászcsónakokra festett, gonosz szellemektől óvó szemeket, csodálni az arab világot idéző, vakolatlan homokkő házak színes erkélyeit, meg persze belekavarodni egy kis közösség vallási körmenetébe.
Ki áll az Utazómajom mögött? Mire készül a magyar startupszcéna? És lesznek-e egyperces híradók az RTL BL-közvetítéseinek szüneteiben is? Júniusban mindenre választ kaptál a Forbes.hu-n.