Juhász Anna és Goldmann Dávid nagyvárosban nőttek fel, és először csak önellátásban gondolkodtak, amikor tanyára költöztek. Aztán beleszerettek a regeneratív mezőgazdaság ötletébe, és azóta nemcsak azt nézik, hogyan tudnak minél kisebb károkat okozni a természetben, hanem azt is, hogyan indíthatnak el pozitív folyamatokat. Azt mondják, egy lakatlan szigeten már biztosan nem őket vetnék először az oroszlánok elé. Marhák, csirkék, fecskék és népviselet a Remény Farmon.
Írta: Varga Veronika
Kétórányi autóúttal, apró falvakon át értem el Bekölce főutcájára, a Bükk szomszédságába. Egy éles jobb kanyar után eltűnik a GPS-jel, de haladok tovább a kavicsos bekötőúton. Közben csirkét, kacsát, libát is látok, az út végén pedig egy gyönyörű jurta áll. Bejárata előtt két termetes komondor köszönt, előttünk hatalmas területen marhák legelnek. „Ameddig ellátsz, a dombtetőkig” – mondják vendéglátóim, amikor megkérdezem, mekkora terület az övék. Ez a Remény Farm, Juhász Anna és Goldmann Dávid regeneratív gazdasága.
Amikor megismerkedett Annával, Dávid már két éve maga mögött hagyta korábbi informatikai állását, és elszigetelten élt egy kisebb tanyán, Somogyban. Azelőtt a világ több nagyvárosából is home office-ban dolgozott és vállalkozott, de beleunt, sőt a városi létből és az emberekből is elege lett. „Fogalmam sincs, miért – mondja –, de egyszer, amikor hazajöttem meglátogatni a szüleimet, bekattant valami, és elkezdtem azon gondolkodni, mi lenne, ha itthon maradnék, de nem egy városban, hanem egy tanyán.”
Tíz éve minden csapból ők folytak, ma alig hallani róluk. Az ikonikus műfüves irodát visszaadták, de azt mondják, nincs szükségük befektetésre. Beteljesületlen álom? Vagy végül tényleg ők lesznek az első magyar unikornis? Prezentáció után videó, és most az MI? Akkor tegyük rendbe: mi ma a Prezi?
Addig talán nincs is értelme arról beszélni, hogyan megy 2023-ban a Prezi sora, amíg nem tudatosítjuk magunkban a cég méreteit. A Prezi ma San Franciscóban és Rigában is üzemeltet központot, emellett van irodája Berlinben, és dolgoznak Dublinból is. A létszám ma háromszáz fő körül van. Mint a jelenlegi vezérigazgató, Jim Szafranski fogalmaz, „gyakorlatilag átszervezésre” kényszerültek ők is tavaly a tech szektor kirúgási hullámában. „Néhány százalék volt a távozók aránya, előtte öt évig állandó volt a létszám” – mondja.Árvai Péter társalapító még 2020-ban köszönt le a cégvezetői székből, csak az utolsó két-három hónapban avatta be Szafranskit a döntésébe. „Kicsit meglepett, nem is volt feltétlenül célom a vezérigazgatói poszt, bár szerintem a tudtomon kívül is már fel lettem készítve erre” – emlékszik vissza.
2015-ig a Fiberlink nevű mobilmenedzsment és biztonsági cégnél dolgozott (megvette őket az IBM), majd a Prezi befektetői mutatták be Árvainak, így lett a cég operatív igazgatója, elnöke, végül vezérigazgatója. „Aki új CEO lesz, az mindig rengeteget tanulhat. Nekem előny volt, hogy ezt ráadásul a covid alatt tehettem meg. Klisének hangozhat, de úgy érzem, már több mint két éve mindennap tanulok valami újat.”
Lehet, hogy annak a háromszáz embernek a fele Magyarországról dolgozik, de „az üzleti tevékenységünknek rendkívül pici százaléka kötődik ide” – mondja Prekopcsák Zoltán, a cég stratégiai és analitikai alelnöke. Anno a két másik Prezi-alapítóval, Halácsy Péterrel és Somlai-Fischer Ádámmal kezdte a Kitchen Budapest innovációs laborban. Elsők között próbálhatta ki a Prezi prototípusát, övé a 29-es júzer-ID. „Ha kívülről is, de mindig tudtam, mi történik a Preziben.”
Akkor is, amikor big datás startupját, a Radoopot 2014-ben felvásárolta az amerikai analitikai MI-platform, a RapidMiner. Majdnem öt évig maradt az új cégben, aztán úgy érezte, tíz év alatt elvégezte, amit el lehetett. Pont mielőtt pihenni kezdett volna a családjával, 2019-ben mégiscsak betalálta a Prezi. Nem tudott nemet mondani. „Nekem ez máig becsületbeli ügy. Ha tudok segíteni a Prezinek, hogy még sikeresebb legyen, akkor szeretnék is ehhez hozzájárulni. Mert a Prezi is sokat tett értem.”
A covid óta visszaadták a budapesti iroda negyven-ötven százalékát, vele az ikonikus műfüves fejlesztői részleget is (a 2015-ös címlapinterjút még itt csináltuk). Mint a tech szektorban sok helyen, ma már itt is a távmunka hódít, a korábbi napi százból már csak húszanharmincan járnak be. Akkor meg már ne álljon üresen a hely. „Az butaság lenne. Meg nyomasztó is egy ekkora teremnél” – teszi hozzá Somlai-Fischer, aki Halácsyval és Árvaival szemben ma is aktív a cégben. Bécsből ingázik a pesti irodába, a tíz-tizenöt évvel korábbi tempót is szerette, meg azt is, hogy ma otthon a kertben programozhat.
Ma épp arról szólnak a mindennapjai, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a prezentációkészítést. „Sokkal többen vágynak a Prezire, mint akik aztán megtanulják, átélik. Nagyon hiszek a formátumban, egyszerűen nem voltunk elég ügyesek, hogy átadjuk. Amíg a Prezi kódja nem érti, miről szól az előadás, nem tud igazán segíteni, hogy jól ábrázold térben is a dolgokat. Ez most megváltozik.”
A Prezi ma már többtermékes cég. A Prezi Video például Somlai-Fischer apró innovációs laborjából, a Prezi Labsből bukkant ki. 2019 őszén jött ki az első verzió, márciusra már ki is tudták gyomlálni belőle a kezdetleges bugokat. Így a covid és a Zoom-korszak sem érte őket annyira váratlanul. Ma már a Fortune 1000-es cégek több mint fele használja.
„Kicsit meglepett, nem is volt feltétlenül célom a vezérigazgatói poszt” – mondja Jim Szafranski.
A videós termék jól megfért a nonlineáris prezentációk mellett. Sőt, a cég bevételeiben fel is váltotta azokban a hónapokban, amikor a járvány miatt szóba se jöhettek a konferenciák, üzleti vásárok, egyetemi órák és az összes többi addig jellemző felhasználási terület. „Valahol szerencsénk volt” – foglalja össze Prekopcsák.
A bevételek harmada már az újabb termékekből származik (Prezi Video, Prezi Design). Szafranski szerint a Prezi ma is önellátó cég erős pénzügyi háttérrel, a bevételekből élnek és invesztálnak fejlesztésekbe. A 2014-es, 57 millió dolláros Accel- és Spectrum-féle befektetési kör óta nem vontak be tőkét, egyszerűen azért, mert nem kellett. Ez mind szép és jó. Csakhogy az elmúlt évek tech bummjában mintha elcsendesedtek volna. Pedig egy évtizede még róluk szólt a magyar startupvilág, olyan mennyiségű figyelem zúdult rájuk, mint amennyi ma öt-tíz startupra egyszerre. És közben a magyar ökoszisztéma kulturális alapjait is példamutató módon építették fel. Mi történt azóta, hogy csitult körülöttük a hájp? Szép csöndben eléldegélnek? Beteljesületlen álom? Vagy tényleg ők lesznek az első magyar unikornis? Mi a stratégiai cél? IPO, exit? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel vagy száz prezit meg lehetne tölteni. Vagy egy cikket a Forbes.hu-n, amiben a Prezi aktív tagjaival beszélgetünk – olvasd a teljes verziót online!
Copy General, Antikvárium.hu
és a régió egyik legnagyobb biotech exitje – tevékeny harminc év áll Duda Ernő mögött. A hajdani nyakkendős vállalkozó hülyegyerekből kiforrott üzletember, majd sok milliárd forintot forgató üzleti angyal lett. A Szegedről világsikerre vitt Solvo után megint nagy dobásra készül. Ami a gyengesége, az a legnagyobb erénye is: indító típus, nem üzemeltető.
Két dolog, ami mindenkiből kihozza a pénzgurut. Ezért is érdemes pár dolgot tisztába tenni, nehogy megégesd a kezed. Pörög rendületlenül a Forbes.hu, mutatunk három (vagyis négy) izgalmas anyagot.
Eleinte szimpla zabigyereknek tűnt: a luxusdivatmárka megveszi a világ legkarizmatikusabb séfjét, és rengeteg pénzt keresnek a turistáktól hemzsegő Firenzében. Aztán persze hamar kiderült, hogy Massimo Bottura pont attól olyan népszerű, hogy csak szerelemgyerekei vannak.
Sármay Bencét a pénzügyi szektorban szerzett közel 20 éves tapasztalattal a háta mögött idén tavasszal bízták meg a világ egyik vezető digitális fizetési szolgáltatója, a Visa Magyarországért felelős területi vezetésével. Szakmai múltról, jövőképről, tervekről beszélgettünk. Mennyire illeszkedik az új feladat az eddigi pályafutásához? Eddig is a banki és fizetési szektorban dolgoztam, több magyar és multinacionális […]
