Pálffy Andrást és Szűcs Lászlót legutóbb egy épülő irodaház tetején fotózta a Forbes. Ma, öt évvel később ebben az épületben van a közös cégük, a FITOUT Zrt. központja. Az angyalföldi, 5.000 négyzetméteres Ferrum Irodaházat az elmúlt fél évtizedben újabb és újabb munkák követték – most az egyik aktuális büszkeségüknél, az RTL Csoport készülő székházánál találkoztunk. […]
Pálffy Andrást és Szűcs Lászlót legutóbb egy épülő irodaház tetején fotózta a Forbes. Ma, öt évvel később ebben az épületben van a közös cégük, a FITOUT Zrt. központja. Az angyalföldi, 5.000 négyzetméteres Ferrum Irodaházat az elmúlt fél évtizedben újabb és újabb munkák követték – most az egyik aktuális büszkeségüknél, az RTL Csoport készülő székházánál találkoztunk.
Az elmúlt 20 év bevételi grafikonját elnézve a szerves növekedésben az utóbbi időszakban két visszaesés is látható. 2020-ban a koronavírus, 2022-ben pedig a háború és a vele járó gazdasági nehézségek, bizonytalanságok tették próbára a céget, azonban minden nehézségből sikerült jól és megerősödve kijönniük.
Olyasmit csinálnak, amit kevesen, a digitalizáció fehér foltjait szeretnék betölteni. Nem a high tech felhasználókat célozzák, hanem sok tízmillió olyan gyári munkást, aki általában nincs a fintech cégek szeme előtt, de információra ugyanúgy szüksége van, és ugyanúgy van okostelefonja, mint bárki másnak. A Talk-A-Bot nemzetközi ugrásra készül – friss befektetéssel és azzal a nem tipikus fordulattal, hogy az alapító tanítvány leigazolta multis közegben edzett professzorát.
„Elmentünk egy több ezer fős céghez, tárgyaltunk a budapesti HR-igazgatóval, mondta, hogy szerinte gyári munkásaiknak nem biztos, hogy van okostelefonjuk. A tizenhárommillió okostelefon országában mi ezt nehezen hittük el, de mondtuk, hogy persze, mérjék fel. Segítettünk a kérdőív összeállításában, kivártuk, amíg a beszerzési igazgató minden dolgozónak beszerzett egy darab csokit, hogy tényleg kitöltsék a kérdőívet, majd még három hónapot, mire lezajlott a manuális kérdőíveztetés. Az emberek válaszoltak, a HR-osztály feldolgozta az adatokat, és kiderült, hogy van okostelefon, és örülnének is, ha a cég azon kommunikálna velük, rendszeresen kapnának őket érintő információkat, tájékoztatást. Vagyis eszköz van, igény volna, csak közben elillant három hónap, és azóta sem vették meg a rendszerünket.”
Deliága Ákos ezt a példát hozza arra, hol tartanak 2023-ban a magyar vállalatok, ha a digitalizációról van szó. Alapítótársaival hét éve gründolt vállalkozása, a Talk-A-Bot chatbotügynökségként tette fel magát a hazai fintech térképre, első fejlesztésük még ügyfélszolgálati chatbot volt, ezzel akarták megkönnyíteni, egyszerűsíteni, hatékonyabbá tenni a cégekhez kívülről befutó ügyes-bajos kérdések megválaszolását.
Öt évvel ezelőtt 20 fintech cég, akikre figyelni kell – ezzel a címmel hoztunk 2017 júliusi számunkban összeállítást az akkor legizgalmasabbnak tűnő hazai fintech startupokról. A Talk-A-Botot is beválogattuk, ezt írtuk róluk: „Az egész világon óriási a hájp a chat robotok körül, a Talk-A-Bot chatbot ügynökségként teljes megoldást ad az ügyfeleire szabva. Ennek része a fejlesztés, integráció, chatbotmarketing, tartalomkezelés és a Bot-Data elemzés is. Meggyőződésük, hogy a cégek legfontosabb kommunikációs csatornája előbb-utóbb (inkább előbb) a chatbot lesz, abból kiindulva, hogy az Y generáció már most is kerüli az e-mailt, inkább chaten próbál meg mindenkit elérni. CEU-s projektből indult tíz hónapja, ma a Viber partnercége és 24 fővel dolgoznak.” Célpiac: vállalatok a világon bárhol Alapítók: Deliága Ákos, Kalydi Gergely, Szálka Tamás*, Papp László Indulás: 2016 Ügyfelek száma: 12 B2B ügyfél, 700 000+ felhasználó Finanszírozás: Az alapítók finanszírozzák a céget. (A CEU nem befektető, az Innovations Lab inkubátorban helyet és mentorálást kapnak.) Tőkebevonáson dolgoznak a gyorsabb nemzetközi terjeszkedésért. Szálka Tamás 2022-ben meghalt.
A képernyő jobb alsó sarkában felugró kis ablakokból jelentkező robotasszisztens ma már megszokott eleme minden valamire való szolgáltatónak vagy webshopnak – egy nemrégiben megjelent európai felmérés szerint a vállalatok kétharmada használ csevegőrobotot. Igaz, kilencvenhét százalékuk pusztán az első kapcsolatfelvételnél veti be, és csak minden második esetben klasszikus ügyfélszolgálati feladatokra.
Legújabb termékük – a mesterséges intelligenciával megtámogatott Cheq – már a hatékony belső kommunikációt célozza. Efféle rendszerből nemcsak itthon, de a világon is kevesebb van, a németországi alapítású Staffbase és a svájci gyökerű Beekeeper ugorhat be mint globális versenytárs, de ahogy az lenni szokott, nem teljesen egybevágó fejlesztésekről van szó, kicsit mindenki máshová teszi a hangsúlyt.
Ákos és csapata a Cheq tökéletesítésén dolgozott az elmúlt években, klasszikus ügyfélszolgálati chatbotjaik után ez lett az új húzótermék, a Talk-A-Bot zászlóshajója. És ez az a rendszer, amivel a már említett gyártócégnél is kopogtattak, egyelőre hiába.
Pedig pont olyan környezetben ideális, ahol sok a kékgalléros melós. Lehet vele papírmunkát spórolni – például a havi bérjegyzéket kiküldeni –, belső fórumokat, gyűléseket összehívni, szabadságokat, betegségeket adminisztrálni, tájékoztatni a kollégákat testületileg, kisebb csapatokban vagy egyénileg, kikérni a véleményüket, munkatársak ajánlásait fogadni, így a toborzási költségeket csökkenteni – vagyis egy sor olyan HR-feladatot ellátni, ami amúgy sok ember idejét, energiáját lekötné.
„Húsz óra alatt be lehet vezetni, és utána azonnal sokat spórol a cég, két-három hónap alatt meg is térül az egész” – magyarázza Ákos, miért nem érti azokat az ellenérveket, amikor egy nagyvállalat a büdzsé vagy az idő hiányára hivatkozva ódzkodik a Cheq használatától. „Nagyon kevés olyan vezető van, mint Gazsi Zoli az Eisbergnél (ő a salátákat gyártó Eisberg Hungary ügyvezetője – a szerk.), aki magától kéri a megoldást, mert felismeri, hogy mekkora lehetőség van benne. A tipikus inkább az, hogy nincs idejük időt spórolni.”
Az Eisbergnél egyébként azt tapasztalták, hogy amióta bevezették a Cheqet, tizenhét százalékról nyolc százalék alá csökkent a fluktuáció, és mivel nem csináltak semmit másképp, ennek az eszköznek tudják be ezt a hatást. Egy veszprémi gyártócégnél – a precíziós villanymotorokat gyártó Maxon Motornál – is vannak meggyőző adatok: három hónap alatt 320-szor tájékoztatták vele a gyári dolgozókat, huszonhat dologban kérdezték ki őket (kérdőíves felmérésekben), ötvenhét belső ajánlás jött a meghirdetett állásokra, 220-szor használták a live chatet egyéni kérdések megválaszolására (ahelyett, hogy 220-szor bement volna élőben a HR-osztályra a munkás), és hetvenhárom perc volt az átlagos válaszidő.
Deliága Ákos Szingapúrban is élt és dolgozott. Nagyon más hozzáállást tapasztalt: „Ott minden cég arra hajt, hogy a terméke a legjobb, a legszebb, a legillatosabb, a leggyorsabban bevezethető legyen, értékalapon akar kitűnni a mezőnyből. Itthon? Az a cél, hogy a legolcsóbb legyen.”
A jellemző hozzáállás tehát lehet elutasító vagy passzív, de azért akadnak jó példák. A Talk-A-Bot mintegy négyszázmillió forintos árbevételének több mint fele most már nem a klasszikus chatbotokból, hanem a Cheqből jön, több mint száz hazai cég használja, több mint százezer munkavállalót érnek el vele.
Köztük nagyon sok külföldit. Az országba betelepülő nagy gyártók munkaerőállománya ugyanis ma egyre nagyobb arányban nem magyar anyanyelvű: a Cheq így egészen egzotikus nyelveken is beszél. „Egy magyar, négy ázsiai” – Ákosék tapasztalata szerint ez ma a tipikus arány Pest megyében, az ebből fakadó kommunikációs nehézségeket a rendszerükbe épített háromféle MI-technológiával igyekeznek áthidalni.
A dolgozó az anyanyelvén kérdez valamit, például burmaiul, de azt a HR-es azonnal magyarul látja, magyarul is válaszol rá, majd a burmai munkás megint burmairól olvassa el. A bármilyen nyelvről bármilyen nyelvre fordítást segítő mesterséges intelligencián túl a chat GPT-is beépítették a tavaly ősszel kirobbant hájp óta. Olyan esetekben használják, amikor mondjuk a céges rendezvény meghívóját kell megszövegezni magyarul és még vagy tucatnyi nyelven. Persze, el lehet boldogulni ezek nélkül is, de ahogy Ákos mondja, „ha már kétszázan vannak egy cégnél, és tízféle nyelvet beszélnek, ezek a kommunikációs hiányok elkezdenek fájni, ötszáz felett meg már nagyon fájnak”.
Itt az egész világ Sokat elárul, hol, milyen nyelveken volt eddig szükség a Cheqre, a már élő botok például így beszélnek: Pest megye: ukrán, vietnámi, koreai, mongol, kirgiz, indonéz, burmai, mexikói, kubai Komárom-Esztergom megye: ukrán, japán, filippínó Zala, Somogy, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun megyék: ukrán, filippínó
Eldördült a startpisztoly Már nemcsak MVP, azaz minimum viable product, magyarul életképes prototípus, de bejáratott termék. Már nem startupról beszélünk, inkább scale-upról, azaz egy növekedési fázisban lévő vállalkozásról validált termékkel. Olyannal, ami a magyar piacon már bizonyított, és érdemes skálázni, piacra vinni más országokban is. Itt tart most a Talk-A-Bot, és ezt azért érdemes címszavakban rögzíteni, mert két szempontból is kulcsmomentum. Egyrészt ezért tudott év elején 3,5 millió eurós (több mint egymilliárd forintos) befektetést bevonni a Széchenyi Alapoktól, másrészt ezért csatlakozott a csapathoz Georgiu Achilles.
A görög apától és magyar anyától született professzor és multimenedzser Magyarországon született, hatéves koráig itt, utána Görögországban élt, és egyetemre jött vissza. „Tegeződni jól tudok, magázódni nem tanultam meg” – mondja egészen enyhén hallható akcentussal, majd kiderül, programtervező matematikus szakra tért haza, ugyanis a 90-es évek elején „a magyar oktatás nagyon erős volt”.
Achilles (vagy ahogy a kollégái hívják: Ahi) nem erősítené a Talk-A-Bot vezetését, ha ma nem tartanának itt. Más kérdés, hogy abban, hogy itt tartanak, neki is van része, egy CEU-s MBA-program óta ismeri, követi és mentorálja Ákost és alapítótársait. Digitális transzformációt, tárgyalástechnikát tanított az akkor még Pesten működő CEU-n, és kidolgozta a régióban egyedül itt elérhető Technology Management and Innovation nevű mesterképzést. „Komolyan vettünk egy házifeladatot” – mondja már Ákos a CEU-s időszakról, a Talk-A-Bot ugyanis egy projektmunkában kigondolt vállalkozási ötletből nőtte ki magát.
Tanár-diák viszonyból főnök-beosztott? – kérdezem őket ugyanúgy a CEU Nádor utcai épületében, a már hétéves scale-up ugyanis nem ment messze a gyökerektől, itt rendezte be az irodáját. „Együtt dolgozunk” – mondják mindketten kissé szemérmesen. Formálisan mindenesetre Ákos a nagyfőnök, Achilles – egyetemi tanári munkája mellett huszonöt évnyi multis tapasztalattal, ebből tizenhárom évnyi IBM-es, regionális vezetői múlttal – erős stratégiai vezetőtárs. Láthatóan kiegészítik egymást, de mondják is egymásról: Ákos nagyon jó saleses, mindig megy előre, töri a jeget, Achilles meg rendszerben szeret látni, összerakja azt a struktúrát, amire tovább építkezhetnek.
Három éven át beszélgettek a közös munkáról, mostanra ért be: a tőkebevonással eldördült a startpisztoly. Összeért a helyzet, amikor Achilles már nem látta elég perspektivikusnak az IBM-es munkát, ellenben új távlatok nyíltak meg a Talk-A-Bot előtt. Van értelme áthozni a multis tapasztalatokat egy sokkal rugalmasabb, de nemzetközi piacra törő scale-upba, jól lehet ötvözni az üzleti tapasztalatot és az akadémiai tudást, és érdemes megtámogatni az exponenciális növekedési célokat a meglévő ügyfelek stabil, nyugodt kiszolgálásával.
Ezen a ponton Achillesből előbújik a professzor, fogja a papírt, tollat, és gyorsan felskiccel két görbét a kívánatos skálázódásról. „Ahogy fejlődünk, egy görbét írunk le – mondja közben –, a költségek nem szabad, hogy kövessék az expanziót, ennek nagyobb az íve, mint ennek.”
Papíron persze mindezt könnyebb előadni, a nagy teszt élesben zajlik. Először a környező országokban (sorrendben Bulgária, Lengyelország, Görögország), legfőképp ott, ahol nagyon népszerű a Viber, és erős a Microsoft felhasználói bázisa is. Ezzel a két céggel ugyanis 2016 óta stratégiai partnerek. A Rakuten-Viber a legrégebbi külföldi befektetőjük, a Viber felületén futó csevegőrobotokat a Talk-A-Bot fejleszti, az ebben rejlő potenciált vétek lenne nem kihasználni.
Csak a régióban harmincmillió embert próbálnak a Viber révén elérni – ennyien vannak a legalább kétszáz-kétszázötven fős gyártóipari, termelő- és logisztikai cégek többnyire fizikai dolgozói azokban az országokban, ahol legalább hetvenszázalékos a Viber-penetráció, sorolja az adatokat Ákos. Délkelet-Ázsiában háromszor ekkora piac lebeg a szemük előtt, vagyis nem a klasszikus magyar startupirányt követik, nem Nyugat-Európa és az USA az elsődleges célpiacuk. Másfél-két év alatt harminc-ötven százalékra próbálják felvinni az exportarányt, ami persze nem könnyű, sokan azt sem tudják még, hogy a Cheq létezik.
Ne eladni kelljen, vegyék, mondják Ákosék is, mi a legnagyobb akadály. Törniük kell az utat, nekik kell megteremteniük a termékük piacát, és nagyon okosan kell időzíteniük. Ebben egyébként eddig is jók voltak, ezt egy félig konkurens, a chatbotokat (is) fejlesztő Value Based Solutions alapítója, Bíró Roland is megerősíti. (Az ő neve legtöbbeknek az Árukereső.hu-ból lehet ismerős, ő volt a hazai startuppiac egyik korai nagy exitjét behúzó árösszehasonlító oldal alapító-tulajdonosa.) „Ma már sokan mások is csinálnak chatbotot, akár jobbakat is, de ők akkor kezdték, amikor magyarul ilyet még más nem csinált” – mondja a Talk-A-Bot első termékéről.
A Cheqkel most globálisan próbálják ezt a mutatványt újrajátszani: akkor belépni egy piacra, amikor már tapinthatóan igény van rá, de nem túl későn ahhoz, hogy a lehetséges versenytársakat megelőzzék.
Talk-A-Bot Kft. Tulajdonosok: Széchenyi Alapok (33%), Techstars (33%), magyar alapítók és Csiszér Béla (33%) Eddigi befektetési körök: Techstars (accelerator program, 2016), Portfolion – Day One Capital (2 millió euró – ebből egymilliót hívtak le, 2018), Csiszér Béla (2020), Széchenyi Alapok (3,5 millió euró, 2023) Árbevétel (millió forint) 2020 254,1 2021 307,4 2022 399,6 Adózott eredmény (millió forint) 2020 35,1 2021 55,0 2022 71,5 Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
Divatos manapság rettegni a mesterséges intelligenciától, fikázni, hogy majd így meg úgy veszi el az emberek munkáját, hanyatlásba taszítja az emberiséget, satöbbisatöbbi. Közben figyelmes, taktikus használatában elementáris innovációs lehetőség rejlik, megfontolt, szabályozott használata az üzleti élet számtalan részterületét könnyítheti meg. Jól illusztrálják ezt már ma is a nyelvfeldolgozáson és beszédfelismerésen alapuló modellek.
Eleinte szimpla zabigyereknek tűnt: a luxusdivatmárka megveszi a világ legkarizmatikusabb séfjét, és rengeteg pénzt keresnek a turistáktól hemzsegő Firenzében. Aztán persze hamar kiderült, hogy Massimo Bottura pont attól olyan népszerű, hogy csak szerelemgyerekei vannak.
A fenntarthatóság egyre fontosabbá válik napjainkban, ahol az erőforrások korlátozottak, és az emberi tevékenységek hatása a környezetre egyre súlyosabb. A fenntartható fejlődés az az előremutató út, amely képes megfelelni a jelenkor igényeinek anélkül, hogy károsítaná a jövő generációk lehetőségeit ugyanezen erőforrások használatára. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) kerete globális iránymutatást nyújt a fenntarthatóság eléréséhez. […]
Gere Andrea és férje, Csizmadia Kristóf inkább azon szoktak vitatkozni, hogy ki mondja ki, és nem azon, hogy mit. Kulturált borivásról, féllábas ételekről, venyigével való fűtésről beszélgettünk.
