Valószínűleg a bankoknak jött a legjobban a bitcoin és az ethereum felfutása. Már amennyiben nem fektettek kriptóba a piac bedőlése előtt. A párhuzamosan kiépülő, programozók és startupperek által megálmodott pénzügyi rendszer ugyanis minden volt, csak környezetbarát nem. A fenntartás, a tranzakciók lebonyolítása nevetségesen sok energiába került. Ahhoz képest a centralizáltan felépített, hagyományos fizetési rendszerek zöldnek tűntek.
Emellett persze megjelentek a faültetési kampányok és egyéb kötelező gyakorlatok is, a kártyatársaságok pedig kezdték megfontolni, hogy az átlagosan öt évig használt, pár grammos plasztiklapkát hogyan lehetne környezetbarátabbá tenni.

Bocitejből bocikártya?
A Thales nevű francia multinacionális cég a légvédelmi rendszerektől a bankkártyákig mindent gyárt. A banki technológiákat fejlesztő részlegüknek rögtön négy zöld, kártyás terméke is van. A bankok választhatnak, hogy biológiailag lebomló politejsav (PLA) műanyagból készülő kártyát, az óceánból kihalászott műanyagszemét újrahasznosításával készült kártyát, újrahasznosított PVC-t vagy csak egy egyszerűbb, karbonkredit programmal megtámogatott hagyományos bankkártyát szeretnének kínálni.

Az egyes anyagokat önmagukban is meg lehetne piszkálni. Például kukoricából készülő politejsav csak nagyon ritka körülmények között bomlik le magától – erre találták ki az ipari komposztálást. Így ha kidobjuk a kommunális szeméttel együtt, akkor azt ugyanúgy ki fogják ásni a jövő régészei, ahogy az olajos hal fémdobozát és a kólásüveget is megtalálják majd. Az viszont elmondható róla, hogy garantáltan nem petrolkémiai termék, nyersolaj nem kell az előállításához.

Céhákettő céhácéel
A leggyakoribb zöld technológia az újrahasznosított PVC-hez fűződik. Ezek a kártyák Magyarországon is megjelentek, először az OTP tesztelt ilyet 2021 nyarán. A gyártáshoz felhasznált anyag nyolcvanöt százalékát olyan PVC teszi ki, aminek a fizetőeszközzé válás előtt már volt egy karriere. Ez kártyánként 4,2 gramm újrahasznosított anyagot jelent. Érdemes azt is kiszámolni – ezt megtette nekünk az MNB –, hogy a forgalomban lévő 9,8 millió bankkártya összsúlya 49 tonna. Ebből, ha mindegyik kártyát visszanyert PVC-ből állítják elő, durván 41,6 tonnányi anyagot lehet megspórolni.

Többnyire nem lehet tudni, hogy a kártyába kerülő műanyag korábban cső volt-e vagy esőkabát. Kivételt képeznek az óceánból kihalászott műanyagokból készített példányok. A kártyagyártók jellemzően környezetvédelmi szervezetekkel együttműködve dobják piacra ezeket a fizetőeszközöket. A legelterjedtebb talán az American Express Green Card nevű terméke, amit a Parley for the Oceansszel közösen dolgoztak ki. A kártyához prémium szolgáltatások – meg persze kártyadíj – tartozik, így birtokosa a fémkártyák által szolgáltatott kedvezményekhez hasonlókhoz fér hozzá utazás közben.

Van egy másik megközelítés is, amivel egyszerűen újrahasznosítható kártyákat lehet gyártani. Ez az, amikor a kártya alapanyagául nem valamilyen műanyagot, hanem fémet választanak. Ezek jellemzően prémium terméknek számítanak, azaz magasabb havidíjjal járnak. Emellett nem is a környezetvédelem az első, ami a fémkártyák említése után az emberek eszébe jut.

Az Apple a Goldman Sachs bankkal együttműködve kínálja nagyon exkluzívnak ható és Magyarországon egyelőre nem kapható kártyáját. A termék különlegessége nem is az, hogy fémből van, és rendkívül letisztult a dizájnja, hanem az, hogy a Goldman egyelőre dollármilliárdokat bukik az üzleten. De optimistán tekint a jövőbe.
Igényelhetünk fémkártyát a Revoluttól is, és már több nagyobb nemzetközi bank (például Chase, Citi vagy Barclays) is kínál ilyeneket. Magyarországon 2022-ben jelentek meg a fémkártyák, jellemzően a prémium szegmensben. A leggyakoribb World Elite verzióhoz jár még reptéri prémium lounge használat is, ha a 18 gramm fémmel megváltott lélekbeli jó érzéseinket repülésre akarnánk elhasználni.

Meddig újra az újrakártya?
Akármilyen újrahasznosított anyagról van szó, érdemes azt a kérdést is feltennünk, hogyan vesznek részt ezek a körforgásban. Az újrahasznosított PVC egyszer már volt valami, majd azt visszagyűjtötték, és bankkártya lett. Mi történik azonban az eldobott bankkártyával? A körforgásos gazdaság megvalósításához arra van szükség, hogy az anyagot harmadszor és negyedszer is hasznosítsák. Ehhez olyan visszagyűjtési program is kell, ami aztán feldolgozza a szemétté vált kártyákat.

A helyzeten nem egyszerűsít, hogy a legtöbb bankkártya több rétegből áll össze, amelyek között akadnak fém elemek, fólia és műanyagok is. A BBVA, a Santander brit leányvállalata és a szintén brit NatWest 2022-ben már indított kártyavisszagyűjtési programot, hogy ne csak a műanyag második életét töltse kártyaként, hanem továbbra is a körforgás része maradjon az anyag. Illetve több bank ígéretet tett, hogy már az idei vagy a jövő évtől csak újrahasznosított műanyagból készített kártyát ad ki. Azt még így is érdemes fejben tartani, hogy a műanyagszemét okozta problémának egészen apró töredékét jelentik a kártyák.

Nem lesz egyszerű
A műanyaggyártás nagy része szénhidrogének felhasználásával történik. Magyarul fosszilis alapanyagokra és erőforrásokra van hozzá szükség. Ráadásul a világ PVC-termelésének nagyjából a feléért Kína felel. A kínai PVC-ipar ugyan nem a fosszilisalapú, hanem a kalcium-karbid-alapú gyártásra van berendezkedve, ám ez is környezetkárosítással jár. Illetve a rugalmas PVC gyártását lehetővé tévő ftalát stabilizátorok is fosszilis eredetűek.
Tehát, ha műanyagról beszélünk, annak mindenképpen van zöld vonatkozása. És minél több műanyagot hasznosítunk újra, annál több szennyezést tudunk megspórolni. Az, hogy ebbe a pénzügyi ipar is beszállt, előremutató, de az igazi lépést a körforgásos gazdaság – vagy a fizikai kártyák digitálisra cserélése – jelentheti. Ezek azonban további kérdéseket vetnek fel a kártyák visszagyűjtésétől az adatbiztonságon át digitális eszközeink fenntarthatóságáig. Senki sem ígéri, hogy egyszerű lesz.