„Büszke csapattag, meghatódott kolléga, vezető, partner, tanácsadó, nyilatkozó, előadó, konferenciázó, magyarázó, beszélgető, kivetítő, a legbefolyásosabbak listáján szereplő, TED-en bevezető, tanítvány, tanár, mentor, üzleti tanácsadó a Cápák között, vállalható üzleti szereplőkre felnéző, zsűritag, ösztöndíjas, utazó, rajongó, egyenlőség mellett elkötelezett, olvasó, hedonista, exceleb, közélet iránt fogékony, civil, vállalkozó, álmodozó, feleség, barát, szelfiző, delfinnel úszó.” Ez mind Pistyur Veronika. A saját bevallása szerint (is).
„Azt mondták, ha meggyőzöm az évfolyamot, hogy ez nekem nagyon fontos, átteszik miattam a ballagást délelőttről délutánra. Fogalmam sincs, mit mondtam a társaimnak, annyira koncentrált pillanata volt az életemnek. Nem szerettem volna lemaradni a filmművészetis felvételiről, de a ballagásról sem, mert nagyon kötődtem az AKG-hoz. És nem akartam választani” – meséli Pistyur Veronika, a Bridge Budapest Egyesület és az Oktogon Ventures befektetőcég társalapítója. Évekig a jogra készült ugyan, előkészítőre is járt, de az utolsó pillanatban másképp döntött, és beadta jelentkezését a Színház- és Filmművészeti Főiskola televíziós műsorvezető-rendező szakára. A második rosta pedig éppen a ballagása napjára esett.
„Vera felvételizett bemondónőnek – csak így hívtuk a műsorvezető szakot –, és előtte nem fordult elő, hogy valakit rögtön az érettségi évében felvettek volna oda, ezért nála sem láttunk erre sok esélyt – emlékszik vissza Stefány Judit, Vera AKG-s patrónusa. – Icipici morgás volt csak az évfolyamgyűlésen, amit összehívtunk, hogy meghallgassák Vera érveit a délutáni ballagás mellett. Merthogy már rég meghirdettük a reggeli időpontot, a szülők, nagyszülők is tudtak róla, ráadásul a rendőrséggel is megegyeztünk addigra, hogy délelőtt lezárják a Raktár utcát. Megbeszéltük, hogy ha ők kérdezik, miért módosul az időpont, majd azt mondjuk, hogy a köztársasági elnök úr csak délután ér rá – Göncz Árpád unokája ugyanis Vera csibetársa volt” – nevet Judit. (Csibének az egy patrónushoz tartozó tanulókat nevezik az AKG-ban – a szerk.)
Abban állapodtak meg Verával, hogy amikor kijön a felvételiről, telefonál, aztán taxiba pattan, és elindul a Szentkirályi utcából. Ekkor startolhatott el az első csibe a negyedik emeletről lefelé, az ő csibéjét pedig utolsó indulónak osztották be. „Nem tanári döntés volt, az évfolyam bólintott rá a kérésére. Nem csoda, Vera mindig segítőkész, jókedélyű diák volt. Játéknak gondoltam, hogy bemondónő szakra jelentkezett végül, nem jogra. Túlságosan sokoldalú volt ahhoz, hogy egy dologgal foglalkozzon” – teszi hozzá Judit.
Kolozsvár belvárosa pezseg. Nincs róla statisztikám, de szinte biztos vagyok benne, hogy az egy főre jutó specialty kávézók száma jóval nagyobb itt, mint Budapesten. Rossz kávéba tuti nem fogsz belefutni, de nem csak emiatt érdemes kolozsvárra látogatni. Kocsmák, könyvek, dizájn – mutatjuk a belváros legérdekesebb helyeit.
Sosem tudtam tájékozódni. Minél szabályosabb egy város térképe, annál kevésbé. Jó nagy bajban voltam tehát márciusban Kolozsváron, ahol annak ellenére vétettem el újra és újra az irányt, hogy már jártam itt, ráadásul nagyrészt a belváros néhány utcáján kellett (volna) elboldogulnom. Az óváros felülnézetből olyan szabályos és szimmetrikus, mintha legalábbis vonalzóval és szögmérővel tervezték volna.
Kolozsvár több fontos kereskedelmi út kereszteződésénél, a Szamos partján épült ki. Traianus római császár 106-ban hódította meg a Dák Királyságot, és hozta létre Dacia provinciát, az ide érkező telepesek alapították a többi római városhoz hasonló precizitással kialakított Napocát. A fórum, azaz a főtér nagyjából a mai Szent Mihály-templom helyén volt, itt állhatott a három legfontosabb római isten, Jupiter, Júnó és Minerva templomát, és kapott a város fürdőket, színházakat, amfiteátrumot is.
A következő századokban megfordultak itt vizigótok, hunok, gepidák, avarok és szlávok, a Napocából lett romváros környékén végül a honfoglaló magyarok telepedtek le a X. században. A tatárjárás után V. István király ösztönözte a szászok betelepedését, a románok pedig valószínűleg a XIV. században jelenhettek meg a környéken. Kolozsvár a római időkben közepes, de gazdag városnak számított. Kétezer évvel később is őrzi a státuszát, sokszínűsége és gazdag történelme miatt kulturális szempontból nemcsak Erdély, de Románia egyik legkiemelkedőbb városa.
A belváros arculata nagyon sokat változott az elmúlt években, a Ceaușescu-éra után megörökölt szürke, poros, koszos városképet szinte teljesen leváltották a nagyszabású felújítások, mondja Gál Zsófia kolozsvári művészettörténész. „Ez nagyon sokat lendít az első benyomáson. De egyébként gazdasági szempontból is felívelő pályán van a város, főleg a számítástechnika az, ami nagyon markánsan jelen van.” (Kolozsvár a régió egyik IT-központja, húszezren dolgoznak a szektorban, a milliárdos árbevételű helyi Softech történetét meg is írtuk a Forbes.hu-n.)
Persze mindig van hova fejlődni. Zsófia a részben az IT-szektor által is felhajtott lakás- és lakbérárakat látja problémának, és szinte minden helyi, akivel beszéltem, megemlíti, hogy az autók eluralják a várost, részben a kiterjedt agglomeráció miatt. Az elmúlt években ugyan elkezdték kiszorítani őket a belvárosból, de a tömegközlekedés nem fejlődött megfelelő ütemben, így időnként gyorsabb letudni egy távot gyalog, mint busszal. Legutóbb 2018-ban jártam itt, már akkor is pezsgett a város. A Kedvenc utcát ezután terveztük el, de a covid közbejött. Látva, hogy mennyi remek hely nyílt a járvány alatt, talán nem is baj.
Koffer Ha úgy vesszük, a kolozsvári Koinónia Kiadó nyolc éve megnyílt spinoffja: a kávézó egyben könyvesbolt is, ahol az anyakiadó kötetei mellett igyekeznek az egész város igényét lefedni magyar nyelvű könyvekkel. „Chief everything officer, Kőműves Kelemenné, a Koffer kulcs- és háztájőrzője – sorolja Szende Tímea, a Koffer vezetője, hogyan szokott magára hivatkozni. – Tudom, melyik a legfrissebb megjelenés, aminek a polcon kell lennie, de nyolc év alatt azzal is tisztában lettem, hogy a mosdóhelyiség tisztasága határozza meg a borravaló mértékét.” Timi huszonkét évesen, a filozófia szakról és egy baristaképzésről frissen kikerülve kezdett az akkor nyíló boltban, egy évvel később bízták meg az üzletvezetéssel.
A bolt berendezéséhez az első három évben mindenki azt hozta, amit talált, jellemzően nagymamáik bútorait. A Koffer hangulata ma is olyan, mint egy régimódi nagymama nappalijáé, talán azt leszámítva, hogy itt ősrégi, felújított kofferek az asztalok. Átalakításukat a város keleti részén, a Pataréten lakó roma fiatalok végzik (Visky Zsolt író és felesége, Karen Joy Made in Patarét projektjének keretében, ahol barkácsolni és varrni tanítják a helyi fiatalokat).
Könyvkínálatuk nagy része magyar, de árulnak más nyelvű könyveket is, ha relevánsnak találják, például magyar írók fordításait. Timi egyébként is azt gondolja, hogy a könyvek nyelve, akárcsak a kávéé, univerzális. Kolozsváron nekik van a legnagyobb magyar nyelvű gyerekkönyvkínálatuk, de büszkék a „verhetetlen babakonyhára” és a házi leveikre is – mind helyi kistermelők gyümölcseiből és zöldségeiből készülnek. A Koffer irodalmi szempontból is fontos szerepet tölt be a város életében, szerveztek már dedikálást Tompa Andrea és Berg Judit olvasóinak is.
Meron A kolozsvári specialty kávézók talán legismertebbike, legalábbis a külső szemlélőknek. Már csak azért is, mert a Meron nem állt meg egyetlen kolozsvári kávézónál: a városban tizenegy helyük van, de van bukaresti, szatmárnémeti, nagyváradi, zilahi, brassói, marosvásárhelyi, nagyszebeni, gyulafehérvári és besztercei egységük is, sőt azt tervezik, hogy nemzetközi vizekre is kieveznek.
A lánc hetvenezer euróból indult el 2015-ben, és már az eredeti koncepció része volt, hogy franchise-rendszerben működnek majd (ma a kávézók fele franchise). Hogy mindenképp rálássanak a minőségre, a kávét közvetlenül a termesztőktől szerzik be, elsősorban családi gazdaságokból és tradicionális ültetvényekről, a szemeket Kolozsváron pörkölik. 2021-et húszmillió lejes (körülbelül másfél milliárd forintos) forgalommal zárták, ma havonta több mint kétszázezren kávéznak az ország Meronjaiban.
1568 Bistro Mindössze hat éve nyílt meg a Koffer utcájában. Helyi ismerőseim már egy évvel később is azt mondták róla, hogy Kolozsvár egyik ikonikus magyar helye, és semmiképp sem érdemes kihagyni. A 14. században épült unitárius püspöki rezidencia – Mátyás király szülőháza és a plébániaház mellett – a város egyik legrégebbi polgári épülete, ma a Vallásszabadság Házának ad helyet. Az épületet tizennégy éve elkezdték felújítani, ennek utolsó periódusában nyitotta meg benne az 1568 Bistrót Pócsai András és Jakab Zoltán, mintegy százötvenezer euróból.
„Biztosan könnyebb lenne nemzetközi konyhát vinni, talán nagyobb sikere is lett volna egy ilyen helynek. De mi erdélyi konyhát akartunk kialakítani, persze megújított formában, hogy ne legyen az a túlterhelt csárdajellege” – mondja Pócsai András, a bisztró vezetője. András eredetileg élelmiszeripari mérnök, tíz évig dolgozott a malomiparban, majd a kereskedelemben, innen evezett át végül a vendéglátásba.
A bisztróban ma ötvözik a székely, a szász, a magyar, a román, az örmény és a zsidó konyha jellegzetességeit, a menüt évi három-négy alkalommal cserélik, hogy senki se unja meg. A közönség a harmincas és idősebb korosztályból, illetve külföldiekből áll.
A kezdeti „gyerekcipő” után rögtön jött a covid, de tavaly minden adósságot visszafizettek, sőt újra termelnek nyereséget is. Azóta a kulturális programok is visszaálltak a rendes kerékvágásba, havi két borkóstolót tartanak (a borok hatvan százaléka erdélyi), és sok koncertet is szerveznek. Néha bevállalnak extrémnek tűnő kéréseket, nyáron például táborban nyaraló gyerekeket is ebédeltettek. „Eleinte kicsit féltünk ettől, de megszoktuk” – mondja András nevetve.
A kiszállítás is népszerű, sok iroda vagy környékbeli nyugdíjas rendel tőlük, és a belvárosban dolgozó építőipari munkásokhoz is gyakran kijárnak – a kiszállítást maguk végzik. A cég harmadik tulajdonosa az unitárius egyház, tőle bérlik a helyiséget.
Samsara teázó Az egyik Google Maps-komment alapján Kolozsvár legrelaxálóbb helye a belvárostól nem messze lévő, egyszerű kertes házból átalakított teázó. A Samsarában minden helyiség dizájnja más, találunk UV-fényben úszó, a tenger mélyét megidéző szobát, és fátylakkal beborított, félhomályban fürdő, Trelawney professzor ízlését idéző részt – aki világos terekre vágyik, ne ide jöjjön. A betérők is legalább ennyire színesek: fél óra alatt látok iMac mögött dolgozó, vízipipázó harmincas férfit, párocskákat és barátnős csapatokat is.
A fíling összességében elég spiri, de sokkal kellemesebb, mint a pesti bérházakban megbújó teázók kuplerájhangulata, a vízipipa- és füstölőillatra viszont érdemes lélekben felkészülni. Az ülőalkalmatosságok többsége babzsák vagy nagyobb párna, így a derékfájósak bajban lehetnek, nyáron viszont megnyílik a kerthelyiség, és szaletlikkel, hangulatvilágítással és függőágyakkal valószínűleg új szintre emeli a kényelmet és a teázó nevében is szereplő chillout (nyugalom) faktort – ezt sajnos nem tudtam tesztelni. A szanszára (samsara) egyébként buddhista fogalom, szó szerinti fordításban azt jelenti, „állandó vándorlás”.
Monom Az építész Georgiana Ciceo véletlenül hozta létre 2016-ban a Monom ékszermárkát. Egy évvel előtte a Zain nevű helyi dizájnfesztivál egyik szervezője volt, és amikor egy hónappal a rendezvény előtt az egyik dizájner lemondta a fesztiválra vállalt projektjét, Georgiana ugrott be helyette, az ékszerek elkészítésére Nádudvary László ékszerészt kérte meg. A páros munkái sok dicséretet kaptak a fesztiválon, így az akkor huszonnégy éves lány elhatározta, hogy minden megtakarított pénzét (kétezer eurót) szerszámok vásárlására és a szakma kitanulására költi. „Úgy voltam vele: vagy most, vagy soha. Nem akartam, hogy később azon kelljen gondolkoznom, mi lett volna, ha…”
Közben tovább dolgozott egy építészstúdióban. „Három–négy hónapig úgy néztek ki a napjaim, hogy éjjel kettőig–háromig a műhelyben voltam, reggel héttől az irodában.” 2017 eleje óta szinte csak a Monom márkával foglalkozik (egy ideig még tanított a Kolozsvári Műszaki Egyetem építészet-urbanisztika karán heti két napot), de azt mondja, jó sok ideig tartott, mire annyi önbizalma lett, hogy mint ékszertervező hivatkozzon magára az építész helyett.
A Monom ékszerei geometrikus és organikus formájúak, de minden darab igyekszik minimalista maradni. A műhelyben ma négyen dolgoznak, hárman közülük magyarok. Nemrég ment el tőlük egy tavaly tavasszal felvett ukrán menekült, aki a háború előtt egy helyi ékszergyárban dolgozott, most Kanadában tervezi újrakezdeni az életét. Tavaly március elején megnyitottak egy concept store-t is Kolozsvár belvárosában, ahol a Monom ékszerek mellett helyi dizájnerek szintén minimalista stílusú termékeit árulják, például parfümöt, ruhát, táskákat, illusztrációkat.
„Eleinte féltem, hogy csak az újdonság varázsa miatt térnek be az emberek, de négy–öt hónap elteltével is jöttek és jöttek.” A háború áldozatai iránti tiszteletből a megnyitót végül elhalasztották, az első havi nyereséget a humanitárius katasztrófával foglalkozó civil szervezetnek ajánlották fel.
A márkába eddig összesen százezer eurót fektettek, ebből húszezret a concept store-ba. Georgiana utóbbival úgy kalkulál, hogy idén májusban érik el a nullszaldót. Tavaly a teljes árbevételük 61 ezer euró lett, aminek körülbelül kétharmadát hozták az általa tervezett ékszerek.
Enigma Cafe „Annyira tetszett nekünk a hely, hogy el is felejtettünk vacsorázni, és csak ittunk” – írta öt évvel ezelőtt egy látogató a Tripadvisoron. Nem csoda, az Enigma valóban ad okot az elmerengésre, a távolabbról ide látogatókat is elsősorban a nem mindennapi dizájn vonzza ide. A steampunk kocsma retrofuturista belső terei mintha az Alice Csodaországban hangulatát idéznék, talán a sok óraszerkezet miatt. A kocsma dizájnja kinetikus, azaz az órák, ketyerék, cseppszerű formák állandóan mozgásban vannak. A tervezés két kolozsvári dizájner, Zelenyák Zoltán és Alexandru Tohotan (6th Sense Interiors iroda) munkája.
Bulgakov Az irodalmi kávéháznak meglepő tulajdonosa van: a leggazdagabb magyarokat rangsoroló milliárdoslistánkon is rendszeresen feltűnő Nagy Elek. (Neve leginkább hazai érdekeltségeiről, a BÁV-ról és a Főtaxiról lehet ismerős, illetve elnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának is.) A milliárdos apja Méhes György (nem írói álnevén szintén Nagy Elek) író, de irodalomtanár édesanyján keresztül is kötődik az irodalomhoz. A Bulgakov Kolozsvár egykori vörös lámpás negyedének közepén nyílt meg 2002-ben: a megtévesztő nevű Virág utca bordélyházait a 40-es években zárták be, a kávézónak helyet adó épületben Stróba Józsefné madám működtette intézményét.
A Bulgakov az első tíz évben hamar nagyra nőtt, és kezdett bulihelyszínné alakulni. 2014-ben ezért esedékessé vált egy felújítás: kialakítottak egy részt a helyi diákságnak (Macskaház néven), a többi helyiséget viszont úgy rendezték át, hogy helyet kapjanak a nyugalmasabb órákra vágyók is. Emléket állítottak az egykori madámnak is, és a piros lámpák is az épület múltjára emlékeztetnek. A Bulgakov fontos helyszíne a kolozsvári kulturális-irodalmi életnek.
Iooi Flowers „Minimális méretű gardróbom van – mondja Sanda Moisa, a Iooi Flowers (ejtsd: „jaj” flowers) alapítója és tulajdonosa. – Nagyon alaposan átgondolom, mielőtt bármit megvásárolok.” A Iooi Flowers virág- és divatüzlet Kolozsvár belvárosában, Sanda hét éve alapította Florina nevű barátnőjével. „Létre akartam hozni egy olyan helyet, ami az enyém – mondja –, ahol átadhatom a divatról alkotott értékeimet, és ahol mutathatok valami mást, mint amit a fast fashion üzletekben árulnak.”
A vállalkozásba gyerekeinek megszületése után vágott bele, úgy döntött, nem szeretne visszatérni a napi tíz–tizenkét órázós bankszektorba (előtte egy kolozsvári banknál volt fiókvezető, miután MBA-t szerzett a University of Sheffielden). Az első néhány évben a márka csak egy online virágboltot takart, a divatüzletet négy évvel később, 2020-ban indították el, ekkor sikerült megfelelő helyet találni a belvárosban.
Az üzletben Romániában máshol nem kapható francia, spanyol és román márkák ruhadarabjait árulja. Mindegyik márkának van fenntarthatósági koncepciója: a ruhák gyakran újrahasznosított vagy biopamutból készülnek, a gyártást nem szervezik ki Ázsiába, és Sanda az üzletet is úgy alakította ki, hogy ne ösztönözzön túlfogyasztásra. Például szűken tartja a választékot, az extravagánsabbakból mindössze néhány darabot árul, a ruhák többsége könnyen beilleszthető egy már meglévő ruhatárba. A jó minőségnek persze el is kéri az árát, a ruhadarabok jellemzően negyven és kétszáz euró között mozognak.
A vásárlói között vannak helyiek, budapestiek és turisták is. Utóbbiak annak ellenére is betérnek, hogy a bolt nincs mindig nyitva, időpontot kell egyeztetni. Az üzlet megnyitása óta nyereséges, részben azért, mert nagyrészt Sanda végez takarítástól könyvelésig mindent (Florina az online rendelésekbe segít be). Azt viszont szigorúan megszabja, hogy hetente hány órát dolgozik a vállalkozásán. „Tudom, hogy az időpont-egyeztetés miatt elveszítek potenciális vásárlókat, olyanokat, akik csak úgy beesnének az utcáról. De ezt a modellt találtam ki, és ragaszkodom is hozzá, mert csak így tudom összehangolni a családi élettel. Nem az árbevétel-növekedés a lényeg.”
Blaze Design Store „Apukánk hitt a művészetben, ezért adott hatezer eurót.” Ennyi pénzből nyitotta meg még három évvel ezelőtt az „eredeti” Blaze-t egy szobrász és két divattervező, Kurjatkó Tamás, felesége, Kurjatkó–Radi Panka és testvére, Kurjatkó Orsi. Egy évre rá úgy döntöttek, ideje színre lépni Kolozsvár belvárosában is.
A koncepciót nyugati mintára alakították ki, és innen kölcsönözték a polcdíjas rendszert is: ezt minden náluk megjelenő márka fizeti, a díj összege az eladott árumennyiségtől függően változik. A felhozatal viszont nagyon is helyi, a Blaze-ben kapható termékek – ékszerek, különleges gyertyák, egyedi mintázatú hátizsákok, táskák, bőrdíszmű – mind erdélyi magyar tervezők munkái. „A legtöbb vásárló, aki hátizsákot szeretne nálunk venni, általában egyik nap bejön, megnézi, megtapogatja, majd másnap visszatér, és megvásárolja. Száz–százötven euró egy hátizsáknál olyan ár, amit a helyi vásárlók kétszer is meggondolnak” – mesélte Panka még tavaly a Forbes.hu-nak. A Blaze teljes sztoriját itt találod.
Planetárium Nemcsak söröző, de meghatározó a helyi kulturális élet szempontjából is, ez a helyszíne a Transtelex Dialóg nevű sorozatának. Az elmúlt hetekben megfordult itt Orvos-Tóth Noémi pszichológus és Moldován András, az RTL Klub egyik cápája, és népszerűek a társasjátékesték is. Esténként a tömeg az égősorokkal megvilágított gangra is kigyűrűzik az egyébként nem kis alapterületű kocsmából. A Planetárium a főtérről nyílik, de a feljutáshoz érdemes útbaigazítást kérni.
Berett A kalapboltot húsz éve alapította Józsa Andrea és férje, Zoltán. Kolozsváron ők árultak először barett sapkát, innen a bolt neve is. „Annak idején még nem is igazán tudták a kolozsváriak, mi az a barett” – mondja Andrea. Kezdetben kalapokat varrtak, de hamar belátták, hogy hosszú távon nem éri meg a munka, inkább belevágtak a forgalmazásba. A kalapok Romániából, Lengyelországból, Németországból, Csehországból jönnek, és erős a készlet kesztyűkből, kendőkből és sálakból is – utóbbiakból egyszerre nagyjából háromezer darabot tartanak, és mind egyedi.
Brutaria Claudia Csöppnyi kézműves pékség, elképesztő illatokkal, egy félreeső utcában. A kenyerek és a péksütemények mellett helyi csemegékkel vannak tele a polcok, árulnak szörpöt, lekvárt, zöldségkrémeket, mézet és többféle zakuszkát is. A termékeket környékbeli termelők készítik, az alapanyagok is nagyrészt helyiek. A pékség, amilyen kicsi, olyan népszerű: a Facebookon és az Instán többezres követőtábora van, a követők hűségét kenyérsütős tippekkel díjazzák, no, meg azzal, hogy időről időre a beérkező kívánságok alapján rukkolnak elő újdonságokkal.
Még több könyv, kávé, kocsma
Insomnia Romkocsmahangulat a legkülönbözőbb eseményekkel: koncertek, könyvbemutatók vagy épp standupesték.
Idea könyvtér Időszakos könyvstandnak indult 2014-ben. Az Idea könyvtér kizárólag erdélyi magyar könyvkiadók könyveit árusítja, de kaphatók civil szervezetek, egyetemi tanszékek és múzeumok kiadványai, illetve folyóiratok is. Az 1568 Bistróhoz hasonlóan az Idea is a Vallásszabadság Házában kapott helyet.
Rhédey Café Hangulatos kávézó Kolozsvár főterének egyik műemléki épületében, a Rhédey-palotában, ahol állítólag még II. Rákóczi Ferenc is lakott egy ideig.
Olivo Caffe & Bistro Újabb bizonyíték, hogy Kolozsváron tombol a kávékultúra. Nyugat-mediterrán konyha, remek reggelik és a városban szinte kötelezőnek számító jó kávé, kissé túlzó dizájnnal és dzsesszzenével a háttérben.
Let’s Coffee Fekete falak, fehér kréta, fapult, fapad. Icipici, minimalista, újhullámos kávézó a történelmi belváros szélén.
Gaudeamus 1998-ban alapított könyvesbolt magyar és román nyelvű felhozatallal.
Mint minden Kedvenc utca összeállításunk, ez is erősen szubjektív lett – ennyi fért bele három napba. De ez nem jelenti, hogy Kolozsváron ne lenne még sokszor ennyi, a turistáknak felfedezésre váró, a helyiek számára törzshelynek számító kávézó, kocsma, étterem vagy más olyan hely, ahol egyszerűen jó lenni.
Az újkeletű digitális áruhitelek kitalálója egyelőre nem tud pénzt csinálni a BNPL-hitelből, ettől még mindenki másolja, a konstrukció rohamosan terjed. Gyors, egyszerű, kényelmes – és mégsem átlátható.
„A vagyon csak azért fontos, hogy elég jövedelmet termeljen, mértéke önmagában nem számít.” Erős mondat, ami jól jellemzi Kulcsár Tibor szókimondását. A siker persze érdekli és motiválja, a Kulcs-Soft mint brand és sikeres cég kifejezetten fontos a számára. „Meztelenül jöttünk és megyünk, nem tudjuk a vagyont magunkkal vinni, csak a sikeres cégünk dicsőségét” – mondja. […]
A Cloud 50 listát támogató Magyar Telekom szerint Magyarországon még az igazi cloud boom előtt állunk, hiszen egyelőre az európai átlag alatt van azoknak a vállalatoknak a száma, akik valamilyen formában belevonták üzleti modelljükbe a felhőtechnológiát. Gonda Gábor vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: gratulálnak az idei Cloud 50 összeállításban szereplő cégeknek, ők az ékes példa […]
„Az első mérföldkő egyértelműen az, amikor a Veres úr hajlandó volt nekem időpontot adni, hogy találkozzunk és elbeszélgessünk arról, hogy akkor mit is szeretnék én” – meséli nevetve ifj. Chikán Attila, a fenntartható energetikával foglalkozó Alteo Nyrt. vezérigazgatója a cég indulásáról. Az Alteo az elmúlt években szisztematikusan, lépésről lépésre építkezett: naperőműveik, szélerőműveik, akkumulátoraik országszerte megtalálhatóak. […]
