Alig van nap, hogy ne hallanánk elemzését, vagy ne olvasnánk Facebook-posztját a fronton történtekről. Mit tesz azért Rácz András, hogy jobban megértsük a háborút?
„Azt hiszem, Esterházy Péter mondta egyszer, hogy nem mindegy, kinek mi esik otthon a fejére, a vájdling vagy a Brockhaus lexikon. Nekem mind a kettő.” Kevés idézet írja le jobban Rácz András gyermekkorát, vagy úgy általában az Oroszország-szakértő intellektuális humorát. A tízéves kölyök anno pont úgy lapátolta magába Budakalászon a német nyelvtudást, mint ahogy a család győrszentiváni telkén nyaranta az évi egy kiló koszt. Végül a tudás ragadt rá jobban.
Apja és szoftvermérnök öccse a svájci Google-nél a természettudományos vénát, ő és édesanyja a humán vonalat erősítik a családban. Pedig Rácznak sokáig a fizikuspálya imponált, történész létére picit jobban is szeret számolni. Mégis történelem-politikaelmélet szakon végzett az ELTE-n, majd itt is doktorált. A biztonságpolitikus Gazdag Ferenctől a középkorász Engel Pálig és az Eötvös József Collegium tudósképző közegéig valódi szellemi Kánaánban mozoghatott. Az egyetem mellett volt, hogy úszómesterkedett, teherautókat kísért, vagy épp Mekiben dolgozott. „A pultig sose jutottam el, a krumplisütés volt a karrierem csúcsa.”
Meggyőződése, hogy szakmájában elengedhetetlen a külföldi terepmunka. Ilyen-olyan szinten egyébként nyolc nyelven ért: a magyar mellett „viszonylag jól” tud angolul, németül és oroszul, latinul a templomi feliratokat még azért el tudja olvasni, élt kint Finnországban és Litvániában, szóval még ott se tudnák őt eladni, a lengyelt pedig anno szerelemből tanulta.
A falon Plácido Domingo kézjegye, a teraszról nemrég Will Smith posztolt, a zongorához pedig egyszer spontán leült Hans Zimmer, hogy eljátsszon egy magyar vonatkozású örökzöldet. Az Aria Hotel Budapest aljában nyitott Café Lisztben összeér a zene és a kulinária. Most épp a tavaszi étlapon és programkínálaton dolgoznak, erről mesélt nekünk Katarína Tabaová executive menedzser, Hiermann […]
A falon Plácido Domingo kézjegye, a teraszról nemrég Will Smith posztolt, a zongorához pedig egyszer spontán leült Hans Zimmer, hogy eljátsszon egy magyar vonatkozású örökzöldet. Az Aria Hotel Budapest aljában nyitott Café Lisztben összeér a zene és a kulinária. Most épp a tavaszi étlapon és programkínálaton dolgoznak, erről mesélt nekünk Katarína Tabaová executive menedzser, Hiermann Viktor executive chef és Magyar Kornél, az Aria Hotel Budapest zeneigazgatója.
ZENEI KÓSTOLÓ
Mozart: Figaro házassága (The Royal Opera) május 6., 7., 13., 14.
Csajkovszkij: Csipkerózsika (The Royal Ballet) május 27., 28., június 3., 4.
Bogányi-testvérek (Bogányi Gergely – zongora, Clara Dent-Bogányi – oboa, Bogányi Bernadett – fuvola) június 6.
Verdi: A trubadúr (The Royal Opera) június 17., 18., 24., 25.
Rost Andrea & Hot Jazz Band: Ma éjjel táncolnék – Dalok a lányszobámból, szeptember 21.
Kiknek szól a Café Liszt? Milyen közönséget céloz meg?
Katarína Tabaová: Az eddigi tapasztalatunk az, hogy a közönség két fő csoportból áll: azok a zenerajongók, akik valamelyik zenei együttműködésünk, saját zenei eseményünk kapcsán kerülnek velünk kapcsolatba vagy netán Budapestre érkeznek koncertet látogatni. Ők nagyra értékelik a közel 50 zenei világsztár kézjegyét, és kulturális irányból indulva fedezik fel, micsoda fantasztikus ízeket ihletnek a kedvenc művészeik, akik sokan személyesen is jártak már nálunk. A vendégek másik csoportja a luxushangulatot keresi, a különleges ízeket, vizualitást. Nekik csak eggyel magasabbra emeli ezt az élményt, hogy a zenén keresztül a hallásukat is bevonjuk ebbe a világba, amikor rájönnek arra, hogy a koktéljukat vagy a desszertjüket akár a kedvenc zenéjük ihlette.
Milyen izgalmas fogások kerültek fel a tavaszi-nyári étlapra?
Hiermann Viktor: Két fogást emelnék ki: az egyik a mangalicaszűz petrezselyemgyökér-pürével, cukorborsóraguval, retekkel és füstölt mangalicaszalonnával. Fontos volt, hogy úgy állítsunk össze egy különleges magyar fogást, hogy közben minél több helyi alapanyag kerüljön a vendég tányérjára. Letisztult ízvilág modern tálalással. A másik egy vegetáriánus fogás, egy japán street food, az okonomiyaki: ez egy palacsintaféle, melyet tradicionális szószokkal tálalunk. Ennél az ételnél szabadjára engedtük a fantáziánkat, hogy megőrizzük a vagány kelet-ázsiai hangulatot. Az ízvilághoz meghökkentően jól illik az új desszertkínáltunkból a citrusos sajttorta: Pick Vera cukrászséfünk a textúrákkal játszik, krémes és roppanós rétegek követik egymást.
Vannak olyan kedvencek, amelyek már ikonikusak és mindenképp maradnak a kínálatban?
H. V.: A bélszíntatár egyértelműen ilyen, amit nem magyarosan, hanem franciásan készítünk, mindig a szezonnak megfelelő kiegészítőkkel újragondolva. Sok ételünk visszatérő kísérője a dukkah, ez a maghreb arab gasztronómiából ellesett „titkos összetevő”, egzotikus fűszerekből és csonthéjasokból. Ám ezeknél fontosabb, hogy szeretünk megújulni, és az évszaknak megfelelően összeállítani a menüt, amivel a szakácsaink kreativitását inspiráljuk.
Mi a Café Liszt kulináris hitvallása?
H. V.: kulturális missziónk, hogy minőségi és meghatározó magyar alapanyagokat is be tudjunk mutatni. A Café Liszt és az Aria Hotel Budapest New York-i tulajdonosa szlovákiai magyar származású, ezért neki is szívügye a személyes, helyi magyar ízekben gazdag éttermi élmény. Ugyanakkor nem akarunk megragadni a tradicionális konyhánál, modern technológiával dolgozunk, és nagyon nyitottak vagyunk a nemzetközi stílusokra. Ennek egyik ékköve a francia desszertkínálatunk, négy olyan egyedi macaron-kreációval, amelyeket a hotel zenei stílusai ihlettek és a Chez Dodóval együttműködésben valósítottunk meg. Nagy hangsúlyt helyezünk a reggelire, mely hétköznap és hétvégén is tartalmaz közönségkedvenceket és ínyencségeket: eggs benedictet, lazacot, péksüteményeket, felvágott- és sajtválogatást, granolát, friss gyümölcsöket és zöldségeket.
Az ételek mellett a kultúra is fontos hitvallás: milyen rendszeres zenei programokra, előadásokra számíthatunk?
Magyar Kornél: A Café Lisztnek otthont adó Aria Hotel Budapest a kezdettől célul tűzte ki magának, hogy ne csak a turizmus, hanem a főváros kulturális életének is szereplője legyen. A programkínálatban fontos motívum a hídszerep: műsoraink a magyar és a nyugat-európai vagy amerikai zenei élet közös tradícióit mutatják be a közönség számára. Így például hétvégente a Reggeli, opera és balett sorozatunkban a londoni Covent Garden friss opera- és balettbemutatóit vágatlan terjedelmű mozielőadás keretében vetítjük kiváló hangminőségben. Élő zenés koncertjeink személyes közelségbe hozzák azokat az előadókat, akik valamilyen módon a nemzetközi zenei élet részévé váltak. Nagy siker volt tavaly év végén, amikor Nyári Károly ugyanazokat a dalokat zongorázta és énekelte a közönségnek, amelyeket korábban Frank Sinatrával, Michael Jacksonnal vagy Chaka Khannal közösen játszott valamelyik amszterdami vagy Las Vegas-i színpadon. Személyes kedvenceim az olyan spontán történetek, amikor Hans Zimmer leül a zongorához a lobbiban, vagy Will Smith és felesége, Jada a mi teraszunkról posztolja legújabb videóját az Instagramon.
A Café Liszt összefonódik az Aria Hotel Budapesttel, ahol a zene mint tematika nagyon markánsan jelenik meg – még zeneigazgatója is van. Milyen pontokon érhető tetten, hogy a zene itt a mindennapok és az alap koncepció része?
M. K.: Az Aria Hotel Budapest négy zenei műfaj köré alakította a teljes koncepcióját a belsőépítészettől a szolgáltatásokig, ez az opera, a klasszikus zene, a jazz és a pop-rock. Butikhotel lévén nagyon fontos, hogy személyesebb hangvételben közelítsünk a vendéghez, a zene pedig kiváló kommunikációs eszköz. Ingyenesen böngészhetik a hatalmas zenei gyűjteményünket, délután bor- és sajtkóstolót tartunk élőzenével, amely mindig picit több, koncertszerűbb annál, hogy a háttérben maradjon. Kedvencem a szerenád: a vendégek magánkoncertet rendelhetnek kedvenc műfajuk szerint összeállítva, amelyet a szobájuk balkonján kihajolva élvezhetnek egy pohár pezsgő kíséretében, míg a művész gyakran az átriumos lobbi üvegmennyezetén állva adja elő a szó szerint emelkedett műsort.
Mi az, amiben a Café Liszt más, mint a többi zenei helyszín, vagy étterem?
K. T.: A Café Liszt nemcsak étterem vagy kávézó, hanem olyan exkluzív helyszín, ahova zenészek és a zene szerelmesei járnak. Igazi pesti hagyomány, hogy az írók, költők, operaénekesek törzshelyet választottak maguknak: hozzánk ma ugyanígy járnak énekesek, rocksztárok. Aláírják a Café Liszt tükörcsempéit, megkóstolják a macaronjainkat egy pohár pezsgővel és olyan szívhez szóló üzeneteket írnak a vendégkönyvünkbe, amitől mi magunk is zavarba jövünk. Ezt az élményt szeretnénk megosztani a vendégeinkkel, és elmesélni nekik, hogy ez nem csak a sztároknak jár, hanem bárkié lehet, aki betér hozzánk reggelizni vagy vacsorázni.
Az újkeletű digitális áruhitelek kitalálója egyelőre nem tud pénzt csinálni a BNPL-hitelből, ettől még mindenki másolja, a konstrukció rohamosan terjed. Gyors, egyszerű, kényelmes – és mégsem átlátható.
Tulajdonképpen hálásak lehetünk Gerendai Károly tésztabárjának, a Nudlinak, hogy nem jött be, és átadta a helyét a semmivel sem feszengősebb, de sokkal érdekesebb Costes Izakayának.
Az első, gőzzel hajtott járművek feltalálásakor valószínűleg kevesen gondolták, hogy népszerűségét egyszer majd megtöri a robbanómotor térhódítása. 135 év elteltével azonban ismét átalakulni látszik az autózás jövője: rohamosan nő az elektromos járművek népszerűsége. A Schneider Electric szakértői azt is megvizsgálták, hogy az elektromos autózás hazai berobbanásához mi az az utolsó lépcsőfok, amit mindenképpen biztosítani kell. […]
Már reggel fél hét óta azon van, hogy valami másra gondoljon. Bármi másra. Szeretné, ha inkább a montenegrói választások vagy az agrárminisztérium földadóeltörlési törvényjavaslata járna most a fejében, akkor nem lüktetne így a mellkasa. Irtózott a várakozástól, a tehetetlenségtől, hogy más kezébe tette a sorsát, és minden múló perccel egyre közelebb kerül az ítélethez. Igyekszik háttérzajnak nyilvánítani az érzelmeit, elválasztani őket […]