Kolozsvár belvárosa pezseg. Nincs róla statisztikám, de szinte biztos vagyok benne, hogy az egy főre jutó specialty kávézók száma jóval nagyobb itt, mint Budapesten. Rossz kávéba tuti nem fogsz belefutni, de nem csak emiatt érdemes kolozsvárra látogatni. Kocsmák, könyvek, dizájn – mutatjuk a belváros legérdekesebb helyeit.
Sosem tudtam tájékozódni. Minél szabályosabb egy város térképe, annál kevésbé. Jó nagy bajban voltam tehát márciusban Kolozsváron, ahol annak ellenére vétettem el újra és újra az irányt, hogy már jártam itt, ráadásul nagyrészt a belváros néhány utcáján kellett (volna) elboldogulnom. Az óváros felülnézetből olyan szabályos és szimmetrikus, mintha legalábbis vonalzóval és szögmérővel tervezték volna.
Kolozsvár több fontos kereskedelmi út kereszteződésénél, a Szamos partján épült ki. Traianus római császár 106-ban hódította meg a Dák Királyságot, és hozta létre Dacia provinciát, az ide érkező telepesek alapították a többi római városhoz hasonló precizitással kialakított Napocát. A fórum, azaz a főtér nagyjából a mai Szent Mihály-templom helyén volt, itt állhatott a három legfontosabb római isten, Jupiter, Júnó és Minerva templomát, és kapott a város fürdőket, színházakat, amfiteátrumot is.
A következő századokban megfordultak itt vizigótok, hunok, gepidák, avarok és szlávok, a Napocából lett romváros környékén végül a honfoglaló magyarok telepedtek le a X. században. A tatárjárás után V. István király ösztönözte a szászok betelepedését, a románok pedig valószínűleg a XIV. században jelenhettek meg a környéken. Kolozsvár a római időkben közepes, de gazdag városnak számított. Kétezer évvel később is őrzi a státuszát, sokszínűsége és gazdag történelme miatt kulturális szempontból nemcsak Erdély, de Románia egyik legkiemelkedőbb városa.
Az alvás elvesztegetett időnek tűnhet, ha a produktivitásunk határozza meg, mennyit érünk. Egyre többen az alvástól veszik el a szórakozásra szánt időt, így állva bosszút azért, hogy napközben a kötelezettségeik miatt nem volt erre idejük.
A nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás életmódja legalább annyira retrónak számít, mint a hasonló szövegű dal – Robert Owen 1817-ben megfogalmazott jelszaváról nem is beszélve. A munka – és az ingázás – sok embernek már több időt vesz igénybe, a szórakozásra való igényünkből azonban nehéz lejjebb adni. Ha a munkából nem tudunk lecsípni elég időt, inkább az alvást rövidítjük meg – mintegy bosszút állva azért, hogy a kötelezettségeink teljesítése közben nem irányíthatjuk az időnket. Így született meg az alváskutatás egyik legtrendibb területét meghatározó revenge bedtime procrastination (RBP) kifejezés.
Az alváskutató szerint azonban ez régi jelenség. „A RBP az inszomniához vezető, nem jó alvásviselkedések köréhez sorolható. Ma még az alvást a lustasággal kötjük össze – ki korán kel, aranyat lel –, és kihasználatlan, elpazarolt időnek tartjuk a nem produktív időt. Az emberek éjszakai alvásidejüket áldozzák fel a munka vagy a kikapcsolódás oltárán” – mondja Simor Péter Dániel alváskutató, az ELTE Pszichológiai Intézetének oktatója.
Az RBP tehát nem mentális probléma, és nem alvászavar, hanem a kiégés egyik tünete, a túlhajszolt emberek segélykiáltása. Van, aki ilyenkor a barátaival tölti az időt, de a legtöbben videójátékoznak, sorozatokat néznek, vagy órákig görgetik a közösségi médiát.
Az amerikai Sleep Foundation (Alvásalapítvány) nevű szakmai szervezet szerint az RBP leginkább azokat érinti, akik sok stresszel járó munkát végeznek, és esténként azonnali örömet okozó tevékenységekbe menekülnek. Hiszen a teljesítménykényszerből és a túlstimuláló hétköznapokból az a lefekvés előtti néhány óra a kiút, amikor nem kell kérdésekre, e-mailekre válaszolni.
Egy másik magyarázat szerint az önszabályozás hiánya felelős az alvás halogatásáért. Önszabályozó képességünk tartalékai az egész napos munkahelyi, tanulmányi kötelezettségek teljesítése közben estére elfogynak. Ezért is nehéz felhagyni az alvás halogatásával, hiszen az alváshiány éppen a motiváltsághoz, kiegyensúlyozottsághoz szükséges képességeket építi le. „Az emberek sokszor felismerik, hogy nem megfelelő az alvásuk, és maguktól változtatnak – mondja Simor. – Ne vigyük be a telefont a hálószobába! Az ágyban az alváson és a szexen kívül ne csináljunk mást. Ne dolgozzunk, ne nézzünk filmet! Ha ezek sem segítenek, érdemes alvásterapeutához fordulni.”
A hosszan tartó alváshiány súlyos károkat okoz az emberi szervezetben. Negatív hatással van lelki-érzelmi egészségre, a gondolkodásra, az érzelemszabályozásra, a memóriára, a figyelemre és a döntéshozatali képességekre. Befolyásolhatja az autóvezetést, a munkahelyi produktivitást, a magánéletet és a társas kapcsolatokat, ingerlékenyebbé válik az ember, a hormonháztartás pedig felborul. A kevés alvás hatására ugyanis kortizol, egy stresszhormon termelődik a szervezetben.
Bár vannak kékfényt szűrő képernyők és szemüvegek, a képernyők által kibocsátott fény továbbra sem tesz jót az ember cirkadián ritmusának, hiszen a szervezetünk napfénynek érzékelheti. Nincs mese: az egészséges életmódhoz előbbre kell venni az alvást a fontossági listán. A halogatás megelőzéséhez határozzunk meg állandó időpontot, amikor el tudunk aludni, és ezt kezeljük úgy, mintha repülőútra indulnánk. Az esti rutin részeként harminc perccel előtte érdemes felkészülni, kerülni a képernyőket, „repülőgép-üzemmódra” állítani a szervezetünket.
Túl rövid az élet, hogy sokat aludjunk! És túl stresszes, hogy keveset…
Miközben a világ vezető fuvarmegosztó cége dollármilliárdokat költött a világuralom megszerzésére, Markus Villig éppen az ellenkezőjén buzgólkodott a Bolttal. Szűkös költségvetéssel gazdálkodva Afrika és Európa elhanyagolt piacain 8,4 milliárd dolláros vállalatot és hétszázmillió dolláros vagyont hozott össze – derül ki az amerikai Forbes cikkéből.
A Cloud 50 listát támogató Magyar Telekom szerint Magyarországon még az igazi cloud boom előtt állunk, hiszen egyelőre az európai átlag alatt van azoknak a vállalatoknak a száma, akik valamilyen formában belevonták üzleti modelljükbe a felhőtechnológiát. Gonda Gábor vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: gratulálnak az idei Cloud 50 összeállításban szereplő cégeknek, ők az ékes példa […]
Diller Kevin tizenöt évesen, a nagymama ágyneműtartójából indította a Mobilfoxot, ma már tizenegy országban dobálják törhetetlen telefontokjaikat. Grandiózus marketinggel, pimasz ötletekkel és jórészt huszonévesekből álló vezetőséggel nőttek ötmilliárdos céggé. Na, meg a Tiktokkal.
