Kolozsvár belvárosa pezseg. Nincs róla statisztikám, de szinte biztos vagyok benne, hogy az egy főre jutó specialty kávézók száma jóval nagyobb itt, mint Budapesten. Rossz kávéba tuti nem fogsz belefutni, de nem csak emiatt érdemes kolozsvárra látogatni. Kocsmák, könyvek, dizájn – mutatjuk a belváros legérdekesebb helyeit.
Sosem tudtam tájékozódni. Minél szabályosabb egy város térképe, annál kevésbé. Jó nagy bajban voltam tehát márciusban Kolozsváron, ahol annak ellenére vétettem el újra és újra az irányt, hogy már jártam itt, ráadásul nagyrészt a belváros néhány utcáján kellett (volna) elboldogulnom. Az óváros felülnézetből olyan szabályos és szimmetrikus, mintha legalábbis vonalzóval és szögmérővel tervezték volna.
Kolozsvár több fontos kereskedelmi út kereszteződésénél, a Szamos partján épült ki. Traianus római császár 106-ban hódította meg a Dák Királyságot, és hozta létre Dacia provinciát, az ide érkező telepesek alapították a többi római városhoz hasonló precizitással kialakított Napocát. A fórum, azaz a főtér nagyjából a mai Szent Mihály-templom helyén volt, itt állhatott a három legfontosabb római isten, Jupiter, Júnó és Minerva templomát, és kapott a város fürdőket, színházakat, amfiteátrumot is.
A következő századokban megfordultak itt vizigótok, hunok, gepidák, avarok és szlávok, a Napocából lett romváros környékén végül a honfoglaló magyarok telepedtek le a X. században. A tatárjárás után V. István király ösztönözte a szászok betelepedését, a románok pedig valószínűleg a XIV. században jelenhettek meg a környéken. Kolozsvár a római időkben közepes, de gazdag városnak számított. Kétezer évvel később is őrzi a státuszát, sokszínűsége és gazdag történelme miatt kulturális szempontból nemcsak Erdély, de Románia egyik legkiemelkedőbb városa.
„Az első mérföldkő egyértelműen az, amikor a Veres úr hajlandó volt nekem időpontot adni, hogy találkozzunk és elbeszélgessünk arról, hogy akkor mit is szeretnék én” – meséli nevetve ifj. Chikán Attila, a fenntartható energetikával foglalkozó Alteo Nyrt. vezérigazgatója a cég indulásáról. Az Alteo az elmúlt években szisztematikusan, lépésről lépésre építkezett: naperőműveik, szélerőműveik, akkumulátoraik országszerte megtalálhatóak. […]
„Az első mérföldkő egyértelműen az, amikor a Veres úr hajlandó volt nekem időpontot adni, hogy találkozzunk és elbeszélgessünk arról, hogy akkor mit is szeretnék én” – meséli nevetve ifj. Chikán Attila, a fenntartható energetikával foglalkozó Alteo Nyrt. vezérigazgatója a cég indulásáról. Az Alteo az elmúlt években szisztematikusan, lépésről lépésre építkezett: naperőműveik, szélerőműveik, akkumulátoraik országszerte megtalálhatóak. Az idézetben említett úr, Veres Tibor pedig nem más, mint a Wallis igazgatóságának elnöke, aki már 2008-ban, kezdő vállalkozásként is látott fantáziát a zöld energiában gondolkodó cégben. Nemrég sikeres exitet zártak: az Alteót felvásárolta a Mol vezette konzorcium, de a két vállalat továbbra is szoros üzleti kapcsolatot ápol.
Ifj. Chikán Attila egy nemzetközi cégnél korábban is foglalkozott már környezetvédelemmel, energetikával. Tudta, hogy erős tőkeháttérrel kell megvalósítania a zöld energiatermelésről, fenntarthatóságról szóló vízióját, melyhez befektetőt keresett. „Kétéves volt a cég, amikor felkerültünk a térképre” – mondja arról, hogy 2010-ben az addigi villamosenergia-kereskedelem mellé már a termelésbe is beszálltak, mert vásároltak soproni és győri gázerőműveket. Ezzel olyan nemzetközi partnereik lettek, mint az Audi és a Heineken. És bár elsőre úgy tűnhet, de a zöld gondolattal sem szakítottak:
Ma ahhoz, hogy nagyon sok és minél több megújuló lehessen Magyarországon, úgy, hogy ez ne legyen sem a költségekre, sem az ellátásbiztonságra negatív hatással, ahhoz a földgáz típusú erőművek nagyon jók és hatékonyak. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is azon dolgozik, hogy ezt elfogadják fenntartható energiának”
Ifj. Chikán Attila
Mindeközben a cég tőzsdei vállalatként is épült: eleve olyan működési modellel és céges kultúrával, hogy az alkalmas legyen a tőzsdére lépésre. 2010-ben már ott voltak a magyar tőzsdén, 2016-ban megtörtént az első nyilvános részvénykibocsátás, azóta már prémium kategóriában ott vannak a BUX-indexben is.
Energetikai vonalon sem állt meg a fejlődés: napelemparkok, szélerőművek felvásárlása, a hulladékok energiájának hasznosítása közben 2015-ben az Alteo felvásárolta és tevékenységébe integrálta a Sinergyt. „Itt azért a kis hal ette meg a nagy halat. A Sinergynek kétszer akkora volt az EBITDA-ja, és háromszor akkora az árbevétele. Irtózatos mázli, minthogyha komplementer vállalatot építettek volna a Sinergyvel, mint jin és jang, úgy összeillett” – mondja Attila. A megújuló energiaforrást is használó erőművek üzemeltetésével és termelésmenedzsmentjével is foglalkozó, szabályozói központtal is rendelkező vállalat kialakításához erős alapot adott az Alteónak az összeolvadás.
Nekem nagy büszkeség volt, amikor átadtuk Közép-Európában az első ipari méretű energiatárolót. Innovációban megmutattuk a világnak, hogy mire vagyunk képesek”
Ifj. Chikán Attila
Rendszerük a magyar villamosenergia-kereslet és -termelés ingadozását képes egyensúlyozni, másodperces sebességgel. A fejlődésük azóta sem állt meg, a Mol vezette konzorcium felvásárlása a stratégiai célokat illetően nem változtatott semmin, az Alteo megy előre a fenntartható energetikáért. „Az elmúlt három év mindenkit megtanított arra, így a vállalatokat is, hogy az energetikával foglalkozni kell” – mondja. „Akkor is, ha vannak nehézségek, ahogy nem volt könnyű egy újonnan létrehozott energetikai vállalatot 15 év alatt ekkorára növeszteni sem.”
A Cloud 50 listát támogató Magyar Telekom szerint Magyarországon még az igazi cloud boom előtt állunk, hiszen egyelőre az európai átlag alatt van azoknak a vállalatoknak a száma, akik valamilyen formában belevonták üzleti modelljükbe a felhőtechnológiát. Gonda Gábor vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: gratulálnak az idei Cloud 50 összeállításban szereplő cégeknek, ők az ékes példa […]
Volt osztálytársak, ha véletlenül találkoznak, szolgáltatói szemlélettel építenek fel az amerikai mintánál rugalmasabb, sokkal inkább igényekre szabott magyar vállalatvezetői közösséget. A Horváth János vezette MVÜK a covid előtt nemzetközi terjeszkedést tervezett, de közben rájöttek, hogy itthon is hatalmas a növekedési potenciál.
Idén is elkészítettük a Cloud 50-et: ötven izgalmas, inspiráló és figyelemreméltó magyar történetet hozunk a felhőből. A teljes összeállítás a Forbes.hu-n, itt és most hét nagy dobás.
