Kolozsvár belvárosa pezseg. Nincs róla statisztikám, de szinte biztos vagyok benne, hogy az egy főre jutó specialty kávézók száma jóval nagyobb itt, mint Budapesten. Rossz kávéba tuti nem fogsz belefutni, de nem csak emiatt érdemes kolozsvárra látogatni. Kocsmák, könyvek, dizájn – mutatjuk a belváros legérdekesebb helyeit.
Sosem tudtam tájékozódni. Minél szabályosabb egy város térképe, annál kevésbé. Jó nagy bajban voltam tehát márciusban Kolozsváron, ahol annak ellenére vétettem el újra és újra az irányt, hogy már jártam itt, ráadásul nagyrészt a belváros néhány utcáján kellett (volna) elboldogulnom. Az óváros felülnézetből olyan szabályos és szimmetrikus, mintha legalábbis vonalzóval és szögmérővel tervezték volna.
Kolozsvár több fontos kereskedelmi út kereszteződésénél, a Szamos partján épült ki. Traianus római császár 106-ban hódította meg a Dák Királyságot, és hozta létre Dacia provinciát, az ide érkező telepesek alapították a többi római városhoz hasonló precizitással kialakított Napocát. A fórum, azaz a főtér nagyjából a mai Szent Mihály-templom helyén volt, itt állhatott a három legfontosabb római isten, Jupiter, Júnó és Minerva templomát, és kapott a város fürdőket, színházakat, amfiteátrumot is.
A következő századokban megfordultak itt vizigótok, hunok, gepidák, avarok és szlávok, a Napocából lett romváros környékén végül a honfoglaló magyarok telepedtek le a X. században. A tatárjárás után V. István király ösztönözte a szászok betelepedését, a románok pedig valószínűleg a XIV. században jelenhettek meg a környéken. Kolozsvár a római időkben közepes, de gazdag városnak számított. Kétezer évvel később is őrzi a státuszát, sokszínűsége és gazdag történelme miatt kulturális szempontból nemcsak Erdély, de Románia egyik legkiemelkedőbb városa.
A Cloud 50 listát támogató Magyar Telekom szerint Magyarországon még az igazi cloud boom előtt állunk, hiszen egyelőre az európai átlag alatt van azoknak a vállalatoknak a száma, akik valamilyen formában belevonták üzleti modelljükbe a felhőtechnológiát. Gonda Gábor vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: gratulálnak az idei Cloud 50 összeállításban szereplő cégeknek, ők az ékes példa […]
A Cloud 50 listát támogató Magyar Telekom szerint Magyarországon még az igazi cloud boom előtt állunk, hiszen egyelőre az európai átlag alatt van azoknak a vállalatoknak a száma, akik valamilyen formában belevonták üzleti modelljükbe a felhőtechnológiát. Gonda Gábor vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: gratulálnak az idei Cloud 50 összeállításban szereplő cégeknek, ők az ékes példa arra, hogy komoly és fenntartható sikereket digitalizációval lehet elérni. Világosan látszik, hogy a cloud technológia felhasználása már túlmutat az e-kereskedelmen, és a cégek mind szélesebb körben alkalmazzák itthon is, a kellemes meglepetésnek számító vendéglátóipartól az energiaszektorig.
A legnagyobb hazai hibrid cloud szolgáltatóként úgy látjuk, hogy a hazai vállalatok sokszor kapkodva, valódi stratégia nélkül lépnek be a felhőtechnológiák világába. A megoldások tárháza ma már széles, annyit mindenki ért, hogy valahogy a saját vállalatát is érdemes elindítani ebbe az irányba, de az utat sokan nem tudják jól megtervezni”
gonda gábor
A jól megtervezett felhőstratégia a versenyképesség záloga
A cloud újfajta üzleti szemléletet honosított meg: az elmúlt 2-3 év piaci változásai miatt a cégek sokkal inkább térnek át a beruházásokról az on-demand, szolgáltatás alapú modellekre. Ezt kikényszerítik a multinacionális technológiai cégek is, akik mind nagyobb arányban értékesítenek szolgáltatás alapú üzleti modell szerint, így a megaprojektek helyét lassan havidíjas szolgáltatások veszik át. Most már ez a trend, nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is, de itthon van hová növekedni, hiszen amíg Európában minden harmadik cég használ cloud megoldást, addig Magyarországon még csak minden ötödik. „Pedig ahhoz, hogy a hazai cégek is meg tudják őrizni a versenyképességüket, és jövőállóvá váljanak, előbb-utóbb rákényszerülnek a modellváltásra. Beruházás helyett szolgáltatás. Gyártók helyett egy megbízható szolgáltató szerepe felértékelődik” – figyelmeztetett Gonda Gábor.
Gonda Gábor, a Magyar Telekom vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese
Növekvő bizalom, növekvő bevételek
A felhőszolgáltatások sokfélék lehetnek, és teljesen a cégek tevékenységére szabhatók, de csak akkor hozzák a kívánt eredményt, ha a belépés, a modellváltáshoz szükséges stratégia jól fel van építve. Éppen ezért fontos a tervezés: érdemes megvizsgálni, hogy az ügyfelek milyen feladatot helyezzenek át felhőbe és mit tartsanak meg helyi kiszolgálásban. A cloud szerepét egyébként nagyban erősíti a lista több szereplője által ügyesen használt mesterséges intelligencia is: van, aki a marketingerejét hajtja ki, míg más a hagyományos munkafolyamatokat egészítette ki AI-tudással.
A Telekom rendes éves kutatása feltárta, hogy a technológiai lehetőségek bővülése növeli a felhő iránt érzett bizalmat az üzleti szereplők körében: jóval 50 százalék felett van azoknak a cégeknek az aránya, akik előnyben részesítik, vagy az on-premise megoldásokkal egyenértékűnek tartják.
„Felméréseinkből azt látjuk, nem az a kérdés a vállalatok esetében, hogy a technológia megbízható-e. Sokkal fontosabb a modellváltás során az a partnerség, amely segíti, kíséri a vállalkozásokat a sikeres elindulásban és hatékony felhasználásban. Nagyobb kérdés az, hogy egy-egy üzlet számára mit és hogyan tud adni egy jól megtervezett felhőstratégia. Felhő alapú termékkel már Dunát lehet rekeszteni – de ki segít a vállalatoknak ebből előnyt kovácsolni? Ez ma már legalább ilyen fontos kérdés, ha nem fontosabb” – fűzte hozzá Gonda Gábor.
Már óvodáskorban fontos az érzelmi intelligencia és az önismeret fejlesztése, és ha játékosan, pozitív élmények révén folyik, a gyermek nyitottabbá válhat, javul az együttműködési készsége, kommunikációja. Az önismeret fejlesztése később, (kis)kamaszkorban támogatja az identitás kialakítását, sőt az iskolai teljesítményt is. Bemutatunk három-három (plusz egy) önismeretet és érzelmi intelligenciát fejlesztő társasjátékot.
Csónakkonvoj a Kinabatangan folyón, emberre (is) éhes krokodilusok, nagyorrú majmok háreme és persze fák tetején trónoló orangutánok. David Attenborough, Vilmos herceg és Katalin hercegné nyomában Borneó szigetén.
A falon Plácido Domingo kézjegye, a teraszról nemrég Will Smith posztolt, a zongorához pedig egyszer spontán leült Hans Zimmer, hogy eljátsszon egy magyar vonatkozású örökzöldet. Az Aria Hotel Budapest aljában nyitott Café Lisztben összeér a zene és a kulinária. Most épp a tavaszi étlapon és programkínálaton dolgoznak, erről mesélt nekünk Katarína Tabaová executive menedzser, Hiermann […]
