Kolozsvár belvárosa pezseg. Nincs róla statisztikám, de szinte biztos vagyok benne, hogy az egy főre jutó specialty kávézók száma jóval nagyobb itt, mint Budapesten. Rossz kávéba tuti nem fogsz belefutni, de nem csak emiatt érdemes kolozsvárra látogatni. Kocsmák, könyvek, dizájn – mutatjuk a belváros legérdekesebb helyeit.
Sosem tudtam tájékozódni. Minél szabályosabb egy város térképe, annál kevésbé. Jó nagy bajban voltam tehát márciusban Kolozsváron, ahol annak ellenére vétettem el újra és újra az irányt, hogy már jártam itt, ráadásul nagyrészt a belváros néhány utcáján kellett (volna) elboldogulnom. Az óváros felülnézetből olyan szabályos és szimmetrikus, mintha legalábbis vonalzóval és szögmérővel tervezték volna.
Kolozsvár több fontos kereskedelmi út kereszteződésénél, a Szamos partján épült ki. Traianus római császár 106-ban hódította meg a Dák Királyságot, és hozta létre Dacia provinciát, az ide érkező telepesek alapították a többi római városhoz hasonló precizitással kialakított Napocát. A fórum, azaz a főtér nagyjából a mai Szent Mihály-templom helyén volt, itt állhatott a három legfontosabb római isten, Jupiter, Júnó és Minerva templomát, és kapott a város fürdőket, színházakat, amfiteátrumot is.
A következő századokban megfordultak itt vizigótok, hunok, gepidák, avarok és szlávok, a Napocából lett romváros környékén végül a honfoglaló magyarok telepedtek le a X. században. A tatárjárás után V. István király ösztönözte a szászok betelepedését, a románok pedig valószínűleg a XIV. században jelenhettek meg a környéken. Kolozsvár a római időkben közepes, de gazdag városnak számított. Kétezer évvel később is őrzi a státuszát, sokszínűsége és gazdag történelme miatt kulturális szempontból nemcsak Erdély, de Románia egyik legkiemelkedőbb városa.
Már óvodáskorban fontos az érzelmi intelligencia és az önismeret fejlesztése, és ha játékosan, pozitív élmények révén folyik, a gyermek nyitottabbá válhat, javul az együttműködési készsége, kommunikációja. Az önismeret fejlesztése később, (kis)kamaszkorban támogatja az identitás kialakítását, sőt az iskolai teljesítményt is. Bemutatunk három-három (plusz egy) önismeretet és érzelmi intelligenciát fejlesztő társasjátékot.
Írta: Győri-Nádai Réka és Győri Zoltán Fotók: Tóth Zita, Sebestyén László A társasjátékokat köszönjük a Gamewiz társasjátékwebáruháznak és a Reflexshopnak.
Óvodásoknak Miért jók ezek a játékok? Az óvodáskorú gyermekek általában még nem tudják kellő hatékonysággal kezelni érzelmeiket, ezért érzelmi intelligenciájuk fejlesztése nemcsak csoportos és egyéni empátiájukat növeli, de önbizalmukat és önértékelésüket is.
Robotok (5 éves kortól) Empátianövelő, összehangoló, az intuíciót, a kommunikációt és az időérzéket is fejlesztő családi játék, akár kirándulásokra is magunkkal vihetjük. A robot szerepét felöltő játékos mindössze egy-egy hanggal jelezheti, hogy milyen gyorsan fog menni a robot. A többiek ez alapján, és az útvonalat figyelve próbálják kitalálni, hol fog megállni a robot. Egymásra hangolódós, jelenben levős, figyelős játék.
Óvodás vagyok! (4–7 éveseknek) Ahelyett, hogy megkérdeznénk: mi volt ma az óvodában?, játsszunk egyet ezzel a remek társassal, ahol a kicsik egy óvodai nap lépéseit járhatják végig a kör alakú pályán. Az eléjük kerülő feladatokat megoldva a közös gondolkodás által fejlődik a logika, a kommunikáció, és számos stresszfaktor, érzelem is a középpontba kerülhet.
Boribon, hogy vagy? (2–5 éves korúaknak) Amikor a kicsik még a szavakat keresik a világ alapvető dolgaira, könnyebben tanulhatják meg az érzéseiket is természetes módon tudatosítani, elfogadni, főleg, ha ezt játékkal segítjük. A társasjáték mesekártyái fejlesztik a kommunikációt, és kellő kreatív szabadságot adnak az éppen fontos témák megbeszélésére.
Kisiskolásoknak, kamaszoknak és felnőtteknek: Miért jók ezek a játékok? Ha az iskolába lépő gyerek képes az érzelmeit, konfliktusait hatékonyan kezelni, kommunikálni a szükségleteit és megérteni mások érzelmeit, akkor nemcsak osztálytársaihoz kapcsolódik gördülékenyebben, de jobban tud koncentrálni, és kezeli a feladataival járó stresszt, szorongást is.
Similo (7 éves kortól) Mire gondolhat a másik? Sok mindenben hasonlítunk, mégis furcsán különbözünk, az egyik pillanatban erre, majd valami nagyon másra gondolunk, és sokszor érezhetjük, hogy nem értenek meg minket. Gyakran előítéleteink, erős érzéseink támadnak, és nem is olyan könnyű valóban odafigyelni egymásra. Ebben a szórakoztató, kooperativitást és kommunikációt fejlesztő, könnyed kártyajátékban egyetlen pakli gyönyörűen illusztrált kártya segítségével játszhatunk közösen. A játékosok az adott tematikus (állatos, történelmi, mesei) kártyacsomag segítségével igyekeznek azonosítani a kör gazdája által megadott titokzatos karaktert. Úgy is megértitek, mire gondol, ha nem mond semmit, csak jeleket ad?
Hogy folytatod? (12 éves kortól) Hiába kommunikál valaki ügyesen, vannak olyan témák, amikről még a felnőttek is nehezen beszélnek. Ebben a különleges, mégis egyszerű szabályokkal működő beszélgetős önismereti társasjátékban a játékosok mondatkezdemények befejezésével fejezhetik ki érzéseiket. A lassabban megnyíló vagy érzelmileg zárkózottabb játékosok a többkörös válaszadással lehetőséget kapnak személyiségük, gondolataik bátrabb megmutatására. (szerzője Győri Zoltán – a szerk.)
Top 10 (14 éves kortól) Ebben a kooperatív játékban mindenki kap egy számkártyát egy és tíz között, és annak megfelelő erősségű választ ad a játékban felvetett helyzetekre, feladványokra. Az adott kör kitalálója próbálja sorba rakni a válaszokat a hallottak alapján, amihez persze a játékostársak személyiségét is ismernie kell. Elősegíti a közös gondolkodást, nagyon jó beszélgetős, érzelmekkel, szituációkkal játszós társasági játék felnőtteknek és kamaszoknak.
Igen? (9 éves kortól) Empátianövelésre, egymás mélyebb megismerésére és őszinte beszélgetések elindítására remek lehet ez a társasjáték, amin a játékosok könnyed és komoly kérdésekre válaszolnak igennel vagy nemmel, és meg kell tippelniük, hogyan válaszoltak a többiek. Az Igen? És… nevű folytatással kombinálva akár tizenketten is játszhatják, így nagyobb társaságoknak, akár egy osztály- vagy csapatépítő bulira is alkalmas. (szerzője Győri Zoltán – a szerk.)
Az önismeret és érzelmi intelligencia korai, játékos fejlesztése segítheti a gyerekeket az érzelmi életükben és szociális interakcióikban, így egész életükben szerepet játszhat. Fontos azonban, hogy a játék jutalma maga a „játszás” legyen, soha ne erőltessünk vagy játsszunk egy társasjátékot „csak” a fejlesztésért, ez kontraproduktív lehet. Semmi sem kötelező, de a szabad, közös játékkal gyakorlatilag a legtöbb jól megválasztott társasjáték önmagában, öntudatlanul is fejleszt, és e készségek korai kialakításával sokat segít, hogy a gyermekünk boldogabb, egészségesebb és önazonosabb felnőtté váljon.
A Kürt-dosszié – a világhír titka, avagy vezess a szíveddel című vadonatúj könyve bemutatóján azt mondta, kapott most száz „pihe-puhát”, mert ennyien eljöttek meghallgatni. Ez a kifejezés is Kürti-szabadalom?Egy kollégámtól loptam, nekem a flow élmény egységét jelenti. Már a könyvírás közben is jól éreztem magam, hogy felidézhetek ennyi történetet. Azt szoktam mondani, hogy önkielégítés volt vele a célom. Az adatmentésben világhírűvé […]
Professor Skran, a Lawrence University politológiaprofesszora állt a gangon a szerkesztőség előtt tavaly ősszel, és visszafordult, mint Columbo. „Elhívlak az egyetemre előadni” – mondta. Kedves gesztus, de mire hazamegy, úgyis elfelejti, gondoltam. Nem így lett.Április 11-én már ott álltam az egyetem nagyelőadójában, és figyeltem, ahogy jönnek a diákok, a kisváros érdeklődő tagjai és az egyetem tanárai. Köztük a bátyám is, ő is […]
Már egy éve, hogy a magyar Seon megkapta történelmi jelentőségű, 94 millió dolláros befektetését. Első kézből hallhattunk izgalmas háttérinfókat az online csalásmegelőzésben utazó startuptól az áprilisi magazint bemutató eseményünkön, a Kilövésen.
Volt osztálytársak, ha véletlenül találkoznak, szolgáltatói szemlélettel építenek fel az amerikai mintánál rugalmasabb, sokkal inkább igényekre szabott magyar vállalatvezetői közösséget. A Horváth János vezette MVÜK a covid előtt nemzetközi terjeszkedést tervezett, de közben rájöttek, hogy itthon is hatalmas a növekedési potenciál.
