Az újkeletű digitális áruhitelek kitalálója egyelőre nem tud pénzt csinálni a BNPL-hitelből, ettől még mindenki másolja, a konstrukció rohamosan terjed. Gyors, egyszerű, kényelmes – és mégsem átlátható.
Szélsőséges álláspontok összeegyeztetésére teszünk kísérletet. Nyugalom, a BMW vagy japánok, esetleg a Fradi vagy Újpest kérdéskörrel nem próbálkozunk meg, de megfejtjük, hogy a BNPL lesz-e a jövő, és felpörgeti a kereskedelmet, vagy ez az a pokol, amibe önként, dalolva sétálnak a vásárlók.
A betűszó a buy now, pay later (azaz vedd meg most, fizess később) konstrukciót, a mára kicsit kifutott fintech forradalom egyik megmaradni tűnő újítását rejti. Olyan kölcsön, amit nagyon egyszerűen lehet felvenni. A hiteligénylés jellemzően bele van építve a fizetési folyamatba, így akár az online boltban beszerzendő árucikkekre is lehet azonnal kérni.
A BNPL-hitelek ráadásul faék egyszerűek: futamidejük rövid, általában három-négy hónap, kamatmentesek, vagy ezen az időtávon egyszerűen kiszámolható kamatot tartalmaznak. Végül rendkívül rövid hitelbírálathoz vannak kötve, nem kell még órákat se várni arra, hogy másnap jöjjön a futár a lapostévével, percek alatt élesedik a BNPL-hitel.
A Cloud 50 listát támogató Magyar Telekom szerint Magyarországon még az igazi cloud boom előtt állunk, hiszen egyelőre az európai átlag alatt van azoknak a vállalatoknak a száma, akik valamilyen formában belevonták üzleti modelljükbe a felhőtechnológiát. Gonda Gábor vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: gratulálnak az idei Cloud 50 összeállításban szereplő cégeknek, ők az ékes példa […]
A Cloud 50 listát támogató Magyar Telekom szerint Magyarországon még az igazi cloud boom előtt állunk, hiszen egyelőre az európai átlag alatt van azoknak a vállalatoknak a száma, akik valamilyen formában belevonták üzleti modelljükbe a felhőtechnológiát. Gonda Gábor vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: gratulálnak az idei Cloud 50 összeállításban szereplő cégeknek, ők az ékes példa arra, hogy komoly és fenntartható sikereket digitalizációval lehet elérni. Világosan látszik, hogy a cloud technológia felhasználása már túlmutat az e-kereskedelmen, és a cégek mind szélesebb körben alkalmazzák itthon is, a kellemes meglepetésnek számító vendéglátóipartól az energiaszektorig.
A legnagyobb hazai hibrid cloud szolgáltatóként úgy látjuk, hogy a hazai vállalatok sokszor kapkodva, valódi stratégia nélkül lépnek be a felhőtechnológiák világába. A megoldások tárháza ma már széles, annyit mindenki ért, hogy valahogy a saját vállalatát is érdemes elindítani ebbe az irányba, de az utat sokan nem tudják jól megtervezni”
gonda gábor
A jól megtervezett felhőstratégia a versenyképesség záloga
A cloud újfajta üzleti szemléletet honosított meg: az elmúlt 2-3 év piaci változásai miatt a cégek sokkal inkább térnek át a beruházásokról az on-demand, szolgáltatás alapú modellekre. Ezt kikényszerítik a multinacionális technológiai cégek is, akik mind nagyobb arányban értékesítenek szolgáltatás alapú üzleti modell szerint, így a megaprojektek helyét lassan havidíjas szolgáltatások veszik át. Most már ez a trend, nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is, de itthon van hová növekedni, hiszen amíg Európában minden harmadik cég használ cloud megoldást, addig Magyarországon még csak minden ötödik. „Pedig ahhoz, hogy a hazai cégek is meg tudják őrizni a versenyképességüket, és jövőállóvá váljanak, előbb-utóbb rákényszerülnek a modellváltásra. Beruházás helyett szolgáltatás. Gyártók helyett egy megbízható szolgáltató szerepe felértékelődik” – figyelmeztetett Gonda Gábor.
Gonda Gábor, a Magyar Telekom vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese
Növekvő bizalom, növekvő bevételek
A felhőszolgáltatások sokfélék lehetnek, és teljesen a cégek tevékenységére szabhatók, de csak akkor hozzák a kívánt eredményt, ha a belépés, a modellváltáshoz szükséges stratégia jól fel van építve. Éppen ezért fontos a tervezés: érdemes megvizsgálni, hogy az ügyfelek milyen feladatot helyezzenek át felhőbe és mit tartsanak meg helyi kiszolgálásban. A cloud szerepét egyébként nagyban erősíti a lista több szereplője által ügyesen használt mesterséges intelligencia is: van, aki a marketingerejét hajtja ki, míg más a hagyományos munkafolyamatokat egészítette ki AI-tudással.
A Telekom rendes éves kutatása feltárta, hogy a technológiai lehetőségek bővülése növeli a felhő iránt érzett bizalmat az üzleti szereplők körében: jóval 50 százalék felett van azoknak a cégeknek az aránya, akik előnyben részesítik, vagy az on-premise megoldásokkal egyenértékűnek tartják.
„Felméréseinkből azt látjuk, nem az a kérdés a vállalatok esetében, hogy a technológia megbízható-e. Sokkal fontosabb a modellváltás során az a partnerség, amely segíti, kíséri a vállalkozásokat a sikeres elindulásban és hatékony felhasználásban. Nagyobb kérdés az, hogy egy-egy üzlet számára mit és hogyan tud adni egy jól megtervezett felhőstratégia. Felhő alapú termékkel már Dunát lehet rekeszteni – de ki segít a vállalatoknak ebből előnyt kovácsolni? Ez ma már legalább ilyen fontos kérdés, ha nem fontosabb” – fűzte hozzá Gonda Gábor.
Professor Skran, a Lawrence University politológiaprofesszora állt a gangon a szerkesztőség előtt tavaly ősszel, és visszafordult, mint Columbo. „Elhívlak az egyetemre előadni” – mondta. Kedves gesztus, de mire hazamegy, úgyis elfelejti, gondoltam. Nem így lett.Április 11-én már ott álltam az egyetem nagyelőadójában, és figyeltem, ahogy jönnek a diákok, a kisváros érdeklődő tagjai és az egyetem tanárai. Köztük a bátyám is, ő is […]
Fahidi Éva tizenkilenc éves volt, amikor családjával haláltáborba hurcolták, majd szüleit és kishúgát gázkamrába vitték. Bár ő megmenekült, ötvenkilenc év kellett, hogy elhatározza, visszamegy Auschwitzba, és szembenéz a múltjával. Éva mára a holokausztemlékezet egyik legfontosabb alakja lett, két könyvet is írt, életéről film és táncelőadás készült.
Már reggel fél hét óta azon van, hogy valami másra gondoljon. Bármi másra. Szeretné, ha inkább a montenegrói választások vagy az agrárminisztérium földadóeltörlési törvényjavaslata járna most a fejében, akkor nem lüktetne így a mellkasa. Irtózott a várakozástól, a tehetetlenségtől, hogy más kezébe tette a sorsát, és minden múló perccel egyre közelebb kerül az ítélethez. Igyekszik háttérzajnak nyilvánítani az érzelmeit, elválasztani őket […]
Tulajdonképpen hálásak lehetünk Gerendai Károly tésztabárjának, a Nudlinak, hogy nem jött be, és átadta a helyét a semmivel sem feszengősebb, de sokkal érdekesebb Costes Izakayának.
