Száz százalék fizetés, kilencven százalék munkaidő, száz százalék teljesítmény. Elsőre annak tűnhet, de nem csak leányálom a négynapos munkahét. Annyi biztos, hogy a hosszú hétvégékért cserébe fókuszáltabban, feszítettebben kell dolgozni, és mindenképpen ki kell zökkenni a megszokott kerékvágásból. Itthon a Magyar Telekom és a Libri-Bookline tesztelte, utóbbi júniustól át is áll a rövidebb hétre.
Libri-Bookline Tesztidőszak: 2022. október 1. – 2023. március 5. Bevont terület: központ A tesztben részt vevő munkavállók: 137 fő (700-ból) Heti munkaidő: 34 óra, hétfőtől csütörtökig napi 8,5 óra Fizetés: nem változott
Hogy mi a fontos az életben „A koronavírus alatt az is nagyon megváltozott, hogy mi a fontos az életben” – mondja Szeleczky Noémi, a Libri-Bookline Zrt. HR-igazgatója. A covid alatt ennél a cégnél is atipikus körülmények között dolgoztak, mégis hozták az elvárt eredményeket. „Ez adta a bátorságot, hogy kipróbáljuk a négynapos munkahetet. Hiszen teljesen más munkakörülmények között is minden munkavállalóban megvolt az a felelősségtudat, hogy együtt dolgozunk az eredményekért és a cégért. Ez a fajta bizalom mindig itt volt a szervezeti kultúrában, a covid két éve pedig ráerősített.” A pandémia alatt szóba sem került, hogy például a munkahelyi gépekre telepített követőprogramokkal ellenőrizzék a home office-os munkavégzést.
Szeleczky Noémi
„Kaptam olyan kérdést, hogy hogyan tudtuk megakadályozni a visszaéléseket a négynapos munkahét alatt – Noémi a kérdést sem értette. – Mi ebben eleve nem láttunk visszaélési lehetőséget, mivel az eredményeket hozni kell, a teljesülésüket ellenőrizzük.” A Libri-Bookline-nál tavaly ősszel indult a négynapos munkahét tesztelése: hétszáz dolgozójukból 138 központi munkavállaló önkéntes alapon csatlakozhatott, 137-en ezt meg is tették. Az egyetlen, aki kimaradt, csak a munka utáni elfoglaltságai miatt nem vett részt a tesztben.
„Az első mérföldkő egyértelműen az, amikor a Veres úr hajlandó volt nekem időpontot adni, hogy találkozzunk és elbeszélgessünk arról, hogy akkor mit is szeretnék én” – meséli nevetve ifj. Chikán Attila, a fenntartható energetikával foglalkozó Alteo Nyrt. vezérigazgatója a cég indulásáról. Az Alteo az elmúlt években szisztematikusan, lépésről lépésre építkezett: naperőműveik, szélerőműveik, akkumulátoraik országszerte megtalálhatóak. […]
„Az első mérföldkő egyértelműen az, amikor a Veres úr hajlandó volt nekem időpontot adni, hogy találkozzunk és elbeszélgessünk arról, hogy akkor mit is szeretnék én” – meséli nevetve ifj. Chikán Attila, a fenntartható energetikával foglalkozó Alteo Nyrt. vezérigazgatója a cég indulásáról. Az Alteo az elmúlt években szisztematikusan, lépésről lépésre építkezett: naperőműveik, szélerőműveik, akkumulátoraik országszerte megtalálhatóak. Az idézetben említett úr, Veres Tibor pedig nem más, mint a Wallis igazgatóságának elnöke, aki már 2008-ban, kezdő vállalkozásként is látott fantáziát a zöld energiában gondolkodó cégben. Nemrég sikeres exitet zártak: az Alteót felvásárolta a Mol vezette konzorcium, de a két vállalat továbbra is szoros üzleti kapcsolatot ápol.
Ifj. Chikán Attila egy nemzetközi cégnél korábban is foglalkozott már környezetvédelemmel, energetikával. Tudta, hogy erős tőkeháttérrel kell megvalósítania a zöld energiatermelésről, fenntarthatóságról szóló vízióját, melyhez befektetőt keresett. „Kétéves volt a cég, amikor felkerültünk a térképre” – mondja arról, hogy 2010-ben az addigi villamosenergia-kereskedelem mellé már a termelésbe is beszálltak, mert vásároltak soproni és győri gázerőműveket. Ezzel olyan nemzetközi partnereik lettek, mint az Audi és a Heineken. És bár elsőre úgy tűnhet, de a zöld gondolattal sem szakítottak:
Ma ahhoz, hogy nagyon sok és minél több megújuló lehessen Magyarországon, úgy, hogy ez ne legyen sem a költségekre, sem az ellátásbiztonságra negatív hatással, ahhoz a földgáz típusú erőművek nagyon jók és hatékonyak. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is azon dolgozik, hogy ezt elfogadják fenntartható energiának”
Ifj. Chikán Attila
Mindeközben a cég tőzsdei vállalatként is épült: eleve olyan működési modellel és céges kultúrával, hogy az alkalmas legyen a tőzsdére lépésre. 2010-ben már ott voltak a magyar tőzsdén, 2016-ban megtörtént az első nyilvános részvénykibocsátás, azóta már prémium kategóriában ott vannak a BUX-indexben is.
Energetikai vonalon sem állt meg a fejlődés: napelemparkok, szélerőművek felvásárlása, a hulladékok energiájának hasznosítása közben 2015-ben az Alteo felvásárolta és tevékenységébe integrálta a Sinergyt. „Itt azért a kis hal ette meg a nagy halat. A Sinergynek kétszer akkora volt az EBITDA-ja, és háromszor akkora az árbevétele. Irtózatos mázli, minthogyha komplementer vállalatot építettek volna a Sinergyvel, mint jin és jang, úgy összeillett” – mondja Attila. A megújuló energiaforrást is használó erőművek üzemeltetésével és termelésmenedzsmentjével is foglalkozó, szabályozói központtal is rendelkező vállalat kialakításához erős alapot adott az Alteónak az összeolvadás.
Nekem nagy büszkeség volt, amikor átadtuk Közép-Európában az első ipari méretű energiatárolót. Innovációban megmutattuk a világnak, hogy mire vagyunk képesek”
Ifj. Chikán Attila
Rendszerük a magyar villamosenergia-kereslet és -termelés ingadozását képes egyensúlyozni, másodperces sebességgel. A fejlődésük azóta sem állt meg, a Mol vezette konzorcium felvásárlása a stratégiai célokat illetően nem változtatott semmin, az Alteo megy előre a fenntartható energetikáért. „Az elmúlt három év mindenkit megtanított arra, így a vállalatokat is, hogy az energetikával foglalkozni kell” – mondja. „Akkor is, ha vannak nehézségek, ahogy nem volt könnyű egy újonnan létrehozott energetikai vállalatot 15 év alatt ekkorára növeszteni sem.”
Zuhanó részvényárak, megsebesült unikornisok és emelkedő kamatok miatt sanyarú év áll a világ leggazdagabbjai mögött. Az amerikai Forbes összesen 2640 olyan dollármilliárdost számolt össze a Földön, akinek tíz számjegyű vagyona van, egy évvel korábban 2668-an voltak. A listán szereplők összes vagyona is csökkent: a 2022 márciusi 12,7 billió dollárról 12,2 billióra. A tavalyi leggazdagabb Elon Musk magát lőtte lábon, amikor októberben 44 milliárd dollárért megvette a Twittert, ezt a balul elsült kalandot a Tesla-részvények árfolyamesése is tetézte. Musk vagyona ma nagyjából 180 milliárd dollár, egy évvel ezelőtt még 219 milliárdot ért. Ez a csökkenés ágyazott meg Bernard Arnault előretörésének, így most a luxusiparból meggazdagodott francia üzletember a világ leggazdagabbja 211 milliárd dollárra becsült vagyonával.
„A vagyon csak azért fontos, hogy elég jövedelmet termeljen, mértéke önmagában nem számít.” Erős mondat, ami jól jellemzi Kulcsár Tibor szókimondását. A siker persze érdekli és motiválja, a Kulcs-Soft mint brand és sikeres cég kifejezetten fontos a számára. „Meztelenül jöttünk és megyünk, nem tudjuk a vagyont magunkkal vinni, csak a sikeres cégünk dicsőségét” – mondja. […]
„Büszke csapattag, meghatódott kolléga, vezető, partner, tanácsadó, nyilatkozó, előadó, konferenciázó, magyarázó, beszélgető, kivetítő, a legbefolyásosabbak listáján szereplő, TED-en bevezető, tanítvány, tanár, mentor, üzleti tanácsadó a Cápák között, vállalható üzleti szereplőkre felnéző, zsűritag, ösztöndíjas, utazó, rajongó, egyenlőség mellett elkötelezett, olvasó, hedonista, exceleb, közélet iránt fogékony, civil, vállalkozó, álmodozó, feleség, barát, szelfiző, delfinnel úszó.” Ez mind Pistyur Veronika. A saját bevallása szerint (is).
Fahidi Éva tizenkilenc éves volt, amikor családjával haláltáborba hurcolták, majd szüleit és kishúgát gázkamrába vitték. Bár ő megmenekült, ötvenkilenc év kellett, hogy elhatározza, visszamegy Auschwitzba, és szembenéz a múltjával. Éva mára a holokausztemlékezet egyik legfontosabb alakja lett, két könyvet is írt, életéről film és táncelőadás készült.
