Idén is elkészítettük a Cloud 50-et: ötven izgalmas, inspiráló és figyelemreméltó magyar történetet hozunk a felhőből. A teljes összeállítás a Forbes.hu-n, itt és most hét nagy dobás.
Írta: Zsiborás Gergő / Közreműködött: Szalai Péter
Már a nyolcvan feletti nagynéném is heti szinten emlegeti a felhőt, noha számítógépe sincs. Ott vannak viszont az orvosi receptjei, így a szó gyakran előjön a beszélgetéseinkben. Szépen belesimult hétköznapjainkba a technológia. A Gartner piacelemző cég szerint 2023-ban a végfelhasználók világszerte hatszázmilliárd dollárt költenek majd el felhőalapú technológiák igénybevételére, ez több mint húszszázalékos emelkedés éves alapon. Üzletileg és technológiailag új szektor érik be a szemünk láttára: a felhő bekerült mindennapi szavaink közé, és költünk is rá. Kiváló elrugaszkodási pont az olyan üzleteknek, amelyek a következő években rengethetik meg a különböző piacok óriásait – használják akár a generatív AI-t, akár a metaverzumot.
Aliz Technologies Kulcsember(ek): Szatmár Tamás CEO, Boscha István alapító Szektor, technológia: IT-szolgáltatás, AI, big data A legnagyobb ázsiai Google Cloud-partner nem más, mint egy magyar vállalat. Az Aliz adatoptimalizálásra, fejlesztésre és tanácsadásra fókuszáló IT-cég, fő profilja a mesterséges intelligencia és a big data. A Google felhős keretrendszerét használva dolgoznak ki egyedi megoldásokat ügyfeleiknek. A keresőóriás első hivatalos régiós partnerei is ők voltak, indulásuk után egy évvel, 2010-ben kapták meg ezt a „pecsétet”.
A Cloud 50 listát támogató Magyar Telekom szerint Magyarországon még az igazi cloud boom előtt állunk, hiszen egyelőre az európai átlag alatt van azoknak a vállalatoknak a száma, akik valamilyen formában belevonták üzleti modelljükbe a felhőtechnológiát. Gonda Gábor vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: gratulálnak az idei Cloud 50 összeállításban szereplő cégeknek, ők az ékes példa […]
A Cloud 50 listát támogató Magyar Telekom szerint Magyarországon még az igazi cloud boom előtt állunk, hiszen egyelőre az európai átlag alatt van azoknak a vállalatoknak a száma, akik valamilyen formában belevonták üzleti modelljükbe a felhőtechnológiát. Gonda Gábor vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: gratulálnak az idei Cloud 50 összeállításban szereplő cégeknek, ők az ékes példa arra, hogy komoly és fenntartható sikereket digitalizációval lehet elérni. Világosan látszik, hogy a cloud technológia felhasználása már túlmutat az e-kereskedelmen, és a cégek mind szélesebb körben alkalmazzák itthon is, a kellemes meglepetésnek számító vendéglátóipartól az energiaszektorig.
A legnagyobb hazai hibrid cloud szolgáltatóként úgy látjuk, hogy a hazai vállalatok sokszor kapkodva, valódi stratégia nélkül lépnek be a felhőtechnológiák világába. A megoldások tárháza ma már széles, annyit mindenki ért, hogy valahogy a saját vállalatát is érdemes elindítani ebbe az irányba, de az utat sokan nem tudják jól megtervezni”
gonda gábor
A jól megtervezett felhőstratégia a versenyképesség záloga
A cloud újfajta üzleti szemléletet honosított meg: az elmúlt 2-3 év piaci változásai miatt a cégek sokkal inkább térnek át a beruházásokról az on-demand, szolgáltatás alapú modellekre. Ezt kikényszerítik a multinacionális technológiai cégek is, akik mind nagyobb arányban értékesítenek szolgáltatás alapú üzleti modell szerint, így a megaprojektek helyét lassan havidíjas szolgáltatások veszik át. Most már ez a trend, nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is, de itthon van hová növekedni, hiszen amíg Európában minden harmadik cég használ cloud megoldást, addig Magyarországon még csak minden ötödik. „Pedig ahhoz, hogy a hazai cégek is meg tudják őrizni a versenyképességüket, és jövőállóvá váljanak, előbb-utóbb rákényszerülnek a modellváltásra. Beruházás helyett szolgáltatás. Gyártók helyett egy megbízható szolgáltató szerepe felértékelődik” – figyelmeztetett Gonda Gábor.
Gonda Gábor, a Magyar Telekom vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese
Növekvő bizalom, növekvő bevételek
A felhőszolgáltatások sokfélék lehetnek, és teljesen a cégek tevékenységére szabhatók, de csak akkor hozzák a kívánt eredményt, ha a belépés, a modellváltáshoz szükséges stratégia jól fel van építve. Éppen ezért fontos a tervezés: érdemes megvizsgálni, hogy az ügyfelek milyen feladatot helyezzenek át felhőbe és mit tartsanak meg helyi kiszolgálásban. A cloud szerepét egyébként nagyban erősíti a lista több szereplője által ügyesen használt mesterséges intelligencia is: van, aki a marketingerejét hajtja ki, míg más a hagyományos munkafolyamatokat egészítette ki AI-tudással.
A Telekom rendes éves kutatása feltárta, hogy a technológiai lehetőségek bővülése növeli a felhő iránt érzett bizalmat az üzleti szereplők körében: jóval 50 százalék felett van azoknak a cégeknek az aránya, akik előnyben részesítik, vagy az on-premise megoldásokkal egyenértékűnek tartják.
„Felméréseinkből azt látjuk, nem az a kérdés a vállalatok esetében, hogy a technológia megbízható-e. Sokkal fontosabb a modellváltás során az a partnerség, amely segíti, kíséri a vállalkozásokat a sikeres elindulásban és hatékony felhasználásban. Nagyobb kérdés az, hogy egy-egy üzlet számára mit és hogyan tud adni egy jól megtervezett felhőstratégia. Felhő alapú termékkel már Dunát lehet rekeszteni – de ki segít a vállalatoknak ebből előnyt kovácsolni? Ez ma már legalább ilyen fontos kérdés, ha nem fontosabb” – fűzte hozzá Gonda Gábor.
A Michelin-csillagos éttermet rejtő hotel (lásd előző oldalak) még szép kilátást ígér, João Oliveira szerényen már csak kilátást. De ennél sokat többet ad.
Egy gitározó srácot látok. Nem lehet több huszonöt évesnél. Haja kicsit csapzott, ruhája rendezett, vidáman pengeti a húrokat, előtte fehér papírpohár a Nyugati pályaudvar aluljárójának koszos, ragadós kövén. A vacsorára szánt kiflik az egyik kezemben, a másikban a telefonom, próbálom vele megvenni gyorsan a vonatjegyet, amikor megüti a fülemet egy mondat. „Látod, még mindig itt zenél a bácsi, pedig dolgozhatna is.” A mondat végén […]
Már reggel fél hét óta azon van, hogy valami másra gondoljon. Bármi másra. Szeretné, ha inkább a montenegrói választások vagy az agrárminisztérium földadóeltörlési törvényjavaslata járna most a fejében, akkor nem lüktetne így a mellkasa. Irtózott a várakozástól, a tehetetlenségtől, hogy más kezébe tette a sorsát, és minden múló perccel egyre közelebb kerül az ítélethez. Igyekszik háttérzajnak nyilvánítani az érzelmeit, elválasztani őket […]
Professor Skran, a Lawrence University politológiaprofesszora állt a gangon a szerkesztőség előtt tavaly ősszel, és visszafordult, mint Columbo. „Elhívlak az egyetemre előadni” – mondta. Kedves gesztus, de mire hazamegy, úgyis elfelejti, gondoltam. Nem így lett.Április 11-én már ott álltam az egyetem nagyelőadójában, és figyeltem, ahogy jönnek a diákok, a kisváros érdeklődő tagjai és az egyetem tanárai. Köztük a bátyám is, ő is […]
Volt osztálytársak, ha véletlenül találkoznak, szolgáltatói szemlélettel építenek fel az amerikai mintánál rugalmasabb, sokkal inkább igényekre szabott magyar vállalatvezetői közösséget. A Horváth János vezette MVÜK a covid előtt nemzetközi terjeszkedést tervezett, de közben rájöttek, hogy itthon is hatalmas a növekedési potenciál.
