Tulajdonképpen hálásak lehetünk Gerendai Károly tésztabárjának, a Nudlinak, hogy nem jött be, és átadta a helyét a semmivel sem feszengősebb, de sokkal érdekesebb Costes Izakayának.
Ha már egy üzleti magazinban beszélünk éttermekről, érdemes felidézni Gerendai Károly a műfajban szokatlanul őszinte mondatait arról, mi történt a Nudlival, ami évekig próbált utat találni a pesti belvárosban korzózó turisták szívébe egy burgerbár meg egy padthai-os között.
Mi sem értettük (Forbes, 2021/6), és a célcsoportok sem: a külföldiek nem tésztát akarnak enni nálunk a Nudli néhai ársávjában, hanem gulyást meg pörköltet, a magyarok meg nem akarnak nem otthon enni magyar tésztát, ráadásul az önkiszolgáló koncepcióhoz széles körben teljesen más minőségi asszociációk társulnak, azaz egy menzáé – elemezte a félremenést Gerendai a Magyar Konyha Online-on.
Azt is hozzátette, hogy irányba lehetett volna állítani a kísérletet, de mire újból elmagyarázzák mindenkinek, hogy már a Nudli túloldalát látjuk, több pénz ég el, mintha nyitnak valami újat nulláról. Máris tanultunk valamit a vendéglátóiparról!
A Cloud 50 listát támogató Magyar Telekom szerint Magyarországon még az igazi cloud boom előtt állunk, hiszen egyelőre az európai átlag alatt van azoknak a vállalatoknak a száma, akik valamilyen formában belevonták üzleti modelljükbe a felhőtechnológiát. Gonda Gábor vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: gratulálnak az idei Cloud 50 összeállításban szereplő cégeknek, ők az ékes példa […]
A Cloud 50 listát támogató Magyar Telekom szerint Magyarországon még az igazi cloud boom előtt állunk, hiszen egyelőre az európai átlag alatt van azoknak a vállalatoknak a száma, akik valamilyen formában belevonták üzleti modelljükbe a felhőtechnológiát. Gonda Gábor vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: gratulálnak az idei Cloud 50 összeállításban szereplő cégeknek, ők az ékes példa arra, hogy komoly és fenntartható sikereket digitalizációval lehet elérni. Világosan látszik, hogy a cloud technológia felhasználása már túlmutat az e-kereskedelmen, és a cégek mind szélesebb körben alkalmazzák itthon is, a kellemes meglepetésnek számító vendéglátóipartól az energiaszektorig.
A legnagyobb hazai hibrid cloud szolgáltatóként úgy látjuk, hogy a hazai vállalatok sokszor kapkodva, valódi stratégia nélkül lépnek be a felhőtechnológiák világába. A megoldások tárháza ma már széles, annyit mindenki ért, hogy valahogy a saját vállalatát is érdemes elindítani ebbe az irányba, de az utat sokan nem tudják jól megtervezni”
gonda gábor
A jól megtervezett felhőstratégia a versenyképesség záloga
A cloud újfajta üzleti szemléletet honosított meg: az elmúlt 2-3 év piaci változásai miatt a cégek sokkal inkább térnek át a beruházásokról az on-demand, szolgáltatás alapú modellekre. Ezt kikényszerítik a multinacionális technológiai cégek is, akik mind nagyobb arányban értékesítenek szolgáltatás alapú üzleti modell szerint, így a megaprojektek helyét lassan havidíjas szolgáltatások veszik át. Most már ez a trend, nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is, de itthon van hová növekedni, hiszen amíg Európában minden harmadik cég használ cloud megoldást, addig Magyarországon még csak minden ötödik. „Pedig ahhoz, hogy a hazai cégek is meg tudják őrizni a versenyképességüket, és jövőállóvá váljanak, előbb-utóbb rákényszerülnek a modellváltásra. Beruházás helyett szolgáltatás. Gyártók helyett egy megbízható szolgáltató szerepe felértékelődik” – figyelmeztetett Gonda Gábor.
Növekvő bizalom, növekvő bevételek
A felhőszolgáltatások sokfélék lehetnek, és teljesen a cégek tevékenységére szabhatók, de csak akkor hozzák a kívánt eredményt, ha a belépés, a modellváltáshoz szükséges stratégia jól fel van építve. Éppen ezért fontos a tervezés: érdemes megvizsgálni, hogy az ügyfelek milyen feladatot helyezzenek át felhőbe és mit tartsanak meg helyi kiszolgálásban. A cloud szerepét egyébként nagyban erősíti a lista több szereplője által ügyesen használt mesterséges intelligencia is: van, aki a marketingerejét hajtja ki, míg más a hagyományos munkafolyamatokat egészítette ki AI-tudással.
„Felméréseinkből azt látjuk, nem az a kérdés a vállalatok esetében, hogy a technológia megbízható-e. Sokkal fontosabb a modellváltás során az a partnerség, amely segíti, kíséri a vállalkozásokat a sikeres elindulásban és hatékony felhasználásban. Nagyobb kérdés az, hogy egy-egy üzlet számára mit és hogyan tud adni egy jól megtervezett felhőstratégia. Felhő alapú termékkel már Dunát lehet rekeszteni – de ki segít a vállalatoknak ebből előnyt kovácsolni? Ez ma már legalább ilyen fontos kérdés, ha nem fontosabb” – fűzte hozzá Gonda Gábor.
Volt asztalos, mérnök, tanár – hosszú utat járt be Höflinger Norbert, mire megalapította az elektronikai hulladékok feldolgozására szakosodott HWD Recyclingot. Ha egy boltban italhűtőt látsz, jó eséllyel ők fogják majd szétbontani, miután elhasználódott. Ma már a harmadik generáció is tulajdonos a cégben, pedig ők még általános iskolába járnak.
Az első, gőzzel hajtott járművek feltalálásakor valószínűleg kevesen gondolták, hogy népszerűségét egyszer majd megtöri a robbanómotor térhódítása. 135 év elteltével azonban ismét átalakulni látszik az autózás jövője: rohamosan nő az elektromos járművek népszerűsége. A Schneider Electric szakértői azt is megvizsgálták, hogy az elektromos autózás hazai berobbanásához mi az az utolsó lépcsőfok, amit mindenképpen biztosítani kell. […]