Tulajdonképpen hálásak lehetünk Gerendai Károly tésztabárjának, a Nudlinak, hogy nem jött be, és átadta a helyét a semmivel sem feszengősebb, de sokkal érdekesebb Costes Izakayának.
Ha már egy üzleti magazinban beszélünk éttermekről, érdemes felidézni Gerendai Károly a műfajban szokatlanul őszinte mondatait arról, mi történt a Nudlival, ami évekig próbált utat találni a pesti belvárosban korzózó turisták szívébe egy burgerbár meg egy padthai-os között.
Mi sem értettük (Forbes, 2021/6), és a célcsoportok sem: a külföldiek nem tésztát akarnak enni nálunk a Nudli néhai ársávjában, hanem gulyást meg pörköltet, a magyarok meg nem akarnak nem otthon enni magyar tésztát, ráadásul az önkiszolgáló koncepcióhoz széles körben teljesen más minőségi asszociációk társulnak, azaz egy menzáé – elemezte a félremenést Gerendai a Magyar Konyha Online-on.
Azt is hozzátette, hogy irányba lehetett volna állítani a kísérletet, de mire újból elmagyarázzák mindenkinek, hogy már a Nudli túloldalát látjuk, több pénz ég el, mintha nyitnak valami újat nulláról. Máris tanultunk valamit a vendéglátóiparról!
Az 1+1 százalékodról már biztosan döntöttél. No, de a harmadikról is? Pedig ideje lenne.
Ügyek mellé állni könnyebb, mint sokan képzelik. Gondoljunk olyan egyszerű dolgokra, mint az idő, a tudás, a jövedelem vagy más rendelkezésre álló eszközeink. Ha mindebből csak egyszázaléknyit szánunk társadalmi ügyekre rendszeresen és következetesen, már kész is a stratégiánk egyik fele.”
Pistyur Veronika neve fogalom a hazai vállalati és startupközegben. Idén tízéves a Bridge Budapest, a nonprofit egyesület immáron harmadszorra verbuválta össze vezetői közösségét, hogy közös fotón, közös pólón hirdesse: az 1+1 százalék mellett kell, hogy legyen helye a Harmadik 1%-nak is. A Bridge szerint ehhez nem elég, ha csak néhány cég kötelezi el magát társadalmi ügyek mellett, hanem bizony ennek kellene jelentenie a vezetői normát. De mit is jelent ez a Harmadik 1%? Nemcsak anyagi támogatást – persze, az sem hanyagolandó el –, de ha kell, időt, tudást, tanácsot, önkéntes munkát is, vagy bármit, amivel a vezető aktívan támogatni tudja az általa választott szervezeteket.
A Bridge továbbra is egy szerethetőbb, tudás- és teljesítményközpontú országért dolgozik. A megoldásnak része az is, ha a hazai üzleti élet szereplői már a következő generációk boldogulására is figyelnek. „Ha számít, mit hagynak hátra, és jó szándékuk és lehetőségeik aktivizálásával tesznek is érte. Ha olyan céges kultúrát építenek, ahol akár a gyerekeik is szívesen dolgoznak, és ehhez olyan üzleti döntéseket hoznak, amiket nem ciki előttük is vállalni. Mindez nemcsak egy valóságtól elrugaszkodott, idealista ábránd, hanem üzleti érdek” – mondja Vera. Érdemes a kampány részeként elkészített Harmadik 1%-tervezőt is kipróbálni, itt nemcsak a vezetői közösség tagjait ismerheted meg részletesebben, de végigkövetheted a stratégia elkészítését segítő lépéseket. Ha úgy döntenél, te is adsz még egy százalékot.
Már egy éve, hogy a magyar Seon megkapta történelmi jelentőségű, 94 millió dolláros befektetését. Első kézből hallhattunk izgalmas háttérinfókat az online csalásmegelőzésben utazó startuptól az áprilisi magazint bemutató eseményünkön, a Kilövésen.
Az első, gőzzel hajtott járművek feltalálásakor valószínűleg kevesen gondolták, hogy népszerűségét egyszer majd megtöri a robbanómotor térhódítása. 135 év elteltével azonban ismét átalakulni látszik az autózás jövője: rohamosan nő az elektromos járművek népszerűsége. A Schneider Electric szakértői azt is megvizsgálták, hogy az elektromos autózás hazai berobbanásához mi az az utolsó lépcsőfok, amit mindenképpen biztosítani kell. […]
Már óvodáskorban fontos az érzelmi intelligencia és az önismeret fejlesztése, és ha játékosan, pozitív élmények révén folyik, a gyermek nyitottabbá válhat, javul az együttműködési készsége, kommunikációja. Az önismeret fejlesztése később, (kis)kamaszkorban támogatja az identitás kialakítását, sőt az iskolai teljesítményt is. Bemutatunk három-három (plusz egy) önismeretet és érzelmi intelligenciát fejlesztő társasjátékot.
Így készült két és fél órás dokumentumfilm a legendás magyar vízilabdacsapat három olimpiai aranyérméről – A nemzet aranyai kulisszatitkai a Forbes.hu-n.
