Már óvodáskorban fontos az érzelmi intelligencia és az önismeret fejlesztése, és ha játékosan, pozitív élmények révén folyik, a gyermek nyitottabbá válhat, javul az együttműködési készsége, kommunikációja. Az önismeret fejlesztése később, (kis)kamaszkorban támogatja az identitás kialakítását, sőt az iskolai teljesítményt is. Bemutatunk három-három (plusz egy) önismeretet és érzelmi intelligenciát fejlesztő társasjátékot.
Írta: Győri-Nádai Réka és Győri Zoltán Fotók: Tóth Zita, Sebestyén László A társasjátékokat köszönjük a Gamewiz társasjátékwebáruháznak és a Reflexshopnak.
Óvodásoknak Miért jók ezek a játékok? Az óvodáskorú gyermekek általában még nem tudják kellő hatékonysággal kezelni érzelmeiket, ezért érzelmi intelligenciájuk fejlesztése nemcsak csoportos és egyéni empátiájukat növeli, de önbizalmukat és önértékelésüket is.
Robotok (5 éves kortól) Empátianövelő, összehangoló, az intuíciót, a kommunikációt és az időérzéket is fejlesztő családi játék, akár kirándulásokra is magunkkal vihetjük. A robot szerepét felöltő játékos mindössze egy-egy hanggal jelezheti, hogy milyen gyorsan fog menni a robot. A többiek ez alapján, és az útvonalat figyelve próbálják kitalálni, hol fog megállni a robot. Egymásra hangolódós, jelenben levős, figyelős játék.
Az 1+1 százalékodról már biztosan döntöttél. No, de a harmadikról is? Pedig ideje lenne.
Ügyek mellé állni könnyebb, mint sokan képzelik. Gondoljunk olyan egyszerű dolgokra, mint az idő, a tudás, a jövedelem vagy más rendelkezésre álló eszközeink. Ha mindebből csak egyszázaléknyit szánunk társadalmi ügyekre rendszeresen és következetesen, már kész is a stratégiánk egyik fele.”
Pistyur Veronika neve fogalom a hazai vállalati és startupközegben. Idén tízéves a Bridge Budapest, a nonprofit egyesület immáron harmadszorra verbuválta össze vezetői közösségét, hogy közös fotón, közös pólón hirdesse: az 1+1 százalék mellett kell, hogy legyen helye a Harmadik 1%-nak is. A Bridge szerint ehhez nem elég, ha csak néhány cég kötelezi el magát társadalmi ügyek mellett, hanem bizony ennek kellene jelentenie a vezetői normát. De mit is jelent ez a Harmadik 1%? Nemcsak anyagi támogatást – persze, az sem hanyagolandó el –, de ha kell, időt, tudást, tanácsot, önkéntes munkát is, vagy bármit, amivel a vezető aktívan támogatni tudja az általa választott szervezeteket.
A Bridge továbbra is egy szerethetőbb, tudás- és teljesítményközpontú országért dolgozik. A megoldásnak része az is, ha a hazai üzleti élet szereplői már a következő generációk boldogulására is figyelnek. „Ha számít, mit hagynak hátra, és jó szándékuk és lehetőségeik aktivizálásával tesznek is érte. Ha olyan céges kultúrát építenek, ahol akár a gyerekeik is szívesen dolgoznak, és ehhez olyan üzleti döntéseket hoznak, amiket nem ciki előttük is vállalni. Mindez nemcsak egy valóságtól elrugaszkodott, idealista ábránd, hanem üzleti érdek” – mondja Vera. Érdemes a kampány részeként elkészített Harmadik 1%-tervezőt is kipróbálni, itt nemcsak a vezetői közösség tagjait ismerheted meg részletesebben, de végigkövetheted a stratégia elkészítését segítő lépéseket. Ha úgy döntenél, te is adsz még egy százalékot.
Professor Skran, a Lawrence University politológiaprofesszora állt a gangon a szerkesztőség előtt tavaly ősszel, és visszafordult, mint Columbo. „Elhívlak az egyetemre előadni” – mondta. Kedves gesztus, de mire hazamegy, úgyis elfelejti, gondoltam. Nem így lett.Április 11-én már ott álltam az egyetem nagyelőadójában, és figyeltem, ahogy jönnek a diákok, a kisváros érdeklődő tagjai és az egyetem tanárai. Köztük a bátyám is, ő is […]
A legfrissebb és legszerethetőbb Forbes-lista, ahol nem kizárólag az üzleti teljesítmény számít, hanem a szereplők karaktere, tehetsége, szemléletmódja és egyedisége. a harminc fiatal között épp annyira helye van az asztrofizikusnak és a kardcsapatnak, mint az Arénát megtöltő popsztárnak. és a kedvünkért beugrottak egy fotóautomatába is.
Írta: Orbán Krisztián Az üzleti élet iránt érdeklődő magyar fiatalok előtt álló legnagyszerűbb karrierlehetőségről a döntő többség még csak nem is hallott. Ez részben érthető is, még a legjobb esetben is csak néhány százuk tudja majd bejárni ezt a pályát. Első hallásra sincs benne semmi szexi, se ingyen specialty kávé, se világmegváltó blabla, se a nevetséges ígéret, hogy tíz […]
Volt osztálytársak, ha véletlenül találkoznak, szolgáltatói szemlélettel építenek fel az amerikai mintánál rugalmasabb, sokkal inkább igényekre szabott magyar vállalatvezetői közösséget. A Horváth János vezette MVÜK a covid előtt nemzetközi terjeszkedést tervezett, de közben rájöttek, hogy itthon is hatalmas a növekedési potenciál.
