Volt osztálytársak, ha véletlenül találkoznak, szolgáltatói szemlélettel építenek fel az amerikai mintánál rugalmasabb, sokkal inkább igényekre szabott magyar vállalatvezetői közösséget. A Horváth János vezette MVÜK a covid előtt nemzetközi terjeszkedést tervezett, de közben rájöttek, hogy itthon is hatalmas a növekedési potenciál.
Horváth János utolsó napját töltötte egyik korábbi munkahelyén. Már elkezdte összepakolni a személyes tárgyait az irodájában, közben az utolsó találkozójára készült. Amikor kinyílt az ajtó, és belépett a vendége, a meglepetéstől kiszakadt belőle: „Hát, te meg mit keresel itt?” Tudta, hogy a vendéget Mészáros Györgynek hívják, mint ahogy György is tudta, hogy Horváth Jánoshoz hivatalos, de egyikük sem sejtette, hogy a másik nem túl ritka név viselője egy hajdani osztálytárs lesz.
Az iskolában nem tartoztak egy körhöz, nem is beszélgettek sokat, de a hosszú évek utáni első nagy váratlan találkozásból – mindketten azt állítják – üzleti kapcsolat és barátság lett. Sőt, mára egy igen sikeres és gyorsan növekvő vállalkozás, a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK). Mészáros György alapította, és juttatta túl a kezdeti nehézségeken, Horváth Jánossal futtatták fel. Később útjaik kettéváltak, hogy a covidzökkenő után ma János és csapata számolhasson be rekordbevételű évről, dinamikus növekedésről és számos fejlesztési ötletről.
Házvezető, gyerekfelügyelő, kocsmáros Vezetői klubok, networkinghálózatok Magyarországon is régóta működnek, közülük kiemelkedik az a BNI (Business Network International), amelyikkel szinte minden magyar cégvezető kapcsolatba került már. Ez egy 1985-ös alapítású, amerikai gyökerű, üzleti kapcsolatépítést segítő szervezet, 2008-ban jelent meg Magyarországon. Nemzetközi modell alapján, szigorú szabályok mentén működik, egyrészt igen sikeres, másrészt a merev rendszer sokak számára távol áll a megszokott magyar üzleti kultúrától. Köztük időről időre feltűnnek olyanok, akik a kihagyott ziccert látják a BNI-ban, szeretnének sokkal jobbat, leginkább rugalmasabbat. Mészáros György tett is ezért, BNI-tagként arra jutott, ő bizony inkább felépíti a maga vállalatvezetői klubját.
Az első, gőzzel hajtott járművek feltalálásakor valószínűleg kevesen gondolták, hogy népszerűségét egyszer majd megtöri a robbanómotor térhódítása. 135 év elteltével azonban ismét átalakulni látszik az autózás jövője: rohamosan nő az elektromos járművek népszerűsége. A Schneider Electric szakértői azt is megvizsgálták, hogy az elektromos autózás hazai berobbanásához mi az az utolsó lépcsőfok, amit mindenképpen biztosítani kell. […]
Az első, gőzzel hajtott járművek feltalálásakor valószínűleg kevesen gondolták, hogy népszerűségét egyszer majd megtöri a robbanómotor térhódítása. 135 év elteltével azonban ismét átalakulni látszik az autózás jövője: rohamosan nő az elektromos járművek népszerűsége. A Schneider Electric szakértői azt is megvizsgálták, hogy az elektromos autózás hazai berobbanásához mi az az utolsó lépcsőfok, amit mindenképpen biztosítani kell.
Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások terén vezető multinacionális vállalat, a Schneider Electric jelenleg 300 céges autót üzemeltet hazánkban, az elektromos járművekre való átállás részeként pedig közel 70 elektromos gépjármű van már szállítás alatt. Így az év közepére a vállalat autóinak negyede már a benzinkutak helyett a vállalat telephelyein kiépített töltőkön nyer majd energiát a működéshez.
Megtérül, de mikor?
Bár az e-autókra történő átállásnak valamivel magasabb a kezdeti beruházásigénye, mint a hagyományos járműveké, a Schneider Electric szakértőinek számításai szerint 4 év alatt biztos megtérülésről lehet beszélni. Számításaik szerint, ha egy céges gépkocsi évente legalább 15–20 ezer kilométert fut, olcsóbb megoldás elektromosautó-flottát üzemeltetni. Ilyen igénybevétel mellett ráadásul még a napi használatban sem kell a technológiából adódó kompromisszumokat – mint például a hatótávolság vagy a korlátozott utcai töltési lehetőségek – felvállalni.
Laptop, telefon, e-autó-töltő
A cég vállalati partnerei körében végzett kutatása során a válaszadók 75 százaléka jelezte, hogy e-autót választana a hagyományos, robbanómotoros járműve helyett, ha a munkavégzés helyén biztosított lenne a megfelelő töltési lehetőség.
E-autót használó kollégáink már rövid használat után is elképesztően lelkesek. Ehhez szükség volt arra, hogy a villanyautózással kapcsolatos ismereteiket fejlesszük, és hogy a munkahelyi, valamint az otthoni töltést egyaránt biztosítsuk. Ha reggel és/vagy délután a munka végeztével úgy tudnak elindulni, hogy az autó teljesen fel van töltve, minden kétségük és fenntartásuk megszűnik a használattal kapcsolatban. Arra számítunk, hogy a munkahelyi e-autó-töltési lehetőség hamarosan ugyanolyan elvárás lesz a munkaerőpiacon, mint a laptop vagy telefon biztosítása”
Racsek Dániel, a Schneider Electric üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója
Racsek Dániel, a Schneider Electric üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója
A Schneider Electric saját termékeit használta a munkahelyi töltés megoldására, és a kollégák otthoni töltésének biztosítására. Töltést menedzselő rendszere (LMS) pedig egyszerre támogatja az energiahatékonyságot és az elektromos hálózat túlterhelésének elkerülését. „Küldetésünknek és kötelességünknek tartjuk, hogy megoldásainkkal, saját példánkkal és tapasztalatainkkal is segítsük az e-autókra történő átállást. Ahogyan más területeken, ebben az esetben is átfogó megközelítést alkalmazunk, hiszen nem csupán a töltést biztosító berendezéseket szállítjuk, de olyan rendszert is fejlesztünk, amellyel hatékony és biztonságos lehet ez a folyamat, energiamenedzsment és épületvezérlő rendszereinkkel pedig nagyobb energiahatékonyságot, alacsonyabb költségeket és összességében zöldebb működést érhetnek el ügyfeleink” – tette hozzá Racsek Dániel.
Professor Skran, a Lawrence University politológiaprofesszora állt a gangon a szerkesztőség előtt tavaly ősszel, és visszafordult, mint Columbo. „Elhívlak az egyetemre előadni” – mondta. Kedves gesztus, de mire hazamegy, úgyis elfelejti, gondoltam. Nem így lett.Április 11-én már ott álltam az egyetem nagyelőadójában, és figyeltem, ahogy jönnek a diákok, a kisváros érdeklődő tagjai és az egyetem tanárai. Köztük a bátyám is, ő is […]
Az alvás elvesztegetett időnek tűnhet, ha a produktivitásunk határozza meg, mennyit érünk. Egyre többen az alvástól veszik el a szórakozásra szánt időt, így állva bosszút azért, hogy napközben a kötelezettségeik miatt nem volt erre idejük.
A Michelin-csillagos éttermet rejtő hotel (lásd előző oldalak) még szép kilátást ígér, João Oliveira szerényen már csak kilátást. De ennél sokat többet ad.
Már óvodáskorban fontos az érzelmi intelligencia és az önismeret fejlesztése, és ha játékosan, pozitív élmények révén folyik, a gyermek nyitottabbá válhat, javul az együttműködési készsége, kommunikációja. Az önismeret fejlesztése később, (kis)kamaszkorban támogatja az identitás kialakítását, sőt az iskolai teljesítményt is. Bemutatunk három-három (plusz egy) önismeretet és érzelmi intelligenciát fejlesztő társasjátékot.
