A gigászi metropolisz lakossága meghaladja egész Magyarországét, nem éppen a csendről és a nyugalomról híres. Emiatt különösen fontos, hogy legalább pihenni jó körülmények között lehessen.
Alapvetően nagyon szeretem a nyüzsgő nagyvárosokat, de beletelt pár évbe és látogatásba, amíg sikerült megszeretnem a thai fővárost, és megtaláltam azokat a helyeket, amik elviselhetővé teszik a tömeget, a zajt, a forgalmi dugókat és a többi kényelmetlenséget. Még élénken él az emlékeimben, amikor – hátizsákos turistaként – először látogattam ide, és a híres-hírhedt Khao San utca tűnt megfelelő megoldásnak. Árban tényleg kiváló volt, értékben már kevésbé, így a landolás után pár órával már a menekülésemet terveztem, majd másnap reggel fel is szálltam az első gépre Kambodzsa felé.
Itt keresd! Four Seasons Hotel Bangkok at Chao Phraya River 300/1 Charoen Krung Road Bangkok, Thaiföld 400–800 euró (lakosztály alatti szinten)
Azóta eltelt pár évtized, és megtanultam, hogy mégis érdemes Bangkokban is időt tölteni, rengeteg fantasztikus étterem van mindenféle kategóriában, nagyszerű modern művészeti múzeumok, galériák vannak, és persze sok egyéb látnivaló is akad. És van a városnak olyan része is, ahol ki lehet szakadni a felfokozott lüktetésből. A Csaophraja folyó szolgáltatja talán a város egyetlen kényelmes oázisát, ahol tér, levegő és nyugalom is megadatik. Ügyes építészeti megoldásainak és a hatalmas területnek köszönhetően a Four Seasons luxushotel tényleg ideális körülményeket nyújt, a szálloda hatalmas medencéje, a belső átriumok vízfelületei és a vízcsobogás sikeresen feledtetik a kinti nyüzsgést, miközben a legjobb szobákból és lakosztályokból fejedelmi a kilátás a hatalmas folyóra az óriási üvegfelületeken keresztül.
A kényelem természetesen kifogástalan, a szoba minden luxust megad, és rengeteg odafigyelést tükröznek az apró figyelmességek mint az intelligens világítás, a koktélreceptekkel is ellátott, naponta többször is friss jégkockákkal szolgáló minibár vagy az alternatívaként kínált hajdinapárna (amit sürgősen otthonra is rendszeresítek). És óriási előny, hogy nemcsak taxival lehet nekivágni a városnak, hanem a hotel kishajójával is, de még akár sétálva is, ami nem igazán jellemző ebben a városban.
Fejleszti a mozgásos és idegrendszeri funkciókat, segíti a szocializálódást és az asszertivitást, és nem utolsósorban megtanítja, miért fontos a türelem. A zsonglőrködés és az akrobatika nemcsak szórakoztató, de az integrációt és a közösségépítést is segítik – ezt üzenik a szociális cirkusz foglalkozásai.
Gyerekek hada rohanja le Pál László Bendegúz zsonglőroktatót, ahogy a Kesztyűgyár Közösségi Házba lépünk. Nem csoda, hiszen van nála minden, mi szem-szájnak ingere: ördögbot, zsonglőrlabdák, képzeletbeli egerek és mesék – no, meg rengeteg türelem és figyelem, amit a környékbeli gyerekek nagy része talán csak itt kap meg. A mai foglalkozásra 8. kerületi romákat várnak, de a szociális cirkusz eseményein megfordultak már menekültek, fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek, drogfüggők, valamint frissen szabadlábra helyezettek is.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
A cirkusz mindenkié Bár Magyarországon még kevesen ismerik a szociális cirkusz mozgalmat, nemzetközi története a 70-es évekig nyúlik vissza. Igazi lendületet azáltal kapott, hogy a kanadai Cirque de Soleil társulat kallódó fiatalokkal foglalkozott szabadidős cirkuszi foglalkozásain. Ebből nőtte ki magát a pedagógiai mozgalom, felismerve, hogy a cirkusz több magasba dobott tüzes botoknál és egykerekező bohócoknál: megtartó, biztonságos közösség, rendszer és kiszámíthatóság a káoszban, valamint a szocializálódást, az önfelvállalást és a kapcsolatépítést segítő terápia. „A cirkusz nem cél, hanem eszköz. Közösséget építhetünk vele, és sérülékeny csoportokat szólíthatunk meg” – mondja Gallyas Veronika mozgásoktató, a Magyar Zsonglőr Egyesület egyik vezetője.
A vízió aztán egyre gyorsabban terjedt. Míg 1979-ben összesen nyolc szociális cirkusz volt világszerte, 2014-re már hetven ország 502 csapatában segítették a cirkusz eszközeivel a hátrányos helyzetű gyerekeket. Ehhez a hullámhoz csatlakozott a Magyar Zsonglőr Egyesület is: először 2001-ben a Cseppkő Gyermekotthonban szerveztek foglalkozásokat, tizenkét évvel később, az Educircation európai hálózat megalapításával elindították első egyéves felkészítő munkacsoportjukat is, hogy mélyszegénységben élő borsodi gyerekekkel dolgozhassanak. A társulat akkori projektvezetői, Veronika, Szabó Marcell (a szegregált csoportok szakértője) és Csűrös Dóra (pszichológus) ezzel letették az azóta egyre erősödő magyar szociális cirkusz első tartópillérét.
Míg a klasszikus cirkuszban a gyakorlatok profi kivitelezésére koncentrálnak, a szociális a szociális munkának teremt új színteret, magyarázza Bendegúz. Ő amellett, hogy zsonglőroktató, még cirkuszpedagógus és projektvezető is. Azt mondja, a cirkusz globális közös nyelv, és színpadán bárki otthon érezheti magát. „Egy prágai előadáson úgy konferáltuk fel az egész testére lebénult, néma kisgyereket, mint a jógit, aki ezer éve egyhelyben ül. Vastapsot kapott, az arca ragyogott, hiszen végre büszke lehetett magára. Az a célunk, hogy egy pszichiátriai gondozott vagy egy mélyszegénységben élő sajókazai fiatal is érezhesse: nekik is vannak szuper képességeik, ők is különlegesek valamiben.”
Mindig a fejlődés A magyar szociális cirkusz általában társszervezetek segítségével kerül kapcsolatba aktuális közönségével. Hetven százalékban mélyszegénységben élő, borsodi, nógrádi, pesterzsébeti és 8. kerületi cigányokkal foglalkoznak. Jelenleg egyik kiemelt projektjük Veszprémben, a Napsugár klubban zajlik. Egy felmérésből ugyanis az derült ki, hogy a helyi Haszkovó lakótelepről nem kerülnek emberek a veszprémi kulturális életbe, ezért a közösségi bevonásra különös figyelmet fordít az Európa Kulturális Fővárosa program, részben a Zsonglőr Egyesület révén. A terápiás jellegű cirkusz rengeteg különböző aspektusból segíti az egyének testi-lelki fejlődését, szocializálódását és társadalmi integrációját.„Az előadás és a megnyilvánulás a szociális képességeket, az önfelvállalást és az asszertivitást fejleszti – mondja Veronika –, az alkotói és művészeti vonal megmozgatja a fantáziát és a kreativitást, a trükkök tanulása a mozgásos és idegrendszeri funkciókat, a motoros képességeket javítja. A nonverbális technika segít az idegrendszer fejlesztésében, és remekül alkalmazható csökkent képességű csoportok támogatásában.”
A foglalkozásokon a gyerekek sokat tanulnak arról is, mit jelent a türelem, az alkalmazkodás és az együttműködés képessége, és miért fontos összefogva, egymásra figyelve gyakorolniuk egy cél érdekében. A csapat szakmai partnere Gyarmathy Éva neveléslélektani szakpszichológus is, aki módszertanába is beemelte a zsonglőrködést a sakk és a zeneterápia mellé, mert ez is segít összehangolni az úgynevezett diszeseknél a két agyfélteke működését.
És mivel az innovatív technikákra egyre több szociális munkás és pedagógus kíváncsi, az egyesület 2013 óta tanárképzési anyagokat is összeállít, oktatóvideókat tesznek közzé Youtube-on, és digitális konferenciákon adják át tudásukat.
„Hogy miben mérjük a sikert, azt nehéz megmondani – mondja Veronika. – Inkább úgy fogalmaznék, hogy magokat vetünk el. Eddig körülbelül százhatvanan végezték el a szakemberképzésünket, emellett rengeteg gyerek jutott el rajtunk keresztül külföldre. Jártunk már Isztambulban, Szlovéniában, Liverpoolban, Spanyolországban is előadni európai ifjúsági csereprogramokon, ahol külföldi sorstársakkal együtt készítettek előadást a tanítványaink.” Bende hozzáteszi: volt olyan tizenhat éves, aki csak azért csináltatott személyit, hogy velük mehessen külföldre, és akadt olyan, meglehetősen rossz magatartású pesterzsébeti fiúbanda, akiket az igazgató kerületi versenyekre küldött diabolótudásukkal. A csapat egyik ékköve Joci, aki anno a pesterzsébeti Pinceklubban szeretett bele a zsonglőrködésbe, ma pedig már oktatóként erősíti az egyesületet.
Magyar ZsonglőR Egyesület Alapítás éve: 2002 A csapat: Öt csoportvezető, húsz oktató. Éves költségvetés: 50 millió forint, a bevétel forrása önkéntes munka és önerő, pályázatok. Mit kezdenének 10 000, 100 000 és 1 000 000 forint adománnyal? 10 000: Ajándék eszközt vásárolnának a foglalkozásuk egyik rászoruló résztvevőjének. 100 000: Ingyenes továbbképzésre küldenék az oktatóikat, hogy még kreatívabban tartsanak foglalkozásokat. 1 000 000: A most működő Inspirál Cirkuszközpont egyik termét alakítanák úgy át, hogy az a szociálisan rászoruló és fogyatékkal élő csoportok fejlesztésére alkalmas legyen.
Elismerésem a hagyománynak, hogy a Forbes minden hónapban ír egy támogatásra méltó szervezetről. Joggal kapott a helyet a Magyar Zsonglőr Egyesület. Én is adakozom, de mivel nem tudom vállalni az erre érdemes célok és szervezetek közötti ragsorolást, a középiskolai matematikaoktatást választottam ki a sok közül. A Graphisoft is ennek köszönhette sikerét.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szegedi székhelyű kutatóintézete az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben érdekelt és legfőbb célkitűzése a diagnosztika, illetve a kezelések fejlesztése. Ebben partnerintézménye a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL). Az öregedéssel járó egészségügyi panaszokkal kapcsolatban négy kutatási pillért hoztak létre. Az első az immunológiai-gyulladásos betegségekkel, a második az anyagcsere-, […]
Egy aktív magyar felhasználó átlagosan két streamingszolgáltatásra fizet elő – áll a GKID kutatócég februári riportjában. Itthon körülbelül 2,1 millióan használnak vagy férnek hozzá valamilyen előfizetéshez – ez a bázis hónapok óta stagnál, avagy a magyar piacra egyre nehezebb bekerülni ebbe az átlagosan használt két előfizetésbe. Ráadásul nemrég nálunk is megjelent az új streamingóriás, a Skyshowtime, lássuk, mennyi most az annyi, és erre az annyira mennyit vagyunk hajlandók áldozni.
Hétköznapi emberek nem hétköznapi munkákról – vagy pont hétköznapiról, csak nem mindennapi történetekkel. A Forbes.hu-n elindított Szeretem a munkám rovatban olyan munkavállalók mesélnek sikerről, fizetésről, lemondásokról, akik szenvedélyesen szeretik a hivatásukat. Három cikket is ajánlunk.
A bérszakadék stagnál, az elégedetlenség egyre aggasztóbb, a főbb technológiai területeken pedig továbbra sem kapnak igazán lehetőséget a munkavállaló nők. Lesz valaha megoldás?
2013 novemberében együtt kezdtük el a magyar Forbest. A mostani magazin az utolsó,
amiben Aknay Csaba és Kotschy Gábor, avagy az Orbital Strangers fotózott.
113 szám feledhetetlen képeiből válogattunk. Szép menet volt!