Bár a CEU 2019-ben arra kényszerült, hogy oktatási tevékenységét Bécsbe helyezze át, a kétlaki életet élő egyetem budapesti helyszínén korántsem szűnt meg az élet. Az intézmény missziója mindig is a nyitott, elérhető tudás és annak terjesztése volt, ezt a küldetést pedig a diplomát adó képzések elköltöztetése után sem adta fel. A Demokrácia Intézet, a Vera […]
Bár a CEU 2019-ben arra kényszerült, hogy oktatási tevékenységét Bécsbe helyezze át, a kétlaki életet élő egyetem budapesti helyszínén korántsem szűnt meg az élet. Az intézmény missziója mindig is a nyitott, elérhető tudás és annak terjesztése volt, ezt a küldetést pedig a diplomát adó képzések elköltöztetése után sem adta fel. A Demokrácia Intézet, a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (OSA), a könyvtár, a Felsőfokú Tanulmányok Intézete, a Bioetikai és Jogi Központ, a Határtalan tudás előadássorozat, a Bibó István Szabadegyetem, a Socrates és a Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért programok, a FreeSZFE együttműködés – elég csak felsorolni a CEU-n belüli egységeket és tevékenységeket, hogy lássuk, mennyi minden zajlik a Nádor utcai épületben. Kontler Lászlóval, a CEU rektorhelyettesével beszélgettünk.
„A CEU missziója mindig is a régióhoz kapcsolódott, emiatt fontos volt, hogy a költözés után is megőrizzük a budapesti tudásközpontot, az itthoni partnereink és a közönség számára izgalmas és tartalmas jelenlétet” – kezd mesélni a Közép-európai Egyetemről (CEU) Kontler László, aki maga is kétlaki életet él Budapest és Bécs között.
„A kollégák küzdenek, mint malac a jégen.” Ezt a covidjárványban mondta nekünk egy interjúban. Azóta jött háború, energiakrízis, óriási infláció, a tejtermékek a duplájára drágultak. Most mit csinálnak a kollégák?Most? Vészhelyzet van. Ez teljesen abnormális, tervezhetetlen állapot. Én értem, hogy van olyan, hogy üzleti terv, de ki a csuda tudta volna ezt lemodellezni? A legnagyobbak is milliárdos veszteségeket fognak elszenvedni, nagyon komoly […]
„A kollégák küzdenek, mint malac a jégen.” Ezt a covidjárványban mondta nekünk egy interjúban. Azóta jött háború, energiakrízis, óriási infláció, a tejtermékek a duplájára drágultak. Most mit csinálnak a kollégák? Most? Vészhelyzet van. Ez teljesen abnormális, tervezhetetlen állapot. Én értem, hogy van olyan, hogy üzleti terv, de ki a csuda tudta volna ezt lemodellezni? A legnagyobbak is milliárdos veszteségeket fognak elszenvedni, nagyon komoly átrendeződést várok. Csak az a kérdés, hogy ki éli túl. A Cserpes túléli? Annyira okos nem vagyok, hogy lássam a jövőt, de én mindig a jót várom. És látok is már jó jeleket. Egy hónapja visszatértem, nagyon erősen vissza kellett szállnom a napi operatív ügyekbe. Most szükség van rám, akkor is, ha egyszer a Forbes rám sütötte, hogy én vagyok a tökéletes antimenedzser. És talán így is van, de ha ott vagyok, akkor azért sok mindent látok. Mit kell rendbe tenni? Alapvetően az emberek fejében kell rendet tenni. Vannak hatékonysági tartalékok a rendszerben, kicsit be is aludtunk az árazásban, van körülbelül százmillió forint, ami sohasem fog visszajönni. Közben pozitív, hogy a Cserpes sokaknak vonzó lett, olyanoknak, akik korábban nem tudták megvenni. De egy kereskedelmi kollégát biztosan be kell újítanunk, a logisztikán is kell javítanunk, kontrollerünk, sőt ügyvezetőnk sincs. Nálunk azért sok minden hiányzik, ami egy normális cégnél van. (Nevet.) Nem is értem, hogy működnek harminc éve, és jutottak hárommilliárdos forgalom fölé. Nagyon szeretnek bennünket a fogyasztók, az odafent való, na, meg az égiek. Mit vár az idei évtől? A kollégáknak is mondtam, hogy nagyon nehéz időszak jön. Pont most kell hatékonyabbnak lennünk, amikor mindenkinek nehezebb a megélhetés. De azt az élelmiszer-drágulást és azt a reálbércsökkenést, ami történt, nem tudjuk kompenzálni. Szerintem mások sem tudják. És közben szükség van a folyamataink átszervezésére és legalább ötszázalékos leépítésre is. De megyünk tovább, rengeteg termékötletünk van, és a tejivókat is meg kell újítanunk. Melyik a kedvenc Cserpes-terméke? A Trudi. Meg a kefir, szerintem az egy csoda, a legjobb a piacon, az bizton állítható. A tejberizsát ismeri? Így, hogy tejberizsa? Igen, már van olyanunk is. Kaptunk egy-két megjegyzést az interneten, de nem vettük komolyan.
A bérszakadék stagnál, az elégedetlenség egyre aggasztóbb, a főbb technológiai területeken pedig továbbra sem kapnak igazán lehetőséget a munkavállaló nők. Lesz valaha megoldás?
Üzleti szereplő több évtizedes karriert maga mögött hagyva civilnek áll. Láttam pár ilyet a közelmúltban. Még nem trendgyanús, inkább első fecskék, de üdvözlendő a bátorság, tulajdonképpen vakmerőség. Nyilvánvaló jószándékkal és hittel elkövetett egzisztenciális kamikaze. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Áprilisban Tilesch György tér vissza! Pályámat az üzleti oldalon kezdtem. Majd amikor tíz éve a Bridge Budapest […]
Egy romantikus kis faluban három gyerekét nevelő dolgos anya felmenői mesterségét viszi tovább gyümölcsfeldolgozó üzemében. Ez nem magyar népmese, pedig az is lehetne, hanem a keményen dolgozó Balla Györgyi története Hontról.
A világ nagyot változott az elmúlt 30 évben, és ez talán hatványozottan igaz a pénzügyi szolgáltatások, biztosítások piacára Magyarországon. Ha egy személyes kapcsolatokra és bizalomra építő cég nemcsak meg tudott maradni ezen a piacon, hanem az alapoktól indulva eljutott a piacvezető pozícióba, az azért jelent valamit. Az OVB magyarországi leányvállalata pedig pontosan ezt tette. Az […]