A fiatalok sokáig azt hitték, hogy az Emporium a nagymamák ruhaüzlete. Az utóbbi nyolc–tíz évben ez is kicsit megváltozott, ahogy az alapító, Csapkai Ildikó lányai beszálltak a családi bizniszbe. Kötés-hurkolás, blézerfétis és drága inganyagból készülő maszkok a klasszikus kollekciókkal operáló ruhamárka harmincéves sztorijában.
Amikor új otthonukat tervezték, Csapkai Ildikó külön ügyelt rá, hogy a konyhaablakból rá lehessen látni a kertkapura, hogy majd kiintegethessen az iskolából hazatérő három lányának. Egy időben nem akart más lenni, csak édesanya. Aztán mindössze másfél évig bírta ruhakészítés és üzlet nélkül. Azóta több mint harminc év eltelt, és ma is ebben a 11. kerületi házban tervezi és készíti a család Emporium nevű üzleteibe a mintadarabokat. A konyhaablakból pedig már hét unoka érkezését lesheti.
Ildikó anyai nagyapja a békéscsabai Glória harisnyakötő gyárban volt műszaki vezető, és amikor 1927-ben Budapestre költözött, a gyárat tulajdonló Emporium Rt.-től kapott ajánlólevelet. Mire Ildikó és édesanyja, Laura megtalálta a családi dokumentumok között az írást, már rég megalapították a maguk Emporiumát. Egészen addig fogalmuk sem volt a névazonosságról.
Apai nagyapja könyvkötő volt, édesapja a Kossuth Nyomdában nyomdász. Ildikó ezért az érettségi után – becsületből – nyomdai fényképésznek tanult. Ám hamar rájött, hogy a sötétkamrában végzett kétműszakos munka nem az ő világa. Esténként pluszmunkát vállalt, pulóvereket kötött egy szövetkezetnek. „Úgy éreztem, jobbakat is ki tudnék találni. Önálló akartam lenni” – meséli a Vígszínház melletti üzletük galériáján kialakított fogadótérben. Két évig tanult munka mellett, hogy megszerezze a kisiparosi munkához szükséges kötő-hurkoló ipari végzettséget.
A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni. Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. […]
A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni.
Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. A válasz közismert: apró darabokban. A példa a karbonlábnyom csökkentése okán merült fel, amivel kapcsolatban a japán nagyvállalat komoly vállalásokat tett. „Célunk, hogy a teljes életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátást termékenként 3 százalékkal csökkentsük évről évre. Ha ezt fenntartjuk, akkor 2030-ra nagyjából 50 százalékkal csökken a kibocsátás a 2008-as bázisévhez képest. Jó úton haladunk, már elértük a 43 százalékot” – teszi hozzá a Canon lengyelországi, csehországi, szlovákiai és magyarországi piacokért felelős vezetője. A vállalat kitűzött célja, hogy 2050-re nettó nullára redukálja a szén-dioxid-kibocsátását.
Növekvő eredmények, csökkenő karbonlábnyom
A Canon üzletileg remek formában van. Az értékesítés árbevétele 2020 óta évről évre nő, akárcsak a vállalat nyeresége. Mindez már csak azért is fontos, mivel az így befolyt pénzek teremtik meg a folyamatos innovációk anyagi hátterét. A Canon globális bevételeinek 8 százalékát forgatja vissza évente kutatás-fejlesztésbe, mellyel célja jobbá tenni az emberek mindennapi életminőségét. Ezt nem csak szebb képekkel és jobb minőségű nyomtatással teszi: kevésbé közismert tény, hogy a Canon az orvostechnológiában (a diagnosztikai képalkotó rendszerek területén) és az ipari technológiában (nanotechnológia, ipari automatizálás a gyárakban, szoftverfejlesztés stb.) is meghatározó szerepet tölt be.
„Nyereségesek vagyunk? Igen. Fejlődünk? Igen – hangsúlyozza Jaap van ’t Ooster. – Az első félévben teljesítettük az előzetesen kitűzött tervet, a második félév még nem teljesen lefutott.” A legnagyobb nehézséget jelenleg egyértelműen az infláció okozza, különösen a magyarországi piacon. „A Canon árbevételének 70–75 százalékát a nyomtatási üzletág adja. „Nyomtatókból a kisméretű, pár hetente otthon használt géptől kezdve a professzionális, akár napi több millió oldalt nyomtató nyomdagépekig kínálunk megoldásokat. Adunk el nyomtatókat 40 euróért és 4 millió euróért is. Ez a tény óriási hatással van ránk mint cégre, hiszen ugyanazon a területen belül maradva is hatalmas ügyféligény-különbségekkel találkozunk” – fejti ki a regionális ügyvezető igazgató. Az összetett éves növekedési ütem a digitális nyomdapiacon 6,4 százalék, a Canon pedig folyamatosan jelentős – hardveres és szoftveres – fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy minél magasabb szinten szolgálja ki a kreatív szakemberek újonnan felmerülő igényeit.
„Mindezek mellett azonban fontos hangsúlyozni, hogy csak akkor nyomtass, ha valóban szükséged van rá! – hívja fel a figyelmet a Canon holland származású regionális vezérigazgatója. – Lehet, hogy ez elsőre ellentétesen hangzik az érdekeinkkel, de nem az, hiszen azoknak a fenntarthatóság is fontos része. Szerencsére a papír a legkönnyebben újrahasznosítható anyag, ráadásul már a tintamentesítésre is elérhető technológia van.”
Tervezés, javítás, újrahasznosítás
Már az eddig elért eredményekből is tisztán látszik, hogy a Canon nem veszi félvállról a CO2-kibocsátás csökkentését, ám – az elefántos hasonlathoz visszatérve – azt is érdemes megnézni, hogyan érik el ezt. „A 4CE régiónkban tudatos tervezés előz meg minden egyes nemzetközi utazást – meséli Jaap van ’t Ooster. A személyes találkozókhoz gondosan választjuk ki az úti célokat, ezzel is minimalizálva az utazás környezetterhelését. Külföldi vagy vidéki üzleti utakra több munkatárs gyakran egy autóval utazik, vagy a vonatot választják, ahol ez egy jó lehetőség. A repülőgépes utak számát jelentősen lecsökkentettük, ezzel párhuzamosan növeltük az online konferenciák gyakoriságát. Ez utóbbit már csak azért is tudtuk problémamentesen megtenni, mivel kameragyártó cég vagyunk” – teszi hozzá egy félmosoly kíséretében a regionális ügyvezető igazgató.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése szempontjából az is kulcsfontossággal bír, hogy az egyes termékek a lehető leghosszabb ideig használhatóak maradjanak, és gondoskodjanak arról, hogy élettartamuk végéig a lehető legtöbb értéket nyerjék ki belőlük. Előbbi érdekében a Canon évente több mint 80 ezer fogyasztói elektronikai terméket – elsősorban fényképezőgépeket és otthoni nyomtatókat – javít meg. A márka emellett vezető szerepet tölt be a miniatürizálási technológia terén: a termékek kisebbé és könnyebbé tétele már önmagában is hozzájárul a környezeti hatások csökkentéséhez. A termékek csomagolása, ahol megoldható, újrahasznosított műanyagból készül, vagy eleve kevesebb csomagolóanyagot használnak.
A nyomdákban alkalmazott digitális nyomtatókkal a nagy felbontású fotóból akár tapéta is gyártható. Kereskedelmi vagy oktatási céllal takarékosan készíthetők könyvek, akár pár tíz vagy pár száz példányt is megéri nyomtatni. Igény szerint újra előállítható a kívánt mennyiség, így optimalizálhatók a kiadók költségei, csökkenthető a remittenda és a környezeti terhelés. Akinek a vállalkozása szinte 100 százalékban digitális munkafolyamatok mentén működik, annak is kínál a Canon megoldásokat dokumentumkezelési alkalmazásokkal, testre szabott szoftverekkel.
Ezeken felül Magyarországon is elérhető a Canon festékkazetták újrahasznosítási programja, az erdőírtásmentes papírokat használva pedig garantált, hogy az újratelepítés mértéke megegyezik a kitermelési szinttel, így biztosítva a biodiverzitást és megakadályozva az erdőirtás miatti élőhelyveszteséget.
Fényképezők kontra mobiltelefonok
Más cégekkel ellentétben a Canon nem az ellenséget, sokkal inkább a lehetőséget látja az elmúlt években elképesztő fejlődést produkáló, mobiltelefonokba épített fényképezőgépekben. „A mobiltelefonos fotózás rendkívül jó belépési pontot kínál a fotózás iránt érdeklődők számára. A kettő sokkal inkább egy szinergia, mintsem egy verseny. Akit pedig a mobiltelefonon keresztül behúz a fotózás, az rövid időn belül egy komolyabb fényképezőgépet fog keresni” – osztja meg tapasztalatait Jaap van ’t Ooster. Közben a professzionális fényképezőgépek piacán is épp paradigmaváltás zajlik, hiszen a digitális tükörreflexes (DSLR) gépek helyét folyamatosan átveszik a tükör nélküli (MILC) kamerák. „A jövő egyértelműen a tükör nélküli gépeké, a DSLR gépek azonban alacsonyabb belépési küszöböt jelentenek a kezdő fotósoknak” – teszi hozzá a civilben is aktívan fotózó van ’t Ooster. A Canon elsőségét ugyanakkor 2023-ban sem veszélyezteti semmi: idén is messze ők adják el a legtöbb fényképezőgépet világszerte.
Technikák és érzelmek A nyomtatók és a kamerák azonban csupán eszközök, amelyek segítenek megvalósítani az egyes emberek céljait. „Beszélhetünk kamerákról, nyomtatókról és más hardverekről, mindezeken felül azonban az a fontos, mit szeretnénk velük csinálni. A nyomtatás népszerűsítésével például azt kívánjuk elérni, hogy az emberek ne csak a képernyőn keresztül nézzék a képeiket, hanem nagyban is láthassák azokat, amelyek azt megérdemlik. Az emberekről és az ő érzéseikről van szó, amiket kivált bennük egy-egy fotó. Hiszem, hogy mindehhez kiváló megoldásaink vannak” – vallja Jaap van ’t Ooster.
A Chemaxon nevét itthon kevesen ismerik, pedig a gyógyszeripar világelitjébe tartozik, szoftvereit a globális nagyágyúk mind használják. Radar alatt lett milliárdos cég, és az alapító időben megérezte, mikor kell hátrébb lépnie.
Sokféle program van, ami – többek között az újságírók munkáját megkönnyítendő – a hangfájlból szó szerint leírja a felvett interjút. Gyorsítja a munkát, gondoltam, amikor először kipróbáltam egy ilyet. Nem szerettem meg. Pedig egész okos: a szóismétléseket kihagyja, nem teszi bele az ö-zéseket és hümmögéseket. Cserébe egy kétórás interjú akár negyven oldal is lehet a wordben, én meg ott vakarom […]
Főhajtás az első búváróra előtt, játékos beütéssel, ez a Blancpain és a Swatch együttműködéséből született új Fifty Fathoms. A modelleket az óceánok élővilága ihlette, a szíjak a környezettudatosság jegyében régi halászhálókból készültek.