Megérte közösen megkaparintani a Jófogást és a Használtautó.hu-t? Minden az ingatlan.com és az Emag–Edigital-alapítók nagy üzletéről.
Idén júliusban jött a bombahír, hogy Várkonyi Balázs és Kelemen Gyula korábbi Edigital-alapítók (Forbes, 2021/9) kiszállnak az Emagból, és részük értékesítése mellett viszik magukkal az Emag alá tartozó online piacteret és licitoldalt, a Vaterát is. Akkor már szinte nyílt titokként pusmogtak róla, hogy Várkonyiék beszállhatnak a Jófogás, a Használtautó.hu és az Autónavigátor.hu nevű szájtok mögé. A három platform a norvég Adevinta csoporthoz tartozott, ők idén februárban jelentették be, hogy kivonulnak Magyarországról.
Végül tényleg megjelentek Várkonyiék az elárvult szájtok mögött, és ahogyan arról szintén sokáig pletykáltak, az ingatlan.com is érdeklődött a csomag iránt. A két magyar fél összebútorozott, a szájtok teljesen magyar tulajdonosi körhöz kerültek. Nem mindennapi piactér-birodalom jött ezzel létre, de azért rejlik benne némi kockázat. A Használtautó.hu az új tulajdonosok szerint közel ötvenszázalékos EBITDA-val hasít, a Jófogás ezzel szemben mínuszos. A tranzakció értéke nem nyilvános.
„Balázzsal teljesen véletlenül találkoztunk a nyáron, már bőven benne voltunk a folyamatban” – mondja a felvásárlásról Mészáros Dávid, az ingatlan.com Zrt. alapító tulajdonosa. „Pillanatnyilag ezek szimpla apróhirdetési oldalak, a régi Expressz újság gondolata van bennük: felmész, felhívod, megnézed, alkudozol, megveszed. Viszont én a platformirányt látom bennük. Ezt szeretnénk modern e-kereskedelmi körülmények közé tenni, teljes körű szolgáltatást építeni köré” – mondja Várkonyi. A közel húszéves keringő háttere, piaci trendek és pletykák, és persze (a másik) Mészáros és Várkonyi nagy marketplace-terve a Forbes.hu-n!
A technológia rohamos fejlődésével egyre fontosabb, hogy meglegyen az együttműködés az épületek tervezése, kivitelezése, üzemeltetése és fenntartása között. A Building Information Model (BIM) mindenki által ismert, mégsem használják ki a benne rejlő lehetőségeket az ingatlanpiac szereplői. Elsőre költségesnek tűnik, de a BIM használatának köszönhetően jelentős összegeket is spórolni lehet egy épület életciklusa során. A közhiedelemmel […]
A technológia rohamos fejlődésével egyre fontosabb, hogy meglegyen az együttműködés az épületek tervezése, kivitelezése, üzemeltetése és fenntartása között. A Building Information Model (BIM) mindenki által ismert, mégsem használják ki a benne rejlő lehetőségeket az ingatlanpiac szereplői. Elsőre költségesnek tűnik, de a BIM használatának köszönhetően jelentős összegeket is spórolni lehet egy épület életciklusa során.
A közhiedelemmel ellentétben a Building Information Model (BIM) nem egy szoftver vagy tanúsítvány. Sokkal inkább egy módszertan, ami lehetővé teszi, hogy az épület életciklusában részt vevő összes szereplő egy közös digitális tervezőasztalnál foglaljon helyet, cseréljen információt. A háromdimenziós modellek ugyan sok előnyt biztosítanak, de a BIM mozaikszó „I” betűjétől, az információtól kelnek igazán életre, amivel lehetőség nyílik az egyes modellelemekhez többletadatokat – például energetikai és épületfizikai adatokat – társítani. Ezzel a módszerrel egy térben rendezett, jól kereshető adatbázist alkotnak az épületünkről, amelynek segítségével akár az üzemeltetési feladatok is jól tervezhetővé, optimalizálhatóvá és fenntarthatóvá válnak. Felmerül tehát a kérdés, hogy miért nem használja még mindenki ezt a „csodafegyvert” nálunk?
Szij Csaba, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Létesítményüzemeltetők Országos Szövetsége Proptech Munkacsoportjának vezetője több okot is felsorolt. Sokszor a tervezéskor készült BIM modell nagyon kezdetleges, nem alkalmas arra, hogy abból egy üzemeltető cég hasznos és pontos információt nyerjen ki. Továbbá az is jellemző, hogy a kivitelezéskor bekövetkező változtatásokat már nem vezetik át a modellben. Persze az üzemeltető tudná pótolni a hiányzó adatokat, de ennek költségét kevés megrendelő vállalja. Nagy szükség van tehát a szemléletváltozásra. Az üzemeltetőket is érdemes lenne bevonni a tervezési folyamatba, hogy már ebben a szakaszban figyelembe lehessen venni azokat a szempontokat, amelyek segítségével jelentős költségmegtakarítás és hatékonyságnövelés érhető el az épület üzemelése alatt.
Bár a BIM modell megvalósítása valóban nem olcsó, de már középtávon is rengeteg költségcsökkentő lehetőséget rejt magában. Egy épület teljes élettartamára vetítve a beruházási költség a teljes büdzsé mindössze 15 százalékát teszi ki, míg a maradék 85 százlék az épület használata alatt keletkezik. A kutatások szerint az építkezéseknél az építőanyag kb. 30 százaléka veszendőbe megy, a dolgozók pedig az idejük 40–45 százalékában az építőanyagok ide-oda pakolásával vannak elfoglalva.
A BIM adta lehetőségek kihasználásával ezek a felesleges költségek akár már az építkezési fázisban leredukálhatók. Az igazán drága szakasz azonban az épület használata, üzemeltetése. Az itt keletkező 85 százaléknyi összköltség egyik legnagyobb tétele az energia, amely mintegy 46 százalékot tesz ki. Ezt egy felkészült üzemeltető cég egy naprakész és részletes BIM segítségével konzervatív becslések szerint is 7-8 százalékkal tudná csökkenteni, amely igen jelentős összeg. Ez csak egy példa, mert a BIM segítségével végzett létesítményüzemeltetésben rengeteg hatékonyságnövelő és költségcsökkentő lehetőség van, ami jelenleg, hagyományos üzemeltetéssel, teljesen kihasználatlan
A Chemaxon nevét itthon kevesen ismerik, pedig a gyógyszeripar világelitjébe tartozik, szoftvereit a globális nagyágyúk mind használják. Radar alatt lett milliárdos cég, és az alapító időben megérezte, mikor kell hátrébb lépnie.
Nem vész el, csak átalakul. Két évvel ezelőtti listánkon alig akadt csökkenő becsült értékű cég, tavaly viszont már a szereplők ötöde volt képtelen növekedésre. Idén ez az arány tovább nőtt: a listán minden harmadik cégnek csökkent vagy stagnált a becsült értéke az elmúlt egy évben. Ezzel együtt a top 100 – száz százalékban – magyar cég összértéke jelentősen, csaknem tíz százalékkal tudott növekedni: már nemcsak megközelítik, hanem bőven át is lépik az ötbillió forintot.
A mesterséges intelligencia kitört a laboratóriumokból, a kutatóintézetekből, és sokszor láthatatlanul, hajszálerek módjára szövi át mindennapi életünket. A laikusok nem is gondolnák, miféle területeken van már ott feltűnésmentesen. És ez még csak a kezdet.
Az első intró első mondatai kopognak, rövidek. Aztán belejövök. Jó sztorik is vannak itthon, nézek vissza magamra 2013-ból. A jó hír: ma is számtalan jó sztori van itthon, és (bocs) én már akkor is tudtam, hogy nem fognak elfogyni. Jönnek fiatalok, akiknek minden, ami addig volt, történelem, és meg akarják magukat csinálni. Mint Bence, Albert, Kirill […]
A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni. Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. […]
