A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni. Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. […]
A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni.
Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. A válasz közismert: apró darabokban. A példa a karbonlábnyom csökkentése okán merült fel, amivel kapcsolatban a japán nagyvállalat komoly vállalásokat tett. „Célunk, hogy a teljes életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátást termékenként 3 százalékkal csökkentsük évről évre. Ha ezt fenntartjuk, akkor 2030-ra nagyjából 50 százalékkal csökken a kibocsátás a 2008-as bázisévhez képest. Jó úton haladunk, már elértük a 43 százalékot” – teszi hozzá a Canon lengyelországi, csehországi, szlovákiai és magyarországi piacokért felelős vezetője. A vállalat kitűzött célja, hogy 2050-re nettó nullára redukálja a szén-dioxid-kibocsátását.
A technológia rohamos fejlődésével egyre fontosabb, hogy meglegyen az együttműködés az épületek tervezése, kivitelezése, üzemeltetése és fenntartása között. A Building Information Model (BIM) mindenki által ismert, mégsem használják ki a benne rejlő lehetőségeket az ingatlanpiac szereplői. Elsőre költségesnek tűnik, de a BIM használatának köszönhetően jelentős összegeket is spórolni lehet egy épület életciklusa során. A közhiedelemmel […]
A technológia rohamos fejlődésével egyre fontosabb, hogy meglegyen az együttműködés az épületek tervezése, kivitelezése, üzemeltetése és fenntartása között. A Building Information Model (BIM) mindenki által ismert, mégsem használják ki a benne rejlő lehetőségeket az ingatlanpiac szereplői. Elsőre költségesnek tűnik, de a BIM használatának köszönhetően jelentős összegeket is spórolni lehet egy épület életciklusa során.
A közhiedelemmel ellentétben a Building Information Model (BIM) nem egy szoftver vagy tanúsítvány. Sokkal inkább egy módszertan, ami lehetővé teszi, hogy az épület életciklusában részt vevő összes szereplő egy közös digitális tervezőasztalnál foglaljon helyet, cseréljen információt. A háromdimenziós modellek ugyan sok előnyt biztosítanak, de a BIM mozaikszó „I” betűjétől, az információtól kelnek igazán életre, amivel lehetőség nyílik az egyes modellelemekhez többletadatokat – például energetikai és épületfizikai adatokat – társítani. Ezzel a módszerrel egy térben rendezett, jól kereshető adatbázist alkotnak az épületünkről, amelynek segítségével akár az üzemeltetési feladatok is jól tervezhetővé, optimalizálhatóvá és fenntarthatóvá válnak. Felmerül tehát a kérdés, hogy miért nem használja még mindenki ezt a „csodafegyvert” nálunk?
Szij Csaba, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Létesítményüzemeltetők Országos Szövetsége Proptech Munkacsoportjának vezetője több okot is felsorolt. Sokszor a tervezéskor készült BIM modell nagyon kezdetleges, nem alkalmas arra, hogy abból egy üzemeltető cég hasznos és pontos információt nyerjen ki. Továbbá az is jellemző, hogy a kivitelezéskor bekövetkező változtatásokat már nem vezetik át a modellben. Persze az üzemeltető tudná pótolni a hiányzó adatokat, de ennek költségét kevés megrendelő vállalja. Nagy szükség van tehát a szemléletváltozásra. Az üzemeltetőket is érdemes lenne bevonni a tervezési folyamatba, hogy már ebben a szakaszban figyelembe lehessen venni azokat a szempontokat, amelyek segítségével jelentős költségmegtakarítás és hatékonyságnövelés érhető el az épület üzemelése alatt.
Bár a BIM modell megvalósítása valóban nem olcsó, de már középtávon is rengeteg költségcsökkentő lehetőséget rejt magában. Egy épület teljes élettartamára vetítve a beruházási költség a teljes büdzsé mindössze 15 százalékát teszi ki, míg a maradék 85 százlék az épület használata alatt keletkezik. A kutatások szerint az építkezéseknél az építőanyag kb. 30 százaléka veszendőbe megy, a dolgozók pedig az idejük 40–45 százalékában az építőanyagok ide-oda pakolásával vannak elfoglalva.
A BIM adta lehetőségek kihasználásával ezek a felesleges költségek akár már az építkezési fázisban leredukálhatók. Az igazán drága szakasz azonban az épület használata, üzemeltetése. Az itt keletkező 85 százaléknyi összköltség egyik legnagyobb tétele az energia, amely mintegy 46 százalékot tesz ki. Ezt egy felkészült üzemeltető cég egy naprakész és részletes BIM segítségével konzervatív becslések szerint is 7-8 százalékkal tudná csökkenteni, amely igen jelentős összeg. Ez csak egy példa, mert a BIM segítségével végzett létesítményüzemeltetésben rengeteg hatékonyságnövelő és költségcsökkentő lehetőség van, ami jelenleg, hagyományos üzemeltetéssel, teljesen kihasználatlan
Ma már számtalan kutatás bizonyítja, hogy emberi kapcsolataink a legértékesebb kincseink, kapcsolati tőkénk a legidőtállóbb befektetésünk. Bánitzky Kata pártaláló mentor és csapata így közelít a társkereséshez. Klubrendszerben működő közösségükben nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly. Partnerajánlás randevúszervezéssel Az online felületek személytelen és ellenőrizetlen világa sokak számára inkább ijesztő, mint vonzó. A Duals […]
Október 19–20-át végig a Corinthia Hotel Budapestben töltöttük. A második Forbes Money Summittal nyitottunk. Még zuhanunk, vagy ez már a landolás? Ács Gábor főmunkatárs vezényletével a legmegbízhatóbb magyar befektetőkkel, alapkezelőkkel és elemzőkkel próbáltuk megfejteni. Elhangzott pár fontos mondat.
Kerepesi Csabát az élet meghosszabbítása, az öregedés feltérképezése és megállítása érdekli, a Hun-Ren Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) Informatikai Kutatólaboratóriumának tudományos munkatársa egy évtizede fordult az öregedéskutatás felé. Mesterségesintelligencia-alapú eszközökkel járul hozzá ennek a még mindig sok titkot rejtő természetes folyamatnak a megfejtéséhez.