A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni. Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. […]
A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni.
Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. A válasz közismert: apró darabokban. A példa a karbonlábnyom csökkentése okán merült fel, amivel kapcsolatban a japán nagyvállalat komoly vállalásokat tett. „Célunk, hogy a teljes életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátást termékenként 3 százalékkal csökkentsük évről évre. Ha ezt fenntartjuk, akkor 2030-ra nagyjából 50 százalékkal csökken a kibocsátás a 2008-as bázisévhez képest. Jó úton haladunk, már elértük a 43 százalékot” – teszi hozzá a Canon lengyelországi, csehországi, szlovákiai és magyarországi piacokért felelős vezetője. A vállalat kitűzött célja, hogy 2050-re nettó nullára redukálja a szén-dioxid-kibocsátását.
Vaszkó Péter autót szeretett volna venni, de a cég működése és az üzleti terv inkább egy traktor beszerzését indokolta. Péter a traktor mellett döntött, ami jól mutatja a Vaszkó família vagyonhoz való hozzáállását. Ehhez az alapítói generáció, Lászlóék részéről a gyermekek tudatos nevelése volt a kulcs, benne a minden nyáron kötelező nyári munkával, melynek során […]
Vaszkó Péter autót szeretett volna venni, de a cég működése és az üzleti terv inkább egy traktor beszerzését indokolta. Péter a traktor mellett döntött, ami jól mutatja a Vaszkó família vagyonhoz való hozzáállását. Ehhez az alapítói generáció, Lászlóék részéről a gyermekek tudatos nevelése volt a kulcs, benne a minden nyáron kötelező nyári munkával, melynek során az akkori ügyvezető a legnehezebb munkákat adta nekik. Amikor a fiúk a családi céghez csatlakozás mellett döntöttek, az akkori cégméret egy családot eltartott, de hogy többet is képes legyen kiszolgálni, kellett a növekedés, immár közös tervezéssel. A gyerekek közötti együttműködést úgy fejlesztették, hogy – bár kft.-nél nem kötelező – az elejétől kezdve igazgatóságként működtek. Lászlónak fontos volt, nehogy a gyerekek úgy érezzék, hogy neki dolgoznak, miközben ő értük dolgozik. Ezért csak fél százalékot tartott meg a cégből, és az igazgatóság elnöki pozícióját.
László nem üzleti dinasztiában, röghöz kötésben gondolkodik, hanem a generációkon átívelő megélhetés és a lehetőségek megteremtésében a közös vagyonon keresztül, miközben büszkék is lehetnek arra, amit létrehoztak. A vagyon mögötti tevékenység az érték – mondja –, az együtt alkotás. A tulajdonosi kötődést is csak addig szabad fenntartani, amíg működik a családi szakmai kooperáció.
Hasonlóan látják már az utódok, Gábor és Péter is. Céljuk, hogy a családi vagyont jobb állapotba juttassák, mint ahogy megkapták. Nem is magát a vagyonelemeket, hanem azok hasznát és használatát akarják továbbadni több generáción keresztül. A pénzügyi tudatosság irányába terelést ők is továbbviszik, Péter fia általános iskolásként már csirketenyésztésben gondolkodik, hogy tojáseladásból tőkét tudjon felhalmozni. Gábor mindhárom gyermeke Revolut bankkártyára kapja a zsebpénzt, melyet a családi munkába besegítéssel lehet kiegészíteni. „A gyerekeket érdemes bevonni a házimunkába. Ezzel már modellezzük a céges bevonódást is, és érzékelik, hogy tenni kell a sikerért, ne kívülről várják a segítséget.”
A Vaszkó családban az induló csomag a munkahely lehetősége. A második generáció ezt akár a legmagasabb szintű – és legdrágább – tanulmányok lehetőségének biztosításával egészíti ki. Amíg tanulnak a gyermekek, addig a család finanszíroz mindent, viszont utána meg kell tudniuk élni a saját lábukon. Persze, ahogy közösen fogalmaznak, senkit sem hagynak az út szélén.
Családi vállalattulajdonosoktól hazánkban eddig szokatlan módon, Gábor menedzselésében tőzsdére vitték a Civita családi céget. Erre nem likviditási okokból volt szükség, inkább családfilozófiai kérdés volt: megosztod-e, amid van? A társas vállalkozói alapok adottak voltak, és a jövő beruházásaihoz jól jön majd a plusz önerő. A termék és a tőzsdei cég külön kommunikációja egymást is erősíti, például a tőzsdére lépés a Civita lakossági brandet is építi. További előny, hogy a nyílt részvénytársasági tőzsdei elvárások a család vagyonhoz való viszonyát is tudatosabbá teszik. Az pedig hab a tortán, hogy milyen öröme volt a nagypapának, amikor 14 éves unokája megkérdezte, hogyan tud jegyezni a Civita-részvényekből. A családi vagyonelemeken belül a tőzsdére vitt családi cég mellett továbbra is zárt társaságokban tulajdonolnak közösen jelentős állóeszközöket. A családi ágak szintjén pedig ingatlanok, borászat és birkanyáj is szerepelnek a portfólióban. A hosszú építkezést természetesen nem kerülték el a hibák és a nehéz pillanatok sem, melyek nem csak fájdalmat okoztak, de tanulni is bőven lehetett belőlük. A nemzetközi piacra való kilépéskor érdekes tapasztalat volt például a nagy francia konkurensek reakciója. Voltak felvásárlási szándékú beszélgetések, váratlan piacvesztések, talpraállások banki segítséggel, álmatlan hetek és a fiúk hazajöttekor stratégiai fejlesztési dilemmák, de a lényeg mindig ugyanaz maradt: a család közös érdekét szolgálóan dönteni a cég jövőjét illetően.
Nem fognak eltűnni a személyes tárgyalások, ám a céges pénzügyek jó részét már most is könnyen lehet automatizálni – mondja Czimer Gergely, a Raiffeisen Bank vállalati digitálisés fizetési megoldások területének vezetője. Hogy áll most Magyarországon a vállalati pénzügyek digitalizációja? Nemzeti szinten összességében jól állunk a digitális ügyintézésben. A banki szolgáltatásoknál persze látni kell azt is, […]
Fritz Péter több mint hatvan éve emigrált Ausztráliába Aradról, „a nép paradicsomából”, mára kétmilliárd dollár forgalmú vállalatcsoportot épített fel. Nonprofit agytrösztje, a Global Access Partners többek között a Fehér Házzal, az OECD-vel és a Nobel Alapítvánnyal áll kapcsolatban, Magyarországon pedig utazási irodát működtet Péter az egyik kuzinjával. Nyolcvanévesen könyvet írt kiterjedt, Montághokat, Hatvanykat és Weisseket felvonultató családja életéről, de a világért sem költözne haza azok után, ami a második világháborúban errefelé történt.