Idén ünnepli harmincadik születésnapját a Concorde. A három alapítóval – Jaksity Györggyel, Borda Gáborral és Streitmann Norberttel –, valamint a Concorde-ot több mint egy évtizede vezető Régely Károllyal beszélgettünk többek között a rendszerváltás éveiről, az álmatlan éjszakák szépségeiről és a megegyezések fontosságáról. Közel tucatnyi ember gyűlt össze 1993 szeptemberében a Novotel szálló egyik kisebb termében […]
Idén ünnepli harmincadik születésnapját a Concorde. A három alapítóval – Jaksity Györggyel, Borda Gáborral és Streitmann Norberttel –, valamint a Concorde-ot több mint egy évtizede vezető Régely Károllyal beszélgettünk többek között a rendszerváltás éveiről, az álmatlan éjszakák szépségeiről és a megegyezések fontosságáról.
Közel tucatnyi ember gyűlt össze 1993 szeptemberében a Novotel szálló egyik kisebb termében azzal a szándékkal, hogy megtartsák a Concorde alapító közgyűlését. „Ott voltak a tisztán pénzügyi befektetők: Feyér Zoltán, aki azóta sajnos távozott közülünk, őt ma a fia, Krisztián képviseli a cégben, Várszegi Gábor és Móricz Gábor – emlékszik vissza Jaksity György, az alapítók egyike. – Mellettük volt egy angol kollégánk, Paul, a jogászunk, dr. Halász Judit, és a könyvelőnk, Kovács Zsuzsa. Paul nem sokkal később a Genesistől kapott egy nagyon jó ajánlatot, tulajdonostárs lett a világ egyik legnagyobb fejlődő piaci alapkezelőjében, Judit és Zsuzsa azonban évtizedekig dolgoztak velünk és mai napig nagyon jó kapcsolatban vagyunk” – meséli a Concorde igazgatóságának elnöke.
Az első intró első mondatai kopognak, rövidek. Aztán belejövök. Jó sztorik is vannak itthon, nézek vissza magamra 2013-ból. A jó hír: ma is számtalan jó sztori van itthon, és (bocs) én már akkor is tudtam, hogy nem fognak elfogyni. Jönnek fiatalok, akiknek minden, ami addig volt, történelem, és meg akarják magukat csinálni. Mint Bence, Albert, Kirill […]
Az első intró első mondatai kopognak, rövidek. Aztán belejövök. Jó sztorik is vannak itthon, nézek vissza magamra 2013-ból. A jó hír: ma is számtalan jó sztori van itthon, és (bocs) én már akkor is tudtam, hogy nem fognak elfogyni.
Jönnek fiatalok, akiknek minden, ami addig volt, történelem, és meg akarják magukat csinálni. Mint Bence, Albert, Kirill és Botond, akik kapitalisták és zöldek is, így nem csoda, hogy toronymagasan nyerték a Forbes10 közönségszavazását, hogy ki legyen a tízéves magazin címlapján. Vagy itt van Szabó Balázs, aki 31 évesen lett a Hold vezérigazgatója, és Vonnák Diána, aki szintén harmincas, de már díjazott író, Ukrajna-szakértő. Mások pedig egyszerűen a radar alatt vannak, és mi megtaláljuk őket, mint a Chemaxon csapatát.
Amit a magántőke-alapozó, strómanozó, urambátyámozó, susmusuló elit kézzel-lábbal bont, azt mi és még jó páran ebben az országban (többen, mint gondolnád) két kézzel építjük. Ha messziről nézem, ez a legmaradandóbb értéke annak, hogy van magyar Forbes. Megmutatjuk, hogy még most is mennyi tehetséges és sikeres vállalkozó él itthon. Amikor pedig a szabadpiaci verseny újra divat lesz e honban, eggyel több tégla lesz, amire alapozni lehet.
Van ennél kevésbé magasztos, de annál kézzelfoghatóbb értelme is a lapnak, ami mellé időközben felnőtt a Forbes.hu, az esemény- és workshopsorozat és az üzleti klub is: ötletet ad, inspirál és szórakoztat.
2013. november
A nyomtató feje föl-le járt az alagsorban. Azt a jellegzetes hangot adta ki, ami a 90-es évek elején minden irodában hallható volt. Leporellós papír kellett hozzá. Valójában ma sem tudom, mit nyomtattak rajta, de járt szüntelenül. Szüleim könyvelőirodája garázscégnek indult. (…) Családi vacsoraasztalunknál ügyfelekről és alkalmazottakról, osztrák és német családi cégekről, csodált vállalkozókról és néha el nem vállalt munkákról repkedtek a történetek. Akkor még nem tudtam, hogy ez milyen nagy szó. Hogy mit jelent, ha felnő egy generáció, amelyiknek a vállalkozás természetes, az ügyfelek kiszolgálása magától értetődő, a kemény munka a mindennapok része, a tisztesség alap. (…) A történeteknek erejük van. Ahol a kapitalista történeteket hangosabban és őszintébben mesélik el, ott a kapitalizmus és vele a demokrácia is biztosabb lábakon áll. (…) Szép és olvasmányos újságot szeretnék csinálni. Olyat, ami történeteket mesél, és nem cikkeket közöl. (…) Jó sztorik is vannak itthon.
A lengyel főváros tele van élettel, láthatóan gazdagodik, és egyre izgalmasabb keveréke a sokarcú közép-európai fővárosnak és a tipikus amerikai nagyvárosoknak. Az elmúlt években sorra épültek a modern irodaházak, és bár ez a hullám lecsengőben van, a belvárosban érezni az életerős ország lüktetését. Közben minden kerületben találunk valamit a régi eleganciából és a mai kúlságból is. Így alakult át a szürkeség színes nagyvárossá.
Mi a közös a 3-as metróban, a budapesti rakpartokban, egy berlini egyetemi parkban és egy menő apartmanházban Miamiban? Sokan nem is tudják – legfeljebb érezték –, hogy ültek már a magyar VPI dizájnmanufaktúra betonpadjain. Vagy sakkoztak az egyik köztéri asztaluknál, ittak az egyik kútjukból, vagy támasztották a tárolójukhoz biciklijüket.
