Tíz éve, amikor az első magyar Forbes nyomdába ment, 295 forint volt egy euró, és a fenyegető robotkereskedéstől paráztak a tőzsdéken. Mi történt az első magazin szereplőivel, és mit mutat ez meg az elmúlt tíz évről?
„Magamat láttam tíz év múlva itt, hallottam ezt, a mostani dal hangjait, és attól féltem: nehogy majd ez legyen, csak tíz év múlva ne ez a dal legyen.”
Bereményi Géza a 70-es évek végén írta meg egyik legszebb dalszövegét Cseh Tamásnak, és én azóta is sokszor merengtem, mit gondolhat az író a világról és az országról többször tíz év elteltével. De a dalt azért is dúdolgatom gyakran az utóbbi hónapokban, mert most novemberben a magyar Forbes tizedik születésnapját ünnepeljük, ehhez kapcsolódóan pedig nagyon érdekes és tanulságos visszatekinteni, mennyire alakult át a világunk, mi változott, és mi nem 2013 ősze óta.
Természetesen szűk spektrumú és szubjektív egy egyetlen lapszám cikkeiből kiinduló, a pénzre, gazdaságra koncentráló összevetés, mégis érdekes látni, mi az, ami nagyot változott, és mi az, ami gyakorlatilag semmit. Talán pár tanulság is leszűrhető abból, ami az első Forbes szereplőivel az elmúlt években történt.
A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni. Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. […]
A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni.
Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. A válasz közismert: apró darabokban. A példa a karbonlábnyom csökkentése okán merült fel, amivel kapcsolatban a japán nagyvállalat komoly vállalásokat tett. „Célunk, hogy a teljes életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátást termékenként 3 százalékkal csökkentsük évről évre. Ha ezt fenntartjuk, akkor 2030-ra nagyjából 50 százalékkal csökken a kibocsátás a 2008-as bázisévhez képest. Jó úton haladunk, már elértük a 43 százalékot” – teszi hozzá a Canon lengyelországi, csehországi, szlovákiai és magyarországi piacokért felelős vezetője. A vállalat kitűzött célja, hogy 2050-re nettó nullára redukálja a szén-dioxid-kibocsátását.
Növekvő eredmények, csökkenő karbonlábnyom
A Canon üzletileg remek formában van. Az értékesítés árbevétele 2020 óta évről évre nő, akárcsak a vállalat nyeresége. Mindez már csak azért is fontos, mivel az így befolyt pénzek teremtik meg a folyamatos innovációk anyagi hátterét. A Canon globális bevételeinek 8 százalékát forgatja vissza évente kutatás-fejlesztésbe, mellyel célja jobbá tenni az emberek mindennapi életminőségét. Ezt nem csak szebb képekkel és jobb minőségű nyomtatással teszi: kevésbé közismert tény, hogy a Canon az orvostechnológiában (a diagnosztikai képalkotó rendszerek területén) és az ipari technológiában (nanotechnológia, ipari automatizálás a gyárakban, szoftverfejlesztés stb.) is meghatározó szerepet tölt be.
„Nyereségesek vagyunk? Igen. Fejlődünk? Igen – hangsúlyozza Jaap van ’t Ooster. – Az első félévben teljesítettük az előzetesen kitűzött tervet, a második félév még nem teljesen lefutott.” A legnagyobb nehézséget jelenleg egyértelműen az infláció okozza, különösen a magyarországi piacon. „A Canon árbevételének 70–75 százalékát a nyomtatási üzletág adja. „Nyomtatókból a kisméretű, pár hetente otthon használt géptől kezdve a professzionális, akár napi több millió oldalt nyomtató nyomdagépekig kínálunk megoldásokat. Adunk el nyomtatókat 40 euróért és 4 millió euróért is. Ez a tény óriási hatással van ránk mint cégre, hiszen ugyanazon a területen belül maradva is hatalmas ügyféligény-különbségekkel találkozunk” – fejti ki a regionális ügyvezető igazgató. Az összetett éves növekedési ütem a digitális nyomdapiacon 6,4 százalék, a Canon pedig folyamatosan jelentős – hardveres és szoftveres – fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy minél magasabb szinten szolgálja ki a kreatív szakemberek újonnan felmerülő igényeit.
„Mindezek mellett azonban fontos hangsúlyozni, hogy csak akkor nyomtass, ha valóban szükséged van rá! – hívja fel a figyelmet a Canon holland származású regionális vezérigazgatója. – Lehet, hogy ez elsőre ellentétesen hangzik az érdekeinkkel, de nem az, hiszen azoknak a fenntarthatóság is fontos része. Szerencsére a papír a legkönnyebben újrahasznosítható anyag, ráadásul már a tintamentesítésre is elérhető technológia van.”
Tervezés, javítás, újrahasznosítás
Már az eddig elért eredményekből is tisztán látszik, hogy a Canon nem veszi félvállról a CO2-kibocsátás csökkentését, ám – az elefántos hasonlathoz visszatérve – azt is érdemes megnézni, hogyan érik el ezt. „A 4CE régiónkban tudatos tervezés előz meg minden egyes nemzetközi utazást – meséli Jaap van ’t Ooster. A személyes találkozókhoz gondosan választjuk ki az úti célokat, ezzel is minimalizálva az utazás környezetterhelését. Külföldi vagy vidéki üzleti utakra több munkatárs gyakran egy autóval utazik, vagy a vonatot választják, ahol ez egy jó lehetőség. A repülőgépes utak számát jelentősen lecsökkentettük, ezzel párhuzamosan növeltük az online konferenciák gyakoriságát. Ez utóbbit már csak azért is tudtuk problémamentesen megtenni, mivel kameragyártó cég vagyunk” – teszi hozzá egy félmosoly kíséretében a regionális ügyvezető igazgató.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése szempontjából az is kulcsfontossággal bír, hogy az egyes termékek a lehető leghosszabb ideig használhatóak maradjanak, és gondoskodjanak arról, hogy élettartamuk végéig a lehető legtöbb értéket nyerjék ki belőlük. Előbbi érdekében a Canon évente több mint 80 ezer fogyasztói elektronikai terméket – elsősorban fényképezőgépeket és otthoni nyomtatókat – javít meg. A márka emellett vezető szerepet tölt be a miniatürizálási technológia terén: a termékek kisebbé és könnyebbé tétele már önmagában is hozzájárul a környezeti hatások csökkentéséhez. A termékek csomagolása, ahol megoldható, újrahasznosított műanyagból készül, vagy eleve kevesebb csomagolóanyagot használnak.
A nyomdákban alkalmazott digitális nyomtatókkal a nagy felbontású fotóból akár tapéta is gyártható. Kereskedelmi vagy oktatási céllal takarékosan készíthetők könyvek, akár pár tíz vagy pár száz példányt is megéri nyomtatni. Igény szerint újra előállítható a kívánt mennyiség, így optimalizálhatók a kiadók költségei, csökkenthető a remittenda és a környezeti terhelés. Akinek a vállalkozása szinte 100 százalékban digitális munkafolyamatok mentén működik, annak is kínál a Canon megoldásokat dokumentumkezelési alkalmazásokkal, testre szabott szoftverekkel.
Ezeken felül Magyarországon is elérhető a Canon festékkazetták újrahasznosítási programja, az erdőírtásmentes papírokat használva pedig garantált, hogy az újratelepítés mértéke megegyezik a kitermelési szinttel, így biztosítva a biodiverzitást és megakadályozva az erdőirtás miatti élőhelyveszteséget.
Fényképezők kontra mobiltelefonok
Más cégekkel ellentétben a Canon nem az ellenséget, sokkal inkább a lehetőséget látja az elmúlt években elképesztő fejlődést produkáló, mobiltelefonokba épített fényképezőgépekben. „A mobiltelefonos fotózás rendkívül jó belépési pontot kínál a fotózás iránt érdeklődők számára. A kettő sokkal inkább egy szinergia, mintsem egy verseny. Akit pedig a mobiltelefonon keresztül behúz a fotózás, az rövid időn belül egy komolyabb fényképezőgépet fog keresni” – osztja meg tapasztalatait Jaap van ’t Ooster. Közben a professzionális fényképezőgépek piacán is épp paradigmaváltás zajlik, hiszen a digitális tükörreflexes (DSLR) gépek helyét folyamatosan átveszik a tükör nélküli (MILC) kamerák. „A jövő egyértelműen a tükör nélküli gépeké, a DSLR gépek azonban alacsonyabb belépési küszöböt jelentenek a kezdő fotósoknak” – teszi hozzá a civilben is aktívan fotózó van ’t Ooster. A Canon elsőségét ugyanakkor 2023-ban sem veszélyezteti semmi: idén is messze ők adják el a legtöbb fényképezőgépet világszerte.
Technikák és érzelmek A nyomtatók és a kamerák azonban csupán eszközök, amelyek segítenek megvalósítani az egyes emberek céljait. „Beszélhetünk kamerákról, nyomtatókról és más hardverekről, mindezeken felül azonban az a fontos, mit szeretnénk velük csinálni. A nyomtatás népszerűsítésével például azt kívánjuk elérni, hogy az emberek ne csak a képernyőn keresztül nézzék a képeiket, hanem nagyban is láthassák azokat, amelyek azt megérdemlik. Az emberekről és az ő érzéseikről van szó, amiket kivált bennük egy-egy fotó. Hiszem, hogy mindehhez kiváló megoldásaink vannak” – vallja Jaap van ’t Ooster.
Kajdi Csaba nem tesz lakatot a szájára, iamyank nyughatatlanul keresi a hangját, Szepsy Istvánnak pedig a szőlőt kell figyelnie. A téli Forbes Life különszám utolsó oldalán Kepes András-villáminterjú. Már kapható.
Huszonévesek, üzletük mögé közösséget építenek az ételpazarlás elleni küzdelemmel, és közben profitra és világsikerre is törnek. Egészen másképp vállalkoznak, mint a szüleik generációja, már nemzetközi befektetőik, nemzetközi piacaik és még nemzetközibb álmaik vannak. Perepelica Kirill, Wettstein Albert, Zwecker Bence és Zsoldos Botond, avagy az egyetemről elinduló Munch sztorija – mostantól új üzleti modellel.