Nem fognak eltűnni a személyes tárgyalások, ám a céges pénzügyek jó részét már most is könnyen lehet automatizálni – mondja Czimer Gergely, a Raiffeisen Bank vállalati digitálisés fizetési megoldások területének vezetője. Hogy áll most Magyarországon a vállalati pénzügyek digitalizációja? Nemzeti szinten összességében jól állunk a digitális ügyintézésben. A banki szolgáltatásoknál persze látni kell azt is, […]
Nem fognak eltűnni a személyes tárgyalások, ám a céges pénzügyek jó részét már most iskönnyen lehet automatizálni – mondja Czimer Gergely, a Raiffeisen Bank vállalati digitális és fizetési megoldások területének vezetője.
Hogy áll most Magyarországon a vállalati pénzügyek digitalizációja?
Nemzeti szinten összességében jól állunk a digitális ügyintézésben. A banki szolgáltatásoknál persze látni kell azt is, hogy ez egy hagyományokkal, tradíciókkal rendelkező szektor, ahol – különösen a vállalati ügyfelek esetében – elsősorban a személyes kapcsolattartás a domináns évtizedek óta.
A technológia rohamos fejlődésével egyre fontosabb, hogy meglegyen az együttműködés az épületek tervezése, kivitelezése, üzemeltetése és fenntartása között. A Building Information Model (BIM) mindenki által ismert, mégsem használják ki a benne rejlő lehetőségeket az ingatlanpiac szereplői. Elsőre költségesnek tűnik, de a BIM használatának köszönhetően jelentős összegeket is spórolni lehet egy épület életciklusa során. A közhiedelemmel […]
A technológia rohamos fejlődésével egyre fontosabb, hogy meglegyen az együttműködés az épületek tervezése, kivitelezése, üzemeltetése és fenntartása között. A Building Information Model (BIM) mindenki által ismert, mégsem használják ki a benne rejlő lehetőségeket az ingatlanpiac szereplői. Elsőre költségesnek tűnik, de a BIM használatának köszönhetően jelentős összegeket is spórolni lehet egy épület életciklusa során.
A közhiedelemmel ellentétben a Building Information Model (BIM) nem egy szoftver vagy tanúsítvány. Sokkal inkább egy módszertan, ami lehetővé teszi, hogy az épület életciklusában részt vevő összes szereplő egy közös digitális tervezőasztalnál foglaljon helyet, cseréljen információt. A háromdimenziós modellek ugyan sok előnyt biztosítanak, de a BIM mozaikszó „I” betűjétől, az információtól kelnek igazán életre, amivel lehetőség nyílik az egyes modellelemekhez többletadatokat – például energetikai és épületfizikai adatokat – társítani. Ezzel a módszerrel egy térben rendezett, jól kereshető adatbázist alkotnak az épületünkről, amelynek segítségével akár az üzemeltetési feladatok is jól tervezhetővé, optimalizálhatóvá és fenntarthatóvá válnak. Felmerül tehát a kérdés, hogy miért nem használja még mindenki ezt a „csodafegyvert” nálunk?
Szij Csaba, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Létesítményüzemeltetők Országos Szövetsége Proptech Munkacsoportjának vezetője több okot is felsorolt. Sokszor a tervezéskor készült BIM modell nagyon kezdetleges, nem alkalmas arra, hogy abból egy üzemeltető cég hasznos és pontos információt nyerjen ki. Továbbá az is jellemző, hogy a kivitelezéskor bekövetkező változtatásokat már nem vezetik át a modellben. Persze az üzemeltető tudná pótolni a hiányzó adatokat, de ennek költségét kevés megrendelő vállalja. Nagy szükség van tehát a szemléletváltozásra. Az üzemeltetőket is érdemes lenne bevonni a tervezési folyamatba, hogy már ebben a szakaszban figyelembe lehessen venni azokat a szempontokat, amelyek segítségével jelentős költségmegtakarítás és hatékonyságnövelés érhető el az épület üzemelése alatt.
Bár a BIM modell megvalósítása valóban nem olcsó, de már középtávon is rengeteg költségcsökkentő lehetőséget rejt magában. Egy épület teljes élettartamára vetítve a beruházási költség a teljes büdzsé mindössze 15 százalékát teszi ki, míg a maradék 85 százlék az épület használata alatt keletkezik. A kutatások szerint az építkezéseknél az építőanyag kb. 30 százaléka veszendőbe megy, a dolgozók pedig az idejük 40–45 százalékában az építőanyagok ide-oda pakolásával vannak elfoglalva.
A BIM adta lehetőségek kihasználásával ezek a felesleges költségek akár már az építkezési fázisban leredukálhatók. Az igazán drága szakasz azonban az épület használata, üzemeltetése. Az itt keletkező 85 százaléknyi összköltség egyik legnagyobb tétele az energia, amely mintegy 46 százalékot tesz ki. Ezt egy felkészült üzemeltető cég egy naprakész és részletes BIM segítségével konzervatív becslések szerint is 7-8 százalékkal tudná csökkenteni, amely igen jelentős összeg. Ez csak egy példa, mert a BIM segítségével végzett létesítményüzemeltetésben rengeteg hatékonyságnövelő és költségcsökkentő lehetőség van, ami jelenleg, hagyományos üzemeltetéssel, teljesen kihasználatlan
Huszonévesek, üzletük mögé közösséget építenek az ételpazarlás elleni küzdelemmel, és közben profitra és világsikerre is törnek. Egészen másképp vállalkoznak, mint a szüleik generációja, már nemzetközi befektetőik, nemzetközi piacaik és még nemzetközibb álmaik vannak. Perepelica Kirill, Wettstein Albert, Zwecker Bence és Zsoldos Botond, avagy az egyetemről elinduló Munch sztorija – mostantól új üzleti modellel.
Az első hétfőn találkoztunk az után a hétvége után, amikor a Hamasz megtámadta Izraelt. Intenzíven figyelik a híreket, de nem idegeskednek. A már több válságot átélt, az aktív vezetéstől most visszavonuló Bilibók Botond hosszabban és olykor filozofikusabban beszél. Harmincegy éves utódja, Szabó Balázs fókuszáltan, gondolatait inkább elhadarva elemez, de mindketten a hosszú távú meggyőződéseket emlegetik. Más habitusúak, sok mindenhez másképp nyúlnak, ez a Hold Alapkezelő működésén is meg fog látszani. Az ország legnagyobb, magyar kézben lévő, független befektetési alapkezelője tizennyolc év után nem csak vezetőt vált.
Meg tudja őrizni, ami emberi? Megfejthetetlen különc, vagy már most nagyobb rocksztár, mint amekkora Mark Zuckerberg valaha lenni tudott? Sam Altman és az OpenAI, mesterséges intelligencia kontra társadalom.
