Madarász Tamás megjárta Etont, Cambridge-et, majd csellistaként Európát. Aztán át kellett programoznia az agyát a zenéről a matematikára. New Yorkban igazi nagyágyúktól tanulva, az első sorból nézte végig a mesterséges intelligencia (MI) berobbanását már akkor, amikor a ChatGPT még a kanyarban sem volt. Azt mondja, az MI megy előre, mint az úthenger, és nekünk meg kell próbálnunk a legtöbbet kihozni belőle. Annak is, aki most úgy gondolja, hogy ez az egész
őt nem fogja érinteni. Mert fogja.
Magas, vöröses hajú fiú állt a cambridge-i vasútállomás peronján, hátán csellóval. A Londonba tartó vonat csak nem akart befutni, ami nemcsak a szakadó októberi eső miatt volt kellemetlen, hanem azért is, mert így borítékolni lehetett, hogy elkésik az órájáról. „Cambridge és London nincsenek messze egymástól, de angol vonatokkal néha igen nehéz volt odaérni.” Madarász Tamás 1999-től tanult a Cambridge-i Egyetem matematikus szakán, közben aktívan zenélt, és a londoni Giuldhall School of Music and Drama oktatójánál fejlesztette csellótudását.
Tamás nyolcéves kora óta csellózott, és – reál érdeklődése mellett – tudatosan zenei pályára készült, ezért a budapesti Radnóti Gimnáziumban letett érettségi után Cambridge-ben, egyetemi tanulmányai mellett is nagy (ha nem nagyobb) hangsúlyt fektetett a zenélésre. Nagyon diplomatikusan mesél arról, mennyit is járt be az előadásokra, de úgy érzem, tulajdonképpen a kisujjából kirázta a vizsgákat és a három év végén a matematikusdiplomát is.
A Cambridge-i Egyetemen pezsgő zenei élet volt, a környékbeli kápolnák akusztikáját mintha eleve szólócsellódarabokhoz tervezték volna. A Trinity College (az egyetemet alkotó college-okkal a hallgatók ugyancsak jogviszonyban állnak, itt laknak, és itt vannak az óráik – a szerk.), ahol Tamás is tanult, nem kevésbé neves, mint maga az egyetem, lakosztályaiban és tölgyfa asztalainál megfordult sok más nagy név mellett Newton és Darwin is.
Ha az utcán sétáló járókelőket arról kérdeznénk, mire is jó a molekuláris medicina, valószínűleg kevesen tudnának érdemben válaszolni. Még nehezebbnek bizonyulna az a kérdés, hogy mi a transzlációs medicina, pedig a definíció egyszerű: alapkutatási eredmények orvosi gyakorlatba való átültetése, ami a betegek javát szolgálja és javítja az egészségügyi ellátást. Viszont ha arra lennénk kíváncsiak, hogy […]
Ha az utcán sétáló járókelőket arról kérdeznénk, mire is jó a molekuláris medicina, valószínűleg kevesen tudnának érdemben válaszolni. Még nehezebbnek bizonyulna az a kérdés, hogy mi a transzlációs medicina, pedig a definíció egyszerű: alapkutatási eredmények orvosi gyakorlatba való átültetése, ami a betegek javát szolgálja és javítja az egészségügyi ellátást. Viszont ha arra lennénk kíváncsiak, hogy fontos-e időskorban is egészségesen élni, megfizethető és hatékony orvosi kezeléshez jutni, esetleg megelőzni egy újabb, a covidhoz hasonló világjárványt, már biztosan egyértelmű válaszokat kapnánk.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) fő transzlációs kutatási területei éppen azok a betegségek, amelyek a leggyakrabban állnak a hosszú és egészséges élet útjában. Ezek elsősorban a rákos és neurodegeneratív megbetegedések, a kardiovaszkuláris betegségek, valamint a különböző, idősekre különösen veszélyes fertőzések.
Új lehetőségek nyomában
„Újszerű diagnosztikai megközelítések és új kezelési eljárások kifejlesztésén dolgozunk, amelyek lehetővé teszik a betegségek korai felismerését és eredményesebb kezelését” – mondja Christoph W. Sensen, a HCEMM főigazgatója. – Magam is tökéletes példája vagyok annak, hogy mennyit jelenthet egy-egy új eljárás, hiszen rákos betegként az immunterápiának köszönhetően (amelyet csak nemrégiben kezdtek alkalmazni Magyarországon) sikerült a három hónappal ezelőtti önmagamhoz képest 10 kilóval gyarapodni, és teljesen visszanyertem a munkaképességemet is.”
A HCEMM mindezek mellett annak a lehetőségét is kutatja, hogy a már engedélyezett és forgalomban lévő gyógyszerhatóanyagokat milyen egyéb területeken lehet eredményesen felhasználni.
„A gyógyszertárban rengeteg gyógyszert lehet kapni, és egyes engedélyezett hatóanyagok jó eséllyel hatásosak lehetnek akkor is, ha az eredeti céljuktól eltérően, más betegségek kezelésére használják őket. Ha találunk ilyen termékeket, akkor – mivel már jóváhagyott, biztonságos hatóanyagokról van szó – az új engedélyeztetési eljárás 20 év helyett akár néhány évre is csökkenthető” – magyarázza a főigazgató. És ez nem csak elvi lehetőség; a HCEMM égisze alatt működő kutatócsoportok egyikének már számos ígéretes hatóanyagjelöltje van.
Ilyen jellegű kutatások természetesen nem csak Magyarországon folynak. De lehetséges vajon, hogy éppen hazánkban születik meg a következő nagy felfedezés? A HCEMM pontosan ezért és ezen dolgozik, a cél elérésében pedig egy neves nemzetközi kutatóintézet is támogatja a hazai központot.
Nemzetközi utakon
Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) egy nemzetközi szervezet, amely 50 éves múltra tekint vissza a tudományos kutatás-fejlesztés területén. „Jelenleg harminc ország működik együtt velünk és támogatja munkánkat – mondja el Plamena Markova, az EMBL nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője. – Célunk az élettudományi kutatások határokon átnyúló integrációja Európában, és egy olyan tudományos közösség fenntartása, amely a lehető legtöbbet tudja kihozni a rendelkezésre álló erőforrásokból. Ehhez nyújtunk segítséget létesítményeinkkel és szolgáltatásainkkal, amelyek számos igényt lefednek.” Bár a magyarországi kutatóhelyek közül az EMBL-nek egyedül a HCEMM-mel van partnerségi megállapodása, mégis páratlan lehetőségeket biztosítanak a teljes magyar kutatói társadalom számára.
„Magyarország EMBL tagságának köszönhetően a kutatók olyan technológiákhoz férnek hozzá, amelyek itthon nem állnak rendelkezésre, és ez nagyban támogatja a nemzetközi szinten is versenyképes kutatási eredmények elérését” – hívja fel a figyelmet Christoph W. Sensen. A HCEMM és az EMBL partnersége kiváló alapot biztosít a tudás- és tapasztalatcseréhez, illetve ahhoz is hozzájárul, hogy a hasonló területen dolgozó tudósok nemzetközi együttműködéseket alakítsanak ki, közös projekteket valósítsanak meg.
De ez csak az érem egyik oldala. Az EMBL-nél rengeteg tapasztalat halmozódott fel a kutatásmenedzsment, a kutatásfinanszírozás és az adminisztráció terén is, a partnerségnek köszönhetően pedig a HCEMM hozzáférhet ezen területek jó gyakorlataihoz, bevált módszereihez is. „Az Európai Unió kutatási forrásainak jelenleg csupán 5 százaléka realizálódik a kelet-európai országokban, ezen az arányon mindenképpen javítani szeretnénk. Az EMBL-től e téren is komoly szakmai támogatásra számíthatunk” – mutat rá a főigazgató.
Biztos alapokkal a jövőbe
A HCEMM és partnerintézményei már három, a kutatásokat támogató csúcstechnológiás műszerközpontot alakítottak ki hazánkban, az EMBL mintáját követve. Ezek a kiváló kutatási infrastruktúrák nagyban hozzájárulnak a magyar molekuláris biológia fejlődéséhez; akadémiai és vállalati együttműködések keretében pedig a HCEMM-hez közvetlenül nem kapcsolódó kutatóknak is lehetőségük van igénybe venni a műszerközpontok szolgáltatásait.
„Alapkutatások nélkül nincsenek alkalmazott eredmények. Azért is fontos a HCEMM és az EMBL együttműködése, mert stabil hátteret biztosít az alapkutatásoknak, és kiszámítható jövőképet adhat a hazatérésen gondolkozó, jelenleg külföldön dolgozó magyar kutatók számára” – teszi hozzá Vladimir Benes, az EMBL Genomikai Intézetének vezetője. „A két magyar tudósnak odaítélt Nobel-díjak reflektorfénybe állították a magyar tudományt, ám ez önmagában még nem lesz elég ahhoz, hogy megszűnjön a Kelet- és Nyugat Európa közötti tudományos megosztottság. Ehhez éppen az ilyen partnerségekre van szükség. A HCEMM kiváló példája annak, hogyan válhat a régió releváns szereplővé a nemzetközi tudományos világban.”
Dr. Vladimir Benes, Genomics Core Facility
„Építeni akarunk Magyarország erősségeire és nemzeti prioritásaira, össze akarjuk kötni az itt fellelhető óriási tehetséget és tapasztalatot a többi európai partnerünk erőforrásaival. A HCEMM példájából a teljes magyar tudományos közösség profitálhat” – mondja Plamena Markova.
Christoph W. Sensen úgy gondolja, még mindig rengeteg a kihasználatlan lehetőség Magyarországon az élettudományok területén. „Az alapfokú oktatás színvonala jobb, mint bármelyik országban, ahol korábban éltem, például Kanadában vagy Ausztriában, és a kormányzat is hatalmas erőfeszítéseket tesz a tudomány támogatására. Mindezek ellenére sajnos a magyarországi kutatási feltételek még mindig nem érik el azt a színvonalat, amelyet jónéhány más uniós országban tapasztalhatunk, de dolgozunk azon, hogy felzárkózzunk. Azt szeretnénk, hogy az itt, Magyarországon dolgozó tudósok nyerjenek Nobel-díjat, de ez persze csak távlati cél. Abban viszont biztos vagyok, hogy néhány éven belül elérhetők lesznek olyan diagnosztikai eszközök és kezelési eljárások az országban, amelyek a HCEMM és az EMBL erőfeszítéseinek köszönhetők, hiszen mindent megteszünk azért, hogy a kutatók a legjobb körülmények között dolgozhassanak. A legjobb ötletek nem mindig a legnagyobb országok legnagyobb laboratóriumaiban születnek.”
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) egy több létesítményben működő intézet, amelynek kutatói úttörő eljárások és terápiás módszerek fejlesztésével járulnak hozzá az egészségesebb öregedéshez. A HCEMM Program jelenleg többek között a H2020 Teaming Projekt támogatásával működik, melynek keretei között a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont a heidelbergi székhelyű EMBL-lel mint partnerintézménnyel dolgozik együtt. A magyar kormány támogatása szintén elengedhetetlen a HCEMM működéséhez, ez jelenleg a Tématerületi Kiválósági Program és a Nemzeti Laboratóriumok Program projektjein keresztül valósul meg. A HCEMM célja, hogy az akadémiai és ipari területek között közvetítve, a molekuláris orvostudomány legújabb eszközein keresztül hozzájáruljon az öregedő magyar népesség életminőségének javításához, és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez. A szervezet sokrétű munkáját a szegedi székhelyű HCEMM Nonprofit Kft. irányítja.
Ma már számtalan kutatás bizonyítja, hogy emberi kapcsolataink a legértékesebb kincseink, kapcsolati tőkénk a legidőtállóbb befektetésünk. Bánitzky Kata pártaláló mentor és csapata így közelít a társkereséshez. Klubrendszerben működő közösségükben nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly. Partnerajánlás randevúszervezéssel Az online felületek személytelen és ellenőrizetlen világa sokak számára inkább ijesztő, mint vonzó. A Duals […]
Mi a közös a 3-as metróban, a budapesti rakpartokban, egy berlini egyetemi parkban és egy menő apartmanházban Miamiban? Sokan nem is tudják – legfeljebb érezték –, hogy ültek már a magyar VPI dizájnmanufaktúra betonpadjain. Vagy sakkoztak az egyik köztéri asztaluknál, ittak az egyik kútjukból, vagy támasztották a tárolójukhoz biciklijüket.
Október 19–20-át végig a Corinthia Hotel Budapestben töltöttük. A második Forbes Money Summittal nyitottunk. Még zuhanunk, vagy ez már a landolás? Ács Gábor főmunkatárs vezényletével a legmegbízhatóbb magyar befektetőkkel, alapkezelőkkel és elemzőkkel próbáltuk megfejteni. Elhangzott pár fontos mondat.
Fritz Péter több mint hatvan éve emigrált Ausztráliába Aradról, „a nép paradicsomából”, mára kétmilliárd dollár forgalmú vállalatcsoportot épített fel. Nonprofit agytrösztje, a Global Access Partners többek között a Fehér Házzal, az OECD-vel és a Nobel Alapítvánnyal áll kapcsolatban, Magyarországon pedig utazási irodát működtet Péter az egyik kuzinjával. Nyolcvanévesen könyvet írt kiterjedt, Montághokat, Hatvanykat és Weisseket felvonultató családja életéről, de a világért sem költözne haza azok után, ami a második világháborúban errefelé történt.
