Aki olvasott már tőle valamit, egyetlen bekezdésből felismeri a stílusát. Jászberényi Sándor író, költő, haditudósító az utóbbi tizenöt év minden fegyveres konfliktusánál ott volt. Az ukrajnaihoz hasonlót még nem látott.
„A világon senkinek semmi köze hozzá.” Így summázza a véleményét, miután kedvesen elmagyarázza, miért nem fogja elárulni, novelláiban mennyi a fikció, és hogy szerinte ezt egyetlen írónak se kell bevallania. Aztán előre elnézést kér, ha elveszítené a türelmét interjú közben. Nem nekem szól, csak elfárad egy idő után, megviselték az idegeit az utóbbi másfél év harctéri lövései. Jászberényi Sándorral végül csaknem két órát beszélgetünk – csendesen, filozofálva, néha nevetgélve. Régi plakátokkal, fotókkal díszített lakásában hangosan szól Lou Reed, Másik János, a Coldplay és a The Beach Boys, sőt egy Cyndi Lauper-feldolgozásra is felkapom a fejem. Akár az én zenéim is lehetnének.
„Miután elkezdtem dolgozni mint újságíró, nagyon hamar megijedtem, hogy beáll az életem egy belátható pályára – mondja. – Nem érdekelt a hétköznapi élet, nem akartam belekerülni a család-munka-lakáshitel mókuskerékbe. Féltem, hogy mindezzel el fog fogyni az időm. Azt gondoltam, az egyetlen, amit ez ellen tehetek, az, hogy minél többet látok a világból.” Magyar és művelődésszervező ELTE-szakok után ment a Népszabadság újságíró-iskolájába, közben megtanult valamennyire arabul, és 2007-ben Egyiptomba költözött. Járt többek között Csádban, Nigériában, Irakban, Szíriában, a Gázai övezetben, Líbiában, Jemenben. „Az arab tavasz kitörése után rögtön odamentem, a krízishelyzetben megismerkedtem döntési pozícióban lévőkkel. Ez segít, hogy ha holnap mondjuk Nigerbe kellene utaznom, költséghatékonyan tehessem meg. Nincs bennem az a kardcsörtetős motiváció, csak akkor megyek fegyveres konfliktus közelébe, ha biztosan tudom, hogy érdemben tudok reflektálni a történtekre, és ezért el is tudom adni a nemzetközi sajtónak, amit írok.”
Tudósított az Al Jazeerának, a Sky News Arabiának, a The New York Timesnak és az Egypt Independentnek. Itthon legutóbb a 24.hu-n jelentek meg írásai az ukrajnai háborúról. „Mindig oda megy, ahonnan mások épp eljönnek, és a történteket úgy beszéli el, hogy érdemes rá figyelni – mondja Pető Péter, a 24.hu főszerkesztője. – Úgy ír a háborúk érzelmi oldaláról és az emberi szenvedésről, hogy leszakad a monitor a szövegei súlyától.”
A dicső járványéveknek vége. Az e-kereskedelemben szinte mindenkinek jól ment a szekere, viszont a covid lecsengésével most már tényleg okosnak kell lenni, és a pénzzel meg a fejlesztésekkel is okosan kell bánni. Pláne olyan tőkeerős régiós titánok árnyékában, mint az Emag, az Alza vagy a Kifli – ezek ugyanis egyre agresszívabbak a magyar piacon. A Forbes és a Google három országban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is feltérképezte a digitális hősöket. Közös listánkban hoztunk is tíz (plusz három) meggyőző sztorit – ezek a cégek, webáruházak az elmúlt évben is bebizonyították, hogy nem hiába biztosak a dolgukban.
A módszertan: A Forbes Magyarország szerkesztősége és a Google Magyarország először shortlistet készített a magyar piacon is működő, magyar alapítású, tulajdonú, illetve magyar múlttal, gyökerekkel, kötődéssel rendelkező, jelentős online vagy e-kereskedelmi tevékenységet végző cégekről. Ehhez a cégek nyilvánosan közzétett üzleti eredményeit és több itthoni kutatócég (GKID, Growww) korábbi méréseit is figyelembe vettük, valamint hazai e-kereskedelmi szakértőkkel beszélgettünk.
Végül a listát a Forbes és a Google közös szavazása alapján a 2022. évi árbevételt vagy online forgalmat, az egyéves növekedési ütemet és az elmúlt egyéves időszakban elért mérföldköveket is figyelembe véve szűkítettük tíz nagy szereplőre, valamint három növekvőre (rising starokra). Nem rangsorban, hanem ábécérendben soroljuk fel őket.
Árukereső → Árösszehasonlító Az ilyen sikersztori húsz éve nagy dobás volt, ma meg szinte észre sem veszed, annyira alapvető. A magyar ősinternet egyik fő alakja ma a cseh Heureka csoport tagja, de az itthoni online árösszehasonlító piacon így is megkerülhetetlen. 2022-ben már a nyolcmilliárdot közelítette az üzemeltetőcég éves árbevétele, ez 2021-hez képest tizenhat százalékos növekedés, a nyereség évek óta másfél–kétmilliárd forint között alakul. A platform ma már több mint 4700 webáruház huszonkét millió ajánlatát gyűjti össze, és az összehasonlítás mellett fontos funkciója az azonnali, direkt vásárlás is. (Az e havi Forbes magazin kommentelője nem mellesleg az Árukereső kitalálója, társalapítója, egykori vezetője, Bíró Roland.)
Biotech USA → E-kereskedelem, webáruház Történetének legjobb évét zárta a száz országban ötven webshopot és 286 franchise-üzletet üzemeltető cégcsoport. A legértékesebb családi cégek 2023-as Forbes-listáján tizenkettedikek voltak 70,2 milliárd forintos becsült értékkel. Árbevételük nyolcvan százaléka már most külföldi értékesítésből jön, és 2023-as terjeszkedési terveik között ott van Kína, India és Szaúd-Arábia is. Az étrend-kiegészítőket gyártó cégcsoport öt márkával bír, köztük van a korábbi versenytárs, a mára felvásárolt Scitec is. Az alapanyag-beszerzési árak növekedése ellenére is negyven százalékkal haladta meg a cégcsoport forgalma a 2021-est. Sőt tízmilliárd forintos hároméves beruházási tervükben további negyvenszázalékos árbevétel-növekedést vállaltak a projekt befejezéséig és utána még legalább öt évig.
Craft → Szoftver Az alkalmazás újgenerációs munkavállalóknak kínál könnyen használható, de komplex, kifejezetten érintőképernyőre optimalizált platformot, ahol a munkával és a mindennapok egyéb tervezésével kapcsolatos valamennyi teendőjüket kezelhetik. Orosz Bálint alapító a századik magyar Forbes címlapján is szerepelt tavaly februárban mint a száz selfmade magyar egyike. A Craft idén ötödik volt A legforróbb magyar startupok listáján, tavaly szeptemberben pedig tizenkétmillió dolláros befektetési kört zárt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kockázatitőke-alapjának vezetésével. Az Apple még 2021 végén adta oda a magyar cégnek az év Mac-alkalmazásának díját, de azóta már Windowson is fut a platform.
Orosz Bálint, a Craft alapító-vezérigazgatója
Euronics → Webáruház Az elektronikai lánc a száz százalékban magyar tulajdonú online webáruházak között (a GKID nevű kutatócég éves forgalmi mérése szerint) 2022-ben is a legnagyobb forgalmú cég volt. A hivatalos cégbeszámoló szerint az üzemeltető teljes árbevétele 2021. július és 2022. június között 88,7 milliárd forint volt, ez az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest huszonöt százalékos növekedés. A magyar tulajdonú webshopok körében idén júniusban elsőként tudták megteremteni az aznapi kiszállítás hátterét, emellett MPL-csomagautomatákba is szállítanak már. Idén szeptemberben a webáruház belépett a használt mobilok piacára is, ami a friss előrejelzések szerint a következő években, szemben az új készülékek piacával, hatalmas robbanás elé néz.
Pelenka.hu → Webáruház A baba-mama webáruház alig hatéves működése alatt a legnagyobb forgalmú magyar tulajdonú FMCG-webshoppá nőtt 2022-re, ráadásul a nagy e-kereskedelmi lelassulásban, ellenszélben tavaly duplázni tudta árbevételét az egy évvel korábbi 1,9-ről 3,9 milliárd forintra. Csereklei Zoltán ügyvezető-tulajdonos korábban a nőknek szóló Femcafe.hu webmagazin tulajdonosa volt, így mélyreható célcsoportismerettel indult el ezen a piacon. Az itthon is működő nemzetközi drogérialáncokkal (Rossmann, DM) szemben, ahol egyébként nem is tud annyira hangsúlyos lenni az online a kőboltok mellett, remekül megértik vásárlóik, a magyar anyák igényeit és helyzetét. (Cégportrénk a 38. oldalon.)
Csereklei Zoltán, a Pelenka.hu tulajdonos-ügyvezetője
Pepita → Piactér Egy nyolcezres városban, a Békés megyei Szeghalmon van ma is a székhelyük, de a családi online piactér ma már négy országban üzemel. A platformon majdnem ezer partner árusít, és legalább kétmillió termék van a kínálatukban. Pedig csak 2017-ben indultak el, igaz, azóta az OTP kockázatitőke-alapja, a Portfolion (Forbes 2023/08.) is beszállt a buliba. A marketplace (piactér) szektorban használt fontos mutató, a gross merchandise value (azaz bruttó termékértékesítési érték) 2022-ben csaknem tizenöt milliárd forint volt a Pepita Group Zrt.-nél – ezt mérte a Growww digitálismarketing-ügynökség. Ez egy év alatt 56 százalékos növekedés, ami kiemelkedő a magyar e-kereskedelmi piacon. (Sztorijukat tavaly írtuk meg: Forbes, 2022/5.)
A milliárdos exit után újra megnyitották az Exceleket, asztalokat raktak össze stb., és nulláról kezdtek építeni egy leendő milliárdos exitet.
Praktiker → Webáruház A barkácsáruház online lába 2022-ben is ott volt a teljesen magyar cégek élvonalában (a Praktiker 2016 óta száz százalékban magyar tulajdonban üzemel). Teljes tevékenységük tavalyi, 95,5 milliárd forintos árbevétele 13,4 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Ebben a cég szerint nagy szerepet játszott az online forgalom ugyancsak két számjegyű erősödése. Ehhez komoly hátteret ad a 2022 eleje óta üzemelő, kifejezetten az online áruház működését segítő, háromezer négyzetméteres webshopraktáruk. Azt mondják, ezzel nyitvatartási időben a megrendeléstől számított négy órán belül átvehető a készleten levő áru.
Seon → Fintech Idén elsők lettek A legforróbb magyar startupok listáján, online csalásmegelőző fizetési eszközeiket neobankoktól (Revolut, Wise stb.) szerencsejátékcégeken át e-kereskedőkig számos területen használják. Több ezer üzleti és egyéni ügyfelükkel 2022-ben tizenkétmillió dollárnál is több bevételt értek el, és a Crunchbase tavaly szeptemberben ötszázmillió dollárra becsülte az értéküket. Kádár Tamás januári milliárdoslistánkon 49,5 milliárd forintos becsült vagyonnal a 33. leggazdagabb magyar volt. Tavalyi B szériás, 94 millió dolláros befektetési körükről Kádár azt mondta tavasszal egy Forbes-rendezvényen: „Nagyon szerencsések voltunk, hogy még a piaci belassulás előtt tudtuk lezárni, olyan ponton, ahol sokkal magasabb szorzóval kaphattunk cégértékelést.”
Szallas.hu → Piactér Két üzleti modell terjedt el az online szállásközvetítésben: a szálláshelyek a listázásért fizetnek, vagy a nekik fizetett szállásdíj egy részét adják át a közvetítőnek. A Booking.com mellett például a Szallas csoport is az utóbbit csinálja a régióban. Az elmúlt évek után azért volt jelentős érdeklődés a magyar cég iránt, mert meglátták benne a Booking.com helyi nagy versenytársát, ami nemcsak lépést tud tartani, sőt van, ahol piacot is elvihet. A válságidőszakban is gyorsan növekvő cégcsoport így került tavaly ősszel lengyel kézbe, ők állítják át az új tulajdonos szállásportálját is a Szallas-modellre. Ez kétségkívül a magyar üzleti világ egyik legnagyobb kiszállója volt. A tranzakcióval a Szallas csoportot harminchárom milliárd forintra értékelték.
Szigetvári József, a Szallas csoport vezérigazgatója
Vágyaim.hu → Webáruház A magyar online szexshopot üzemeltető Webshop Logisztika Kft. neve a legkevésbé sem utal a termékkategóriára. A számok viszont annál beszédesebbek. A webáruház évről évre rekordot dönt, 2022-ben már a 2,7 milliárd forintot karistolta az árbevétel, és a cég nyeresége is meggyőző, több mint 320 millió forint. Marketingszempontból a Vágyaim.hu hozta az elmúlt év egyik legizgalmasabb, legmegmosolyogtatóbb sztoriját: a Tiktokon könyökbökdösős szexviccekkel, utalásokkal rántottak be már az indulást követő harmadik napra millióközeli nézettségeket. Rövid videóik mára 1,7 millió lájk felett járnak a platformon. Szlovákia és Csehország után jövőre több szomszédos országban is terjeszkedni kívánnak.
Rising Stars Akikre érdemes figyelni Alinda Egyszerre kis- és nagyker, így ugyanazon a platformon közvetlenül is értékesít, és nagykervonalon is tud a vevőinek árut szerezni a magyar e-kereskedelem slágerkategóriáiból (elektronika, otthon, szabadidő). Emellett széles rajongótáborral (170 ezer Facebook-követő), valamint kiemelkedő visszajelzésekkel bír. Furbify A felújított számítógépeket és elektronikai cikkeket árusító áruházat szlovákiai magyarok indították, a magyar üzemeltetőcég 2022-es árbevétele már nyolcszázmillió forint fölé jutott. A felújított használt áruk piaca jól rezonál nemcsak az inflációs környezetre, de a fenntarthatósági törekvésekre is. Lumenet A villanytechnikai webáruháznak korábban offline lába is volt, de azt menet közben leállították, a fókusz pedig megtérülni látszik. A Lumenet ma már majdnem kétmilliárd forintos biznisz, és esztétikus, könnyen átlátható, látványos fotókkal ábrázolt felületével kategóriájának egyik legigényesebb webshopja.
Recessziós időszakban sokan pánikszerűen költséget csökkentenek, ami a növekedés rovására megy, és ez különösen egy e-kereskedelmi megoldás esetében halálos. Stagnáló vagy romló helyzetben a hatékonyság növelése mellett jó stratégia lehet, ha az új piaci körülményeket mint előny tálalják. Az Árukereső forgalma 2009–10-ben nagyot nőtt, mert az akkori válságban mi azt kommunikáltuk, hogy minden fillér számít.
Lehet a tulajdonos és a vásárló egyszerre elégedett egy webáruházzal? – A Mito Group tagjaként a Mito Digital tizenöt éve segíti nemzetközi és hazai nagyvállalatok digitális fejlődését az online kereskedelmi felületeik tervezésével, újratervezésével és fejlesztésével. De mi szükséges ma egy efféle stratégiai jelentőségű projekt sikeréhez? És hogyan hangolhatók össze az üzleti célok a fogyasztói elvárásokkal […]
Bajban a magyar e-kereskedelem, jönnek a régiós titánok, és nehéz olyan tempóban nőni, mint korábban a covid alatt. Akkor mégis, mi ez a webshop, ami tavaly meg tudta duplázni a forgalmát, nemrég pedig újabb márkát kebelezett be? Csereklei Zoltán sorozatvállalkozó ilyen-olyan formában, de nem először építi fel azt, amit most épp Pelenka.hu-nak hívnak, és ami ma már a legnagyobb teljesen magyar tulajdonban levő online FMCG-kereskedő.
A szegregátumból az egyetemre – lényegében ez Bódis Kriszta és a Van Helyed Alapítvány nem kicsit ambiciózus célja. A pszichológus, író, dokumentumfilmes a 90-es években az ózdi Hétes-telepen segített a gettóban élőknek, az utóbbi tíz évben pedig komplett oktatási-fejlesztési rendszert épített fel. Addig dolgoznak az ózdi szegregátumokba született gyerekekkel, amíg el nem jutnak az érettségiig vagy egy szakmáig, szinte kivétel nélkül. Sőt, néhányuk az egyetemig.
Kriszta pedig közben még ír is, most éppen egy erős nőről szóló regénysorozatot.
