Aki olvasott már tőle valamit, egyetlen bekezdésből felismeri a stílusát. Jászberényi Sándor író, költő, haditudósító az utóbbi tizenöt év minden fegyveres konfliktusánál ott volt. Az ukrajnaihoz hasonlót még nem látott.
„A világon senkinek semmi köze hozzá.” Így summázza a véleményét, miután kedvesen elmagyarázza, miért nem fogja elárulni, novelláiban mennyi a fikció, és hogy szerinte ezt egyetlen írónak se kell bevallania. Aztán előre elnézést kér, ha elveszítené a türelmét interjú közben. Nem nekem szól, csak elfárad egy idő után, megviselték az idegeit az utóbbi másfél év harctéri lövései. Jászberényi Sándorral végül csaknem két órát beszélgetünk – csendesen, filozofálva, néha nevetgélve. Régi plakátokkal, fotókkal díszített lakásában hangosan szól Lou Reed, Másik János, a Coldplay és a The Beach Boys, sőt egy Cyndi Lauper-feldolgozásra is felkapom a fejem. Akár az én zenéim is lehetnének.
„Miután elkezdtem dolgozni mint újságíró, nagyon hamar megijedtem, hogy beáll az életem egy belátható pályára – mondja. – Nem érdekelt a hétköznapi élet, nem akartam belekerülni a család-munka-lakáshitel mókuskerékbe. Féltem, hogy mindezzel el fog fogyni az időm. Azt gondoltam, az egyetlen, amit ez ellen tehetek, az, hogy minél többet látok a világból.” Magyar és művelődésszervező ELTE-szakok után ment a Népszabadság újságíró-iskolájába, közben megtanult valamennyire arabul, és 2007-ben Egyiptomba költözött. Járt többek között Csádban, Nigériában, Irakban, Szíriában, a Gázai övezetben, Líbiában, Jemenben. „Az arab tavasz kitörése után rögtön odamentem, a krízishelyzetben megismerkedtem döntési pozícióban lévőkkel. Ez segít, hogy ha holnap mondjuk Nigerbe kellene utaznom, költséghatékonyan tehessem meg. Nincs bennem az a kardcsörtetős motiváció, csak akkor megyek fegyveres konfliktus közelébe, ha biztosan tudom, hogy érdemben tudok reflektálni a történtekre, és ezért el is tudom adni a nemzetközi sajtónak, amit írok.”
Tudósított az Al Jazeerának, a Sky News Arabiának, a The New York Timesnak és az Egypt Independentnek. Itthon legutóbb a 24.hu-n jelentek meg írásai az ukrajnai háborúról. „Mindig oda megy, ahonnan mások épp eljönnek, és a történteket úgy beszéli el, hogy érdemes rá figyelni – mondja Pető Péter, a 24.hu főszerkesztője. – Úgy ír a háborúk érzelmi oldaláról és az emberi szenvedésről, hogy leszakad a monitor a szövegei súlyától.”
Nem kérdés, mi most a legjobb kockázatmentes befektetés: az inflációkövető állampapírokat, ezek közül is a Prémium Magyar Állampapírt még bő egy évig nem veri semmi. De mivel minden pénzt sosem érdemes egy irányba terelni, és mert PMÁP-ból legfeljebb huszonötmillió forintért lehet vásárolni, jó tudni az Államkincstár többi ajánlatáról is. Csemegéző.
Magyar Állampapír Plusz Futamidő: 5 év Alapcímlet: 1 ft (nyomdai sorozatnál hatféle címlet) Kamatozás: évente változó, sávos
A szuperállampapírnak tartott MÁP+ esetében az infláció felugrásánál lett fájóan egyértelmű, hogy az ahhoz egyéves csúszásban igazodó, a 2019 júniusában elindított konstrukció már nem is annyira szuper. Ezt szépen vette a lakosság egy része is, és úgy faroltak ki a pozícióból, hogy azt öröm volt nézni. A 2021 negyedik negyedévében csúcson lévő, összesen majdnem 6,4 billió forintnyi állomány mostanra alig kilencszázmilliárdra zuhant. Ez annyira hazavágta a sávos – az első félévben 3,5, a másodikban 4 százalékos, majd innen évente 0,5 százalékponttal emelkedő – kamatozású papírt, hogy tavaly decemberben még az átárazásáról is szó volt. Ez persze azóta sem történt meg, így továbbra is inkább a PMÁP után nyúljunk egészen 2026 elejéig: a prognózisok szerint nagyjából ekkor éri be a csökkenő infláció a szuperállampapír kamatszintjét.
Az Államkincstár mellett persze mi is örülnénk egy reneszánsznak, mert valójában jóval „kényelmesebb” a konstrukció, mint ahogy az inflációkövetők működnek. A kamat befektetése automatikus (ugyanazon sorozat papírját kapjuk a kamat értékének megfelelően), a visszaváltás a kamatfordulókat követő öt munkanapig ingyenes, és máskor is kedvezőbb, mint az inflációkövető papíroké. A kincstári árfolyamjegyzés, azaz a visszavételi árfolyam itt 99,5 százalékos, tehát magasabb, mint a PMÁP – nem kőbe vésett – 99 százaléka.
Egyéves Magyar Állampapír Futamidő: 1 év Alapcímlet: 10 000 ft Kamat: fix 8,00%
Aki attól fél, hogy az inflációkövető papírok, esetleg a MÁP+ visszavételi árfolyamát egyetlen tollvonással teszi majd tönkre a kormány (ennek azért nagyon kicsi az esélye), az egyéves állampapír jó alternatíva lehet. Ahogy a neve is jelzi, hamar kirepül a portfóliónkból. Az utóbbi egy évben ráadásul jelentősen javítottak az árazásán. A tavaly júniusi, 4,25 százalékos kamatozású sorozatot decemberre felpumpálták 9 százalékra – de a rövid távra tervezők pechjére épp idén szeptemberben azért vágtak rajta egy kicsit. Most 8 százalékos kamatozással fut a papír legutóbbi sorozata.
A garantált rövid távon kívül azonban minden ellene szól. Visszaváltási árfolyama megegyezik az inflációkövető Prémium sorozatokéval, kamata pedig csak jövőre adhat majd aprócska reálhozamot. Ha esetleg huzamosabb ideig marad a papír 8 százalékon – amire a szeptemberi egyszázalékos, jelzésértékű vágás után vajmi kevés esélyt látunk –, az javítaná a vonzerejét. Minden más feltétel változatlansága mellett 2025-ben már inkább ide lenne érdemes tenni a pénzünket.
Diszkont Kincstárjegy Futamidő: 3, 6 és 12 hónap Alapcímlet: 10 000 ft Kamat: nincs, csak hozam
Tavasszal még sokszor hallhattuk, hogy a rövid távra vásárolható Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) hozamai akár még a PMÁP-éval is felveszik a versenyt. A szintén inflációkövető Bónusz Magyar Állampapír zuhanásához hasonlóan azonban itt is elég hamar kopogtatott a piaci valóság: az átlaghozam a három hónapos papírnál 9,29 százalékra esett.
A DKJ ráadásul egy fokkal bonyolultabb, így nagyobb pénzügyi jártasságot igénylő befektetés. Már eleve nem kamatokról, hanem hozamról beszélünk: névérték alatt, diszkontáron vásároljuk azt a papírt, amit majd az Államkincstár névértéken vesz vissza. A papírok árfolyamát a bankoknak és brókercégeknek rendezett heti, vagy az éves lejáratú kincstárjegy esetében kétheti aukció mellett a másodpiac is rángatja.
Magyar Államkötvény Futamidő: 3, 5, 7, 10, 15 vagy 20 év Alapcímlet: általában 10 000 ft Kamat: fix vagy változó
Ha a Diszkont Kincstárjegyre azt mondtuk, hogy haladó pénzügyi ismereteket igényel, az elsősorban intézményi célpiacra szánt, de a magyar lakosság által is megvásárolható Magyar Államkötvény (MÁK) már fekete öves terep. Az előbbivel ellentétben – és a klasszikus állampapírokhoz hasonlóan – azonban a MÁK meghatározott időnként fizet kamatokat, így a konstrukciók felépítése azért ismerős lehet.
Bonyolulttá a teljesen eltérő értékesíthetőség teszi a kötvényeket. A kifinomult másodlagos piaccal rendelkező papírokat ugyanis az Államkincstár nem veszi vissza 0,5–1 százalékos költséggel, ha esetleg idő előtt kiszállnánk, hanem a piaci szereplők között kell rá vevőt találnunk. Itt pedig már az aktuális kereslet-kínálati viszonyok áraznak, ami jelentős kockázat a kisbefektetőknek.
Egy korábbi, alacsonyabb hozamkörnyezetben vásárolt papír például a kutyának sem fog kelleni névértéken, és ha mindenképp szabadulnánk a pozícióból, szívhatjuk a fogunkat. Erről a Silicon Valley Bank pénzügyi osztálya sokat tudna mesélni: a fintech vállalatoktól érkező lekötött betéteket a bank hosszú lejáratú amerikai államkötvényekbe fektette. Csakhogy a Fed kamatemelési ciklusa miatt átíródtak a hozamelvárások, és elolvadt a betétek mögötti fedezet. A MÁK komplikáltabb, kockázatosabb mivoltát azonban ellensúlyozzák az elérhető konstrukciók kamatszintjei. Valójában itt lehet találni igazi csemegéket, azaz lényegi alternatívát azoknak a befektetőknek, akik a PMÁP-ot is előznék. Merthogy akár még a Prémium lekörözésére is van példa: a csodakötvényként emlegetett 2027/B sorozat kamata például a háromhavi BUBOR-ral (azaz a bankközi forint hitelkamatlábbal) egyenlő, aminek köszönhetően tavasszal még a PMÁP akkor ígért 16 százalékát is lefölözte. Persze a BUBOR azóta már irányt váltott: szeptember végén már 12 százalékhoz közeledett, és a Magyar Nemzeti Banktól várható alapkamat-vágásokkal még lejjebb fog tolódni.
A szeptember végi aukciók között is találni érdekességeket. A 2026/H sorozat a lejárat végéig évi 9,5 százalék kamatot fizet, amivel már 2025-ben majdnem dupla hozamot lehet elérni a PMÁP-hoz képest; de a két évvel hosszabb futamidejű, 2028/A sorozat sem előnytelen a 6,75 százalékos kamatával, ha az infláció stabilizálására spekulálunk. Az igazi izgalmat azonban egy euróalapú pozíció adja. A Zöld Magyar Államkötvény 2027 februárjában lejáró sorozatát a tavaly novemberi kibocsátásnál kapkodták el az ESG-trendeknek már-már kényszeresen megfelelni akaró befektetők. Az egymilliárd eurós keretösszegre négy és félszeres túljelentkezés érkezett, ami a fix ötszázalékos kamatot és az 5,319 százalékos hozamot nézve nem véletlen – miközben a kötvényvásárló a magyar kormány környezettudatos beruházásait finanszírozza, a forint gyengülő pályáját is kihasználhatja.
Hát, ez egy scam volt. Ezzel hívott fel pár nappal ezelőtt a fiam, miután Angliába érve azzal szembesült, hogy a lakás, amit az egyetemi évre többedmagával bérelt volna, nem létezik. A ház fizikailag persze ott van, úgy néz ki, ahogy a képeken, csakhogy nincs benne kiadó szoba, és legfőképp van egy bent lakó tulajdonosa, aki mit sem sejtett arról, […]
