Két nagyszínpad, tíz workshop, negyvenöt előadó – telt ház, ezer néző egy nap alatt. Mondjuk ki, ez is az önismeret része: elég jól sikerült az első Forbes Makers Day a MOMkultban. Beszámolók a Forbes.hu-n, folytatás pedig a Forbes Makers workshopsorozatokon és elvonulásokon.
A BioTechUSA szabadtéri színpad előtt.
Oltai Kata „A közelmúlt kultúrpolitikai változásai konfliktust hoznak, ha az ember az elveit akarja vallani.”
Beszélgetés az endometriózisról „A háziorvosom kérdezett rá a tüneteim miatt, de akkor hallottam róla először. Mikor azt mondtam neki, hogy nem tudom, mi az, legyintett, hogy jó – akkor ez nem endometriózis.” (Inzsöl Júlia videós tartalomgyártó és podcaster)
Pál Feri „A biológiánk úgy van kitalálva, hogy jó legyen együtt lenni. Tehát az önmegvalósítás fontos feladata az is, hogy megpróbáljak olyan emberré válni, akivel másoknak jó együtt lenni.”
Pickó Katalin és Al Ghaoui Hesna „Úgy vagyunk szocializálva, a férfiak különösen, hogy a félelem rossz dolog. Miközben fontos megbarátkozni vele, ki lehet aknázni, ha felismerjük, és ki tudunk lépni a megfigyelő perspektívába.”
Jakupcsek Gabriella és Szabados Ági színpadra készülnek.
Az elmúlt években rengeteget beszéltünk a digitalizációról, ugyanakkor a technológia fejlődésével óriásira nyílt a kapu a kiberbűnözők számára is, akik mind költség, mind tudás vonatkozásában nagyon olcsón és könnyen indíthatnak támadásokat. Wittinghoff Dániel és Nemes Máté, a Mastercard kiberbiztonsági szakértői szerint ez már önmagában problémát jelent, de úgy látják, az érintettek nagy része csak súlyos […]
Az elmúlt években rengeteget beszéltünk a digitalizációról, ugyanakkor a technológia fejlődésével óriásira nyílt a kapu a kiberbűnözők számára is, akik mind költség, mind tudás vonatkozásában nagyon olcsón és könnyen indíthatnak támadásokat. Wittinghoff Dániel és Nemes Máté, a Mastercard kiberbiztonsági szakértői szerint ez már önmagában problémát jelent, de úgy látják, az érintettek nagy része csak súlyos áldozatok árán veszi mindezt komolyan.
A digitalizáció már több évtizede velünk van, de csalásokról még csak a közelmúltban kezdtek el többet és hangosabban beszélni. Miért van ez?
Wittinghoff Dániel: Az ITU, az ENSZ telekommunikációs szervezete szerint a világjárvánnyal 1,1 milliárd felhasználó jelent meg az interneten, a szervezetek pedig szintén éveket léptek előre a digitalizációban – néhány hónap alatt. Ez az ugrásszerű fejlődés inkább technológiai és gazdsági szempontból volt jelentős, az új folyamatok és eszközök biztonságára kevés hangsúly esett. Emellett a kiberbűnözői oldal is sokat fejlődött: a mesterséges intelligencia megjelenésével sokkal lejjebb került az a tudásküszöb, amivel hatékony támadásokat lehet indítani, az ehhez szükséges adatbázisokat és szoftvereket pedig fillérekért szerzik be a dark weben.
Kiket és hogyan érint leginkább ez a változás?
Nemes Máté: A Mastercard felmérése szerint globálisan és Magyarországon is a kormányzati és közszolgáltatói szektort éri a legtöbb kibertámadás, őket követik a bankok és biztosítók. Szintén népszerű célpont a járműgyártás, a közlekedés, a logisztika és az áramszolgáltatás is. Világszinten az adatvédelmi incidensek összköltsége 2024-re már meghaladhatja az 5 billió dollárt, a védelemre fordított források mellett ide tartozik az okozott kár is. 10 cég közül 8 már érzi, hogy szükséges lépéseket tennie a kiberbiztonság területén a növekvő kiszolgáltatottság miatt. Ehhez hozzájárul az is, hogy jelentős részük már szembesült biztonsági incidenssel – akár az utóbbi időben elterjedt otthoni munkavégzés miatt is.
Milyen szolgáltatásokkal tudjátok segíteni a nem klasszikusan pénzügyi szereplő cégeket?
N. M.: A digitális ökoszisztémák világában rengeteg olyan adat érhető el, amivel egyaránt tudjuk támogatni a cégek hatékonyabb működését, például a vásárlói élmény személyre szabásával, vagy a különböző csatornák összehangolásával. Több szolgáltatásunk használ mesterséges intelligenciát, mely segít az egyre növekvő adattömeg kezelésében, az automatizációban és az összefüggések modellezésében a kibertámadások és digitális csalások vizsgálata során. Fontosnak tartjuk segíteni a cégeket az IT biztonsági kockázatok felmérésben is – gyakran szembesülünk vele, hogy a menedzsmentnek korlátozott rálátása van csak a saját és a beszállítói hálózat kitettségére és ennek pénzbeli kockázatára.
Fizetéstechnológiai cégként mennyire új terep ez számotokra?
W. D.: Egyrészt közel 50 éves tapasztalatunk van a fizetési adatok biztonsága terén, amiben a partnereink és a felhasználók egyaránt megbíznak. Emellett a Mastercard ma már elsősorban digitális technológiai vállalatként tekint magára, nem pedig kártyatársaságként. Részben azért, mert rengeteg ilyen irányú fejlesztésünk van, másrészt az elmúlt években számos olyan befektetésünk és felvásárlásunk volt, amelyek segítségével óriási tudást halmoztunk fel – és ezt szeretnénk minél többek számára elérhetővé tenni. Azt látjuk, hogy a kiberbiztonság vállalati kultúra kérdése is: hiába van meg a szükséges technológia, ha a felhasználók – ideértve a cégvezetőket is – adatkultúrája, biztonságtudatossága nem tart vele lépést.
Bali egyszerre paradicsom a nászutasoknak, a jógiknak és a szörfösöknek is, utóbbiak a déli Uluwatu hullámaiért a világ végéről is eljönnek. A nyugati part viszont kész időutazás, se beach club, se night club, csak az óceán dübörög. De a koromfekete homok, a buja dzsungel és a tengerparti rizsföldek birodalmában ott a sziget legkifinomultabb új szállodája is, ami alig egy év alatt feltette a nyugati partszakaszt a balinéz turistatérképre.
Ki ne tudná, milyen a táplálkozásban kompromisszumot kötni: az egészség miatt lemondani a kedvenceinkről, vagy pont fordítva. Egy svéd márka, úgy tűnik, átvágta a gordiuszi csomót, egy magyar páros pedig felfigyelt a N!CK’S trendi, cukor-, glutén- és pálmaolajmentes édességeire. Lovasné Lénárt Fanni és Lovas Balázs olyan rágcsálnivalókat forgalmaznak, amik a legnagyobb márkákkal is felveszik a […]
A szegregátumból az egyetemre – lényegében ez Bódis Kriszta és a Van Helyed Alapítvány nem kicsit ambiciózus célja. A pszichológus, író, dokumentumfilmes a 90-es években az ózdi Hétes-telepen segített a gettóban élőknek, az utóbbi tíz évben pedig komplett oktatási-fejlesztési rendszert épített fel. Addig dolgoznak az ózdi szegregátumokba született gyerekekkel, amíg el nem jutnak az érettségiig vagy egy szakmáig, szinte kivétel nélkül. Sőt, néhányuk az egyetemig.
Kriszta pedig közben még ír is, most éppen egy erős nőről szóló regénysorozatot.
