Hiába hozza az állam versenyhátrányba a befektetési alapokat az állampapírral szemben, az alapok eladásai nem esnek vissza. A tavalyi zakó után most már tisztességes, sőt inflációt elérő hozamok látszanak a kötvényalapoknál, de mi várható a következő időszakra?
Szép nagy rohamra számítottak a magyar alapkezelők idén júniusban, miután kiderült, hogy az állam júliustól lényegében büntetőadóval sújtja a befektetési alapok hozamait, hogy ezzel is a neki oly kedves állampapírok irányába terelje a lakossági megtakarításokat. Így is történt, a pénzbeáramlás megnőtt az alapokban, gyorsuló ütemben regisztráltak beáramlást a szabályozás változása előtt.
Júliusra aztán már a legtöbben stagnálásra számítottak, mert aki még befektetési jegyet akart, beszállt júniusban, a friss pénzeket pedig elriaszthatta a hozamra pakolt szocho (a tizenhárom százalékos szociális hozzájárulási adó). Ez viszont nem jött be. Az új teher ellenére folytatódott a markáns beáramlás. Augusztusban ugyanez, semmit se csökkent az alapok népszerűsége. A növekedés görbéje is igen meredek, egy év alatt közel ötven százalékkal hízott a befektetési alapokban kezelt vagyon – pont egy olyan időszakban, amikor a kamatadómentesen és nulla költséggel tartható lakossági állampapírok kamata is megugrott, és az állam is komoly erőfeszítéseket tesz, és irgalmatlan összeget költ az állampapír-befektetés népszerűsítésére. Miért teszik rengetegen mostanság befektetési alapba, mindenekelőtt kötvényalapba a pénzüket?
Állampapírba, de nem közvetlenül Fontos onnan indulni, hogy az elmúlt másfél évben sok pénz bújt elő, ha nem is a legendás párnacihákból, de legalábbis a nullát hozó folyószámlákról és a nagybankok fantasztikus plusz nullával kecsegtető lekötéseiből. Ezek a súlyos tízmilliárdok az elszálló infláció miatt mozdultak meg végre. Az emberek kapcsoltak, hogy nullához konvergáló infláció mellett majdnem mindegy, kapunk-e valami minimális kamatot, vagy se, húszszázalékos pénzromlásnál viszont nagyjából ekkorát bukunk, ha a nullás számlán hagyjuk rohadni a pénzünket.
A Cupra a Seat almárkájának indult, mára pedig a Volkswagen csoport legvagányabb, a legfiatalabb autóvásárló közönséget megszólító márkája lett.
Mindössze három és fél évvel ezelőtt mutatták be az egyik mallorcai félszigetről elnevezett Cupra Formentort. A Formentort otthon, azaz a spanyolországi Martorellben gyártják, és tavaly százhúszezret adtak el belőle. Az elektromos Cupra Born Németországban készül, a hamarosan csatlakozó Cupra Tavascan kihasználja majd a Volkswagen kínai gyártókapacitását, a Cupra Terramar Győrből jön majd, szintén jövőre. De mit érdemes tudni erről a friss márkáról? Münchenben, a legnagyobb autós kiállításon, az IAA Mobilityn beszélgettünk Wayne Griffithsszel, a Cupra és a Seat első emberével.
A Raval a márka első elektromos városi kisautója, 2025-ben érkezik.
Egy márka elköszön, egy másik önállósodik Kezdjük azzal, hogy a jelek szerint a Seat mostani modelljeinek kifuttatása után befejezi az autógyártást. A Sociedad Española de Automóviles de Turismo (innen jön a Seat, ha mindig meg akartad volna kérdezni) 1950-ben jött létre Katalóniában, és a spanyol állam támogatásával a Fiat hozta tető alá. A 70-es évek végére elmérgesedett a viszony, mivel a Fiat az olajválság közepén nem volt hajlandó több pénzt áldozni a Seatra. Némi pereskedés után, amit a Fiat elvesztett, a spanyol állam a Volkswagennek adta tovább a márkát.
Wolfsburg jó gazdának bizonyult, de a 90-es évek elején, amikor a Škoda is a család része lett, a Seat furcsa helyzetben találta magát. Egyrészt megmaradt olcsóbb Volkswagen-alternatívának, másrészt fokozatosan azt is megengedte neki az anyavállalat, hogy nagy teljesítményű modelleket dobjon piacra a Cupra márkanév alatt. Ez a Cupra Racing csapatból jött, amit 1985-ben alapítottak a Seat korábbi motorsportos ambícióinak fokozására, főként túraautózásra. Azt is pletykálták, hogy a Volkswagen saját Alfa Romeót szeretne, ezt pedig az amúgy is fiatalos formaterveket hozó Seattal lehetne megvalósítani. Csakhogy nem történt így, hiszen ha a Seat Cuprák túl hosszú időn át gyorsabbak és kívánatosabbak az erősebb Volkswageneknél is, a vezérkar előbb-utóbb zsigerből kinyírja a trónkövetelőt. A Seat vagy a Škoda csapata mindig csak addig nyújtózhat, amekkorára a német fél a takarót szabja.
Bő hetven év után elengedik a Seat kezét, egyszerűen azért, mert mint kiderült, öt évvel ezelőtt a Cupra sokkal erősebb ajánlattal robbant be a piacra. Az egészet az a Luca de Meo hozta össze a Volkswagennek, aki ma már a Renault elnöke. Korábban a Seatot irányította, 2018-ban ő tette a Cuprát önálló márkává. Ehhez ügyesen lobbizott a pénzért. Tudta, hogy bejöhet, hiszen ő volt az is, aki 2007-ben még a Fiatnál újraindította az Abarth márkát. Igaz, csak egyetlen termékkel, de az Abarth 500 nagyon sikeres lett, történelmi skorpiós logója mindenhol ugyanazt jelenti: Emozione.
A shooting brake tradicionális kétajtós sportkombi forma, ám a Cupra koncepciója minden, csak nem hagyományos.
A Cupra mostani vezérigazgatója, a manchesteri Wayne Griffiths élete jelentős részét az Ingolstadt–München-tengelyen töltötte, főként az Audi különböző munkaköreiben. 2020 őszén, a távozó Luca de Meo után vette át a Seatot és a Cuprát. Ma azzal büszkélkedhet, hogy a Cupra tulajdonosai tizenöt évvel fiatalabbak, mint a Volkswagen Csoport többi tagjának vásárlói. Ráadásul ezt úgy éri el a márka, hogy ezeknek a vevőknek a fele nem is választana mást a csoport termékeiből.
A spanyolországi gyárban most teljes átalakítás zajlik az elektromos átállás miatt. Valenciában akkumulátorgyár épül, mivel a spanyol fél vezeti a VW kompakt elektromos típusainak tízmilliárd eurós fejlesztését, amiből a Volkswagen, a Škoda és a Cupra is megkapja a maga termékeit. Utóbbié a Cupra Raval lesz 2025 végén, elvileg huszonötezer euró környékén. Nincs hát olyan, hogy mindenki a maga gyárában gyárt, de Griffiths szerint hosszabb távon csak úgy vehetik fel a versenyt akár a Tesla agresszív árazásával, akár a kínai márkák rohamával, ha Európában zöld energiával és saját akkumulátorokkal készülhet a modellek többsége.
Elektromos sportautó Idén már százötvenezer Cupra talált gazdára, az elmúlt öt évet tekintve négyszázezer fölött járnak, ami a Volkswagen új márkájától erős teljesítmény. A Münchenben bemutatott DarkRebel koncepció ezt szeretné meglovagolni. Nincs szó platformokról vagy sorozatgyártásról, csak az erős ambícióról, hogy ha annyi, az Audinál eltöltött év után sikerült piacra dobni az öthengeres benzinmotorral szerelt Formentor VZ5-öt, akkor beleférhet majd egy rendes poszterhős is. Egy olyan elektromos sportautó, ami ugyan nem termel közvetlen profitot, viszont felemeli a Cuprát arra a szintre, ahová a Seat sosem mehetett.
Egy radikális shooting brake dizájn (fordítsuk, mondjuk, áramvonalas sportkombinak), aminél csak az a vadabb, hogy közben a Cupra már az amerikai piac meghódítását tervezi. A Cupra 2021-ben Münchenben nyitotta meg első üzletét, az idei év első negyedévében 370 millió eurós profitot ért el 7,4 milliárdos forgalom mellett. Ez félmilliárd euróval több, mint a tavalyi bevételük, és meggyőző válasz arra a problémára, hogy a fiatalabb generációk egyre kevésbé akarnak autót venni. Ha kívül-belül elég bátor a kínálat, és hihető a köré épített életérzés is, mégis utat tör magának a birtoklási vágy.
Infláció és jegybanki kamatok – a világgazdaság és a befektetők számára 2023 őszén ez a két legnagyobb kérdés. A covid okozta lezárások feloldása és a nyugaton a lakosságnak juttatott pénzügyi támogatások nyomán hirtelen árfelhajtó kereslet jött létre. Az árak több országban a béreket is elkezdték magukkal húzni, ami a jegybankok rettegett inflációs ár-bér spiráljához vezethet. A kamatemelések célja nem csupán a megtakarítások ösztönzése, hanem a gazdasági aktivitás […]
Bajban a magyar e-kereskedelem, jönnek a régiós titánok, és nehéz olyan tempóban nőni, mint korábban a covid alatt. Akkor mégis, mi ez a webshop, ami tavaly meg tudta duplázni a forgalmát, nemrég pedig újabb márkát kebelezett be? Csereklei Zoltán sorozatvállalkozó ilyen-olyan formában, de nem először építi fel azt, amit most épp Pelenka.hu-nak hívnak, és ami ma már a legnagyobb teljesen magyar tulajdonban levő online FMCG-kereskedő.
Ki ne tudná, milyen a táplálkozásban kompromisszumot kötni: az egészség miatt lemondani a kedvenceinkről, vagy pont fordítva. Egy svéd márka, úgy tűnik, átvágta a gordiuszi csomót, egy magyar páros pedig felfigyelt a N!CK’S trendi, cukor-, glutén- és pálmaolajmentes édességeire. Lovasné Lénárt Fanni és Lovas Balázs olyan rágcsálnivalókat forgalmaznak, amik a legnagyobb márkákkal is felveszik a […]
