Hiába hozza az állam versenyhátrányba a befektetési alapokat az állampapírral szemben, az alapok eladásai nem esnek vissza. A tavalyi zakó után most már tisztességes, sőt inflációt elérő hozamok látszanak a kötvényalapoknál, de mi várható a következő időszakra?
Szép nagy rohamra számítottak a magyar alapkezelők idén júniusban, miután kiderült, hogy az állam júliustól lényegében büntetőadóval sújtja a befektetési alapok hozamait, hogy ezzel is a neki oly kedves állampapírok irányába terelje a lakossági megtakarításokat. Így is történt, a pénzbeáramlás megnőtt az alapokban, gyorsuló ütemben regisztráltak beáramlást a szabályozás változása előtt.
Júliusra aztán már a legtöbben stagnálásra számítottak, mert aki még befektetési jegyet akart, beszállt júniusban, a friss pénzeket pedig elriaszthatta a hozamra pakolt szocho (a tizenhárom százalékos szociális hozzájárulási adó). Ez viszont nem jött be. Az új teher ellenére folytatódott a markáns beáramlás. Augusztusban ugyanez, semmit se csökkent az alapok népszerűsége. A növekedés görbéje is igen meredek, egy év alatt közel ötven százalékkal hízott a befektetési alapokban kezelt vagyon – pont egy olyan időszakban, amikor a kamatadómentesen és nulla költséggel tartható lakossági állampapírok kamata is megugrott, és az állam is komoly erőfeszítéseket tesz, és irgalmatlan összeget költ az állampapír-befektetés népszerűsítésére. Miért teszik rengetegen mostanság befektetési alapba, mindenekelőtt kötvényalapba a pénzüket?
Állampapírba, de nem közvetlenül Fontos onnan indulni, hogy az elmúlt másfél évben sok pénz bújt elő, ha nem is a legendás párnacihákból, de legalábbis a nullát hozó folyószámlákról és a nagybankok fantasztikus plusz nullával kecsegtető lekötéseiből. Ezek a súlyos tízmilliárdok az elszálló infláció miatt mozdultak meg végre. Az emberek kapcsoltak, hogy nullához konvergáló infláció mellett majdnem mindegy, kapunk-e valami minimális kamatot, vagy se, húszszázalékos pénzromlásnál viszont nagyjából ekkorát bukunk, ha a nullás számlán hagyjuk rohadni a pénzünket.
Az e-kereskedelem egyre fontosabb a villamossági berendezések piacán, már itthon is akadnak olyan nagykereskedők, amelyek forgalmuknak akár 40 százalékát a világhálón keresztül bonyolítják. Amióta mi mérjük ezt a szegmenst, nem volt példa csökkenésre, és továbbra is dinamikusan növekszik az online forgalom – nyitja a beszélgetést Hargita Péter, a Schneider Electric marketingigazgatója. A vállalat nemzetközi szinten […]
Az e-kereskedelem egyre fontosabb a villamossági berendezések piacán, már itthon is akadnak olyan nagykereskedők, amelyek forgalmuknak akár 40 százalékát a világhálón keresztül bonyolítják.
Amióta mi mérjük ezt a szegmenst, nem volt példa csökkenésre, és továbbra is dinamikusan növekszik az online forgalom – nyitja a beszélgetést Hargita Péter, a Schneider Electric marketingigazgatója.
A vállalat nemzetközi szinten és itthon is komoly erőforrásokat fordított arra, hogy támogassa nagykereskedő partnereit az internetes értékesítésben. „Az eredmények pedig már jól látszanak, van olyan nagykereskedő partnerünk, amelynek forgalmából az online csatorna akár 40 százalékot is kitesz” – mutatott rá Kovács Attila, a Schneider Electric értékesítési igazgatója. „Magyarországon számos iparágban megtörtént, hogy az erős nemzetközi szereplők miatt a hazai vállalatok lemaradtak az online versenyben, de a mi piacunkon nem ezt tapasztaljuk” – teszi hozzá Hargita Péter, majd így folytatja:
Az energiaelosztási és ipari automatizálási termékekkel foglalkozó nagykereskedelmi partnerhálózatunk időben kiépítette a megfelelő online kereskedelmi jelenlétet, és tartja is azt, éppen a Schneider Electric segítségére, iránymutatásaira támaszkodva.”
Kovács Attila, a Schneider Electric értékesítési igazgatója és Hargita Péter, a Schneider Electric marketingigazgatója
A cég többlépcsős e-commerce programot működtet. Különböző szintű támogatást nyújt nagykereskedő partnereinek attól függően, hogy hol tartanak a fejlődésben az e-kereskedelem területén. Ebben a termékekről adott naprakész, pontos információktól indulnak el. A forgalom támogatására szolgáló kalkulátorok segítségével a vevők gyorsan és egyszerűen meghatározhatják, hogy egy-egy adott projekthez mennyi és milyen eszközre van szükségük. A legmagasabb szinten pedig eljutnak az egészen fejlett upselling és online ügyfélszerzési támogatásokig. Mindezt adatelemzésre alapozva működtetik, amiből a vevők döntéseinek mélyebb megismerésére törekednek. „Míg egy hagyományos üzlet esetében a helyiség mérete korlátozza a megjeleníthető árucikkek mennyiségét, a webshopok esetében nincs ilyen probléma. Mi arra biztatjuk nagykereskedő partnereinket, hogy tartsanak minél nagyobb készletet online áruházaikban, akár több tízezer cikkszámot is, hogy vevőik minden igényét ki tudják szolgálni. A Schneider Electricnél házon belül olyan rendszert alakítottunk ki, amely maximálisan támogatja ezt, és lehetővé teszi a webshopos termékekre vonatkozó információk gyors frissítését” – tette hozzá Hargita Péter. A kellően széles választék, a termékek megfelelő bemutatása és a jó logisztikai háttér mellett a nemzetközi riválisokkal szemben komoly előnyt adhat a villamossági eszközök és berendezések piacán a hazai nagykereskedőknek, ha olyan szakmai kompetenciát építenek ki, amellyel támogatni tudják vevőiket a nagyobb projektek megvalósítása során. „Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a partnereinknél olyan csapat legyen, amely képes a projektmenedzsmentre, bizonyos kalkulációk elvégzésére. Mi ehhez folyamatos képzést biztosítunk számukra, példáulaz úgynevezett EcoStruxure megoldásunk segítséget nyújt az energiagazdálkodás digitalizációja és az ipari automatizálás terén. Emellett kiemelt figyelmet kapnak a napenergia hasznosításához, az elektromos autózáshoz, illetve az okosotthonhoz kapcsolódó termékek, valamint az energiaelosztás legújabb, szintén okos megoldásai” – hangsúlyozta Kovács Attila.
A szegregátumból az egyetemre – lényegében ez Bódis Kriszta és a Van Helyed Alapítvány nem kicsit ambiciózus célja. A pszichológus, író, dokumentumfilmes a 90-es években az ózdi Hétes-telepen segített a gettóban élőknek, az utóbbi tíz évben pedig komplett oktatási-fejlesztési rendszert épített fel. Addig dolgoznak az ózdi szegregátumokba született gyerekekkel, amíg el nem jutnak az érettségiig vagy egy szakmáig, szinte kivétel nélkül. Sőt, néhányuk az egyetemig.
Kriszta pedig közben még ír is, most éppen egy erős nőről szóló regénysorozatot.
Hamarosan vége az extrém magas lakossági állampapírkamat időszakának, újra a kisbefektetők figyelmének középpontjába kerülhetnek a részvények. A magyar piac kicsi, de a miénk, itt is vannak kiváló cégek, kiváló történetek, az árfolyamok pedig gyakran egymással szembe is mozognak, minden időszaknak megvannak a kedvencei, nyertesei. Összegyűjtöttük, hogy mit kínál ma a BÉT 10+1 ígéretes vállalata – kicsik és nagyok, csúcson és mélyponton levők, mindenféle iparágból.
Nem kérdés, mi most a legjobb kockázatmentes befektetés: az inflációkövető állampapírokat, ezek közül is a Prémium Magyar Állampapírt még bő egy évig nem veri semmi. De mivel minden pénzt sosem érdemes egy irányba terelni, és mert PMÁP-ból legfeljebb huszonötmillió forintért lehet vásárolni, jó tudni az Államkincstár többi ajánlatáról is. Csemegéző.
A családi vállalkozásoknak rendezett hagyományos Családi Gálánknak mindig különleges hangulata van. Régi kapcsolatok, generációs összefonódások, az egy cipőben járunk otthonos érzése a fehér abrosz fölött is. Ilyen volt az idei.
