Ősi japán szokás szerint a nyugatias luxusszállodák a felhőkarcolók felsőbb szintjeit foglalják el, így van ez ebben az esetben is, a 39 emeletes Otemachi One Tower felső hat szintje tartozik a szállodához. A császári palota felé néző szobákból érzetre szinte át lehet ugrani a telekszomszédhoz (szerencsére nem nyílnak akkorára az ablakok), ott persze a fű is zöldebb, mint a felhőkarcolók tövében.
Sétálgatáshoz jobban passzol ugyan a Ginza városrész, de innen a legbrutálisabb a kilátás, és kiváló összeköttetések vannak akár taxival, akár tömegközlekedéssel, vagy a közeli főpályaudvarnak köszönhetően könnyedén sinkanszenre is pattanhatunk. Itt van a helyi Deák tér is, ahol öt metróvonal keresztezi egymást. A föld alatti világ amúgy megér egy csatangolást, ezen a környéken a felszín alatti dzsungel is izgalmakkal teli, mintha tükröződne a fenti világ: büfék, éttermek, kávézók, üzletek helyenként több szinten lefelé.
A hotelélményhez szinte naplemente-garancia jár, rengeteg szobából élvezhető majdnem az egész város látványa, Sibuja és Sindzsuku felhőkarcoló-erdeivel, de a leglátványosabb a kora este, amikor kigyúlnak a fények, és közben vörösre színeződik az égbolt. Szerencsés esetben a távolban a japánok szent hegye, a Fudzsi hósapkája is látszik.
