Van az a kilátás, ami már zavar az alvásban. Ebben a luxusszállodában valószínűleg Tokió legcsodásabb panorámája leselkedik rád.
Ősi japán szokás szerint a nyugatias luxusszállodák a felhőkarcolók felsőbb szintjeit foglalják el, így van ez ebben az esetben is, a 39 emeletes Otemachi One Tower felső hat szintje tartozik a szállodához. A császári palota felé néző szobákból érzetre szinte át lehet ugrani a telekszomszédhoz (szerencsére nem nyílnak akkorára az ablakok), ott persze a fű is zöldebb, mint a felhőkarcolók tövében.
Sétálgatáshoz jobban passzol ugyan a Ginza városrész, de innen a legbrutálisabb a kilátás, és kiváló összeköttetések vannak akár taxival, akár tömegközlekedéssel, vagy a közeli főpályaudvarnak köszönhetően könnyedén sinkanszenre is pattanhatunk. Itt van a helyi Deák tér is, ahol öt metróvonal keresztezi egymást. A föld alatti világ amúgy megér egy csatangolást, ezen a környéken a felszín alatti dzsungel is izgalmakkal teli, mintha tükröződne a fenti világ: büfék, éttermek, kávézók, üzletek helyenként több szinten lefelé.
A hotelélményhez szinte naplemente-garancia jár, rengeteg szobából élvezhető majdnem az egész város látványa, Sibuja és Sindzsuku felhőkarcoló-erdeivel, de a leglátványosabb a kora este, amikor kigyúlnak a fények, és közben vörösre színeződik az égbolt. Szerencsés esetben a távolban a japánok szent hegye, a Fudzsi hósapkája is látszik.
Műfaját tekintve mérföldkő a hazai streaminggyártásban, mégis, a magyar HBO és HBO Max legsötétebb időszakában forgott első realityjük, A híd. Egy ponton ott volt a gyomorgörcs az alkotókban, hogy az anyacég kirántja alóluk a hidat. Végül csak elkészült a műsor, nem is akárhogyan – erről kérdeztük a játékosokat, a producereket, valamint Magyarósi Csaba műsorvezetőt. Ajánló a Forbes.hu-ról.
Hajnali négy, vaksötét. Három órája mennek befele az erdőbe. Azt várja, mikor húzzák már a fejére a zsákot. Hogy mikor szedik ki a fekete furgonból, és hurcolják el valahova. Havasi Geri az egyetlen utas, plexi választja el a sofőrtől. Nem szólhat hozzá, bár hiába próbálkozna akár magyarul, akár angolul. Kiszállnak a tóparton. Sehol egy lélek, az orrukig se látnak el. „Ezek lehoztak ide kinyírni.” Geri kikotorja a zsebéből a telefonját. „Figyelj, mi már itt vagyunk” – pötyögi. Nem jön válasz. Egyre kellemetlenebbül érzi magát a senki földjén, társasága sem nyugtatja meg. Végre megzörren a telefon. „Jaj, bocsi, fél órát késünk. Nyugi, mindjárt ott vagyunk” – írja vissza Geri kapcsolattartója. Pár óra, és feljön a nap a Bélesi-tó horizontján. Kitisztul a táj: faház, emberek, kamerák, fények, puskamikrofonok, kábelek. A tó közepén jeladó, a sötétben még látszott a villódzó piros fény. A napfényben viszont már a láda látszik alatta. Harmincmillió forint van benne. Geri már fél éve várja ezt a napot, tizenhárom idegennel küzdenek meg a ládáért. Vagy pont, hogy együttműködnek? Egyedül nehéz egy 250 méteres hidat megépíteni tizennyolc nap alatt.
2022-t írunk, amikor a magyar HBO Max leforgatja A híd című realityt. Egy évvel később túl is vagyunk a hétrészes sorozaton. Amikor pár éve elkezdtek új realityformátumot keresni Magyarországra, úgy érezték, hogy a történetmesélés az egyik, amivel ki lehet tűnni a műfajból. „Eggyel mélyebb, kettővel több üzenettel rendelkező, hárommal jobban kinéző” – foglalja össze a célt a Free Monkeys Production producere, Rubin Kristóf realityveterán (Survivor, Celeb vagyok, ments ki innen!, Cápák között).
„Nyilván akármeddig lehet fokozni a botrányt egy-egy ilyen műsornál, és ezt is teszik számtalanszor – mondja Magyarósi Csaba, a műsorvezető. – Csak lehet, hogy ebbe az emberek időnként belefáradnak. A hidat úgy lehet élvezni, hogy közben nem kell azt mondani magamnak, hogy ez tök ciki, és el nem mondom holnap, hogy megnéztem. Hanem másnap nyugodtan megbeszélheted másokkal, mit gondolnak róla.” Az évek alatt hívták ide-oda tévézgetni, végül a streamingszolgáltató kedvéért lépett csak ki a megszokott szerepköréből. „Az első perctől baromira tetszett az alapötlet. Tudod, hidat építeni egy irányba, ráadásul Magyarországon.”
Adná magát, de A híd Závorszky Anna producer fejében nem a coviddal rezonál, hanem inkább a magyar közönséggel. „Szerinted a magyarokra mennyire jellemző az együttműködés? Amikor az a mondat, hogy »dögöljön meg a szomszéd lova«, a környékünkön sehol sem értelmezhető, csak magyarul?” – Annáéknál itt a vetélkedő kiindulópontja.
Realitykhez nem feltétlenül jelentkezés útján, hanem direkt castinggal találják és hívják be a szereplők nyolcvan, kilencven százalékát. Nem volt ez másképp A hídnál sem, négy hónapon át hat–hétszáz jelöltet hallgattak meg. „A megfelelő embereket kell megtalálni, akik adott helyzetekbe beleállnak, és úgy reagálnak, ahogy te jósolod – mondja Kristóf. – Arra mentünk, hogy minél színesebb legyen a társaság, és emellett jól meg tudják fogalmazni, hogy mit éltek át, főleg egy egész napos krampácsolás után.” Geri például szókimondó alkatnak vallja magát. „Eldöntöttem, hogy gép leszek, csak a pénzzel fogok foglalkozni” – Nos, ez megváltozott benne, ahogy megismerte a többieket. „Utána úgy voltam vele, hogy csináljuk végig mint csapat, és a végén majd döntünk. Addig kizártuk a pénzt.” Az interjún együtt ül az elméleti fizikus Molnár Janka Sárával, aki a gimiben, és az ELTE-n is több projektet vezetett, emellett komoly motivációkkal érkezett beteg húga miatt. A műsor elején őt választják csapatvezérnek a tagok. „Évekkel ezelőtt volt a konditeremben egy srác, aki mindig ezt kiabálta: akkor fáj, ha nő. Ez lett életem egyik nagy mondata, amikor fáj, annál lelkesebb vagyok. Persze, meg kellett tanulnom, hogy nem mindenki olyan lelkes, ha szívunk, engem pedig sokkal jobban leterhelnek az emberi konfliktusok, mint az, ha a tizenötödik napon is hidat építünk.”
Nem sokkal a 2022. augusztusi forgatás előtt ütött be a streamingménkű: mint tavaly nyáron kiderült, az amerikai anyacég költséget faragna az összeolvadás után, leállítja az európai streaminggyártást. Magyarországon is. „Természetesen mindannyiunkban gyomorgörcs volt – emlékszik vissza Anna. – Volt értelme az addig elvégzett munkának? Most, hogy aláírtunk, és zöld utat kapott a projekt, azt mondják-e majd, hogy upsz, bocsi, vissza mindent. Vagy azt, hogy ott állunk mögötted.” A körülmények nem voltak túl megnyugtatók, pénzügyi okokból szépen elkezdtek lekerülni a régiós tartalmak. „Közben az anyacégnél leépítések zajlottak, ahonnan jogilag és pénzügyileg kellene háttérországot biztosítani, hogy egy-egy projekt megvalósuljon. Itt voltak nehézségeink.” Anna azt mondja, végül minden támogatást megkaptak az eredeti gyártásért felelős európai vezetőktől. „Minden muníciót megkaptunk egy hattyúdalra. Nem volt kérdés, hogy félgőzzel vagy teljes erőbedobással csináljuk-e.”
A híd című realitysorozat mind a hét része elérhető az HBO Max streamingszolgáltató kínálatában, valamint vasárnap esténként látható az HBO kábeladón is.
Egy ritka sikeres próbálkozás arra, hogy egy ismert youtuber nemhogy nem idegen test egy alapvetően TV-s műfajban, hanem emeli annak színvonalát, pedig az elmúlt évek bőven mutattak ellenpéldát.
Aki olvasott már tőle valamit, egyetlen bekezdésből felismeri a stílusát. Jászberényi Sándor író, költő, haditudósító az utóbbi tizenöt év minden fegyveres konfliktusánál ott volt. Az ukrajnaihoz hasonlót még nem látott.
A szegregátumból az egyetemre – lényegében ez Bódis Kriszta és a Van Helyed Alapítvány nem kicsit ambiciózus célja. A pszichológus, író, dokumentumfilmes a 90-es években az ózdi Hétes-telepen segített a gettóban élőknek, az utóbbi tíz évben pedig komplett oktatási-fejlesztési rendszert épített fel. Addig dolgoznak az ózdi szegregátumokba született gyerekekkel, amíg el nem jutnak az érettségiig vagy egy szakmáig, szinte kivétel nélkül. Sőt, néhányuk az egyetemig.
Kriszta pedig közben még ír is, most éppen egy erős nőről szóló regénysorozatot.
Infláció és jegybanki kamatok – a világgazdaság és a befektetők számára 2023 őszén ez a két legnagyobb kérdés. A covid okozta lezárások feloldása és a nyugaton a lakosságnak juttatott pénzügyi támogatások nyomán hirtelen árfelhajtó kereslet jött létre. Az árak több országban a béreket is elkezdték magukkal húzni, ami a jegybankok rettegett inflációs ár-bér spiráljához vezethet. A kamatemelések célja nem csupán a megtakarítások ösztönzése, hanem a gazdasági aktivitás […]
