Ki ne tudná, milyen a táplálkozásban kompromisszumot kötni: az egészség miatt lemondani a kedvenceinkről, vagy pont fordítva. Egy svéd márka, úgy tűnik, átvágta a gordiuszi csomót, egy magyar páros pedig felfigyelt a N!CK’S trendi, cukor-, glutén- és pálmaolajmentes édességeire. Lovasné Lénárt Fanni és Lovas Balázs olyan rágcsálnivalókat forgalmaznak, amik a legnagyobb márkákkal is felveszik a […]
Ki ne tudná, milyen a táplálkozásban kompromisszumot kötni: az egészség miatt lemondani a kedvenceinkről, vagy pont fordítva. Egy svéd márka, úgy tűnik, átvágta a gordiuszi csomót, egy magyar páros pedig felfigyelt a N!CK’S trendi, cukor-, glutén- és pálmaolajmentes édességeire. Lovasné Lénárt Fanni és Lovas Balázs olyan rágcsálnivalókat forgalmaznak, amik a legnagyobb márkákkal is felveszik a versenyt, bűntudatmentes változatban.
A 2016-ban Svédországban született, Niclas Luthman által alapított N!CK’S nassolnivalóit Lovasné Lénárt Fanni és Lovas Balázs hozta be a magyar piacra, akik jó minőségű és jó ízű, mentes élelmiszerek után kutattak világszerte. A kezdődő diabétesszel küzdő svéd alapító megszállottan tanult a táplálkozásról, és szigorú, alacsony szénhidráttartalmú, gyulladáscsökkentő étrendet kezdett követni, amiből hiányzott minden édesség. Az eredetileg mérnök szakmájú Niclas autodidakta módon kitanult élelmiszer-technológiai képességei több ezer kísérlet után pedig igencsak kifizetődtek, ezt a magyar forgalmazó is azonnal érezte. „Az Instagramon találtam rá az akkor még csak három fős startupra. Először a csomagolás, majd a termékleírás tetszett meg. Felvettük velük a kapcsolatot, ők pedig azonnal küldtek nekünk termékmintát” – meséli Lovasné Lénárt Fanni, hogyan lettek a N!CK’S egyik első és Magyarországon kizárólagos forgalmazói. Az akkor még csak néhány termékkel rendelkező cég mára Európa egyik legdinamikusabban fejlődő élelmiszeripari vállalatává vált. Nemcsak Svédországban, hanem az USA-ban is fejlesztik szeletes és táblás csokikból, jégkrémekből, édesítőszerekből és fehérjeszeletekből álló termékpalettájukat.
Nem kérdés, mi most a legjobb kockázatmentes befektetés: az inflációkövető állampapírokat, ezek közül is a Prémium Magyar Állampapírt még bő egy évig nem veri semmi. De mivel minden pénzt sosem érdemes egy irányba terelni, és mert PMÁP-ból legfeljebb huszonötmillió forintért lehet vásárolni, jó tudni az Államkincstár többi ajánlatáról is. Csemegéző.
Magyar Állampapír Plusz Futamidő: 5 év Alapcímlet: 1 ft (nyomdai sorozatnál hatféle címlet) Kamatozás: évente változó, sávos
A szuperállampapírnak tartott MÁP+ esetében az infláció felugrásánál lett fájóan egyértelmű, hogy az ahhoz egyéves csúszásban igazodó, a 2019 júniusában elindított konstrukció már nem is annyira szuper. Ezt szépen vette a lakosság egy része is, és úgy faroltak ki a pozícióból, hogy azt öröm volt nézni. A 2021 negyedik negyedévében csúcson lévő, összesen majdnem 6,4 billió forintnyi állomány mostanra alig kilencszázmilliárdra zuhant. Ez annyira hazavágta a sávos – az első félévben 3,5, a másodikban 4 százalékos, majd innen évente 0,5 százalékponttal emelkedő – kamatozású papírt, hogy tavaly decemberben még az átárazásáról is szó volt. Ez persze azóta sem történt meg, így továbbra is inkább a PMÁP után nyúljunk egészen 2026 elejéig: a prognózisok szerint nagyjából ekkor éri be a csökkenő infláció a szuperállampapír kamatszintjét.
Az Államkincstár mellett persze mi is örülnénk egy reneszánsznak, mert valójában jóval „kényelmesebb” a konstrukció, mint ahogy az inflációkövetők működnek. A kamat befektetése automatikus (ugyanazon sorozat papírját kapjuk a kamat értékének megfelelően), a visszaváltás a kamatfordulókat követő öt munkanapig ingyenes, és máskor is kedvezőbb, mint az inflációkövető papíroké. A kincstári árfolyamjegyzés, azaz a visszavételi árfolyam itt 99,5 százalékos, tehát magasabb, mint a PMÁP – nem kőbe vésett – 99 százaléka.
Egyéves Magyar Állampapír Futamidő: 1 év Alapcímlet: 10 000 ft Kamat: fix 8,00%
Aki attól fél, hogy az inflációkövető papírok, esetleg a MÁP+ visszavételi árfolyamát egyetlen tollvonással teszi majd tönkre a kormány (ennek azért nagyon kicsi az esélye), az egyéves állampapír jó alternatíva lehet. Ahogy a neve is jelzi, hamar kirepül a portfóliónkból. Az utóbbi egy évben ráadásul jelentősen javítottak az árazásán. A tavaly júniusi, 4,25 százalékos kamatozású sorozatot decemberre felpumpálták 9 százalékra – de a rövid távra tervezők pechjére épp idén szeptemberben azért vágtak rajta egy kicsit. Most 8 százalékos kamatozással fut a papír legutóbbi sorozata.
A garantált rövid távon kívül azonban minden ellene szól. Visszaváltási árfolyama megegyezik az inflációkövető Prémium sorozatokéval, kamata pedig csak jövőre adhat majd aprócska reálhozamot. Ha esetleg huzamosabb ideig marad a papír 8 százalékon – amire a szeptemberi egyszázalékos, jelzésértékű vágás után vajmi kevés esélyt látunk –, az javítaná a vonzerejét. Minden más feltétel változatlansága mellett 2025-ben már inkább ide lenne érdemes tenni a pénzünket.
Diszkont Kincstárjegy Futamidő: 3, 6 és 12 hónap Alapcímlet: 10 000 ft Kamat: nincs, csak hozam
Tavasszal még sokszor hallhattuk, hogy a rövid távra vásárolható Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) hozamai akár még a PMÁP-éval is felveszik a versenyt. A szintén inflációkövető Bónusz Magyar Állampapír zuhanásához hasonlóan azonban itt is elég hamar kopogtatott a piaci valóság: az átlaghozam a három hónapos papírnál 9,29 százalékra esett.
A DKJ ráadásul egy fokkal bonyolultabb, így nagyobb pénzügyi jártasságot igénylő befektetés. Már eleve nem kamatokról, hanem hozamról beszélünk: névérték alatt, diszkontáron vásároljuk azt a papírt, amit majd az Államkincstár névértéken vesz vissza. A papírok árfolyamát a bankoknak és brókercégeknek rendezett heti, vagy az éves lejáratú kincstárjegy esetében kétheti aukció mellett a másodpiac is rángatja.
Magyar Államkötvény Futamidő: 3, 5, 7, 10, 15 vagy 20 év Alapcímlet: általában 10 000 ft Kamat: fix vagy változó
Ha a Diszkont Kincstárjegyre azt mondtuk, hogy haladó pénzügyi ismereteket igényel, az elsősorban intézményi célpiacra szánt, de a magyar lakosság által is megvásárolható Magyar Államkötvény (MÁK) már fekete öves terep. Az előbbivel ellentétben – és a klasszikus állampapírokhoz hasonlóan – azonban a MÁK meghatározott időnként fizet kamatokat, így a konstrukciók felépítése azért ismerős lehet.
Bonyolulttá a teljesen eltérő értékesíthetőség teszi a kötvényeket. A kifinomult másodlagos piaccal rendelkező papírokat ugyanis az Államkincstár nem veszi vissza 0,5–1 százalékos költséggel, ha esetleg idő előtt kiszállnánk, hanem a piaci szereplők között kell rá vevőt találnunk. Itt pedig már az aktuális kereslet-kínálati viszonyok áraznak, ami jelentős kockázat a kisbefektetőknek.
Egy korábbi, alacsonyabb hozamkörnyezetben vásárolt papír például a kutyának sem fog kelleni névértéken, és ha mindenképp szabadulnánk a pozícióból, szívhatjuk a fogunkat. Erről a Silicon Valley Bank pénzügyi osztálya sokat tudna mesélni: a fintech vállalatoktól érkező lekötött betéteket a bank hosszú lejáratú amerikai államkötvényekbe fektette. Csakhogy a Fed kamatemelési ciklusa miatt átíródtak a hozamelvárások, és elolvadt a betétek mögötti fedezet. A MÁK komplikáltabb, kockázatosabb mivoltát azonban ellensúlyozzák az elérhető konstrukciók kamatszintjei. Valójában itt lehet találni igazi csemegéket, azaz lényegi alternatívát azoknak a befektetőknek, akik a PMÁP-ot is előznék. Merthogy akár még a Prémium lekörözésére is van példa: a csodakötvényként emlegetett 2027/B sorozat kamata például a háromhavi BUBOR-ral (azaz a bankközi forint hitelkamatlábbal) egyenlő, aminek köszönhetően tavasszal még a PMÁP akkor ígért 16 százalékát is lefölözte. Persze a BUBOR azóta már irányt váltott: szeptember végén már 12 százalékhoz közeledett, és a Magyar Nemzeti Banktól várható alapkamat-vágásokkal még lejjebb fog tolódni.
A szeptember végi aukciók között is találni érdekességeket. A 2026/H sorozat a lejárat végéig évi 9,5 százalék kamatot fizet, amivel már 2025-ben majdnem dupla hozamot lehet elérni a PMÁP-hoz képest; de a két évvel hosszabb futamidejű, 2028/A sorozat sem előnytelen a 6,75 százalékos kamatával, ha az infláció stabilizálására spekulálunk. Az igazi izgalmat azonban egy euróalapú pozíció adja. A Zöld Magyar Államkötvény 2027 februárjában lejáró sorozatát a tavaly novemberi kibocsátásnál kapkodták el az ESG-trendeknek már-már kényszeresen megfelelni akaró befektetők. Az egymilliárd eurós keretösszegre négy és félszeres túljelentkezés érkezett, ami a fix ötszázalékos kamatot és az 5,319 százalékos hozamot nézve nem véletlen – miközben a kötvényvásárló a magyar kormány környezettudatos beruházásait finanszírozza, a forint gyengülő pályáját is kihasználhatja.
Infláció és jegybanki kamatok – a világgazdaság és a befektetők számára 2023 őszén ez a két legnagyobb kérdés. A covid okozta lezárások feloldása és a nyugaton a lakosságnak juttatott pénzügyi támogatások nyomán hirtelen árfelhajtó kereslet jött létre. Az árak több országban a béreket is elkezdték magukkal húzni, ami a jegybankok rettegett inflációs ár-bér spiráljához vezethet. A kamatemelések célja nem csupán a megtakarítások ösztönzése, hanem a gazdasági aktivitás […]
A családi vállalkozásoknak rendezett hagyományos Családi Gálánknak mindig különleges hangulata van. Régi kapcsolatok, generációs összefonódások, az egy cipőben járunk otthonos érzése a fehér abrosz fölött is. Ilyen volt az idei.
Hamarosan vége az extrém magas lakossági állampapírkamat időszakának, újra a kisbefektetők figyelmének középpontjába kerülhetnek a részvények. A magyar piac kicsi, de a miénk, itt is vannak kiváló cégek, kiváló történetek, az árfolyamok pedig gyakran egymással szembe is mozognak, minden időszaknak megvannak a kedvencei, nyertesei. Összegyűjtöttük, hogy mit kínál ma a BÉT 10+1 ígéretes vállalata – kicsik és nagyok, csúcson és mélyponton levők, mindenféle iparágból.
A Forbes.hu-n megjelent első revolutos, csalós cikkem óta egyre-másra sodorja elém az élet a károsultak eseteit. Bőven vannak már tanulságok, de az is egyre világosabb, hogy lehet bármekkora zseni valaki, akkor sincs igazán védve.
Olyan gazdasági modellt építünk, amihez semmilyen erőforrásunk nincs meg, inflációban és recesszióban ülünk, és ha körbenézünk a régióban, legalább 400-as euró lenne logikus. Amikor Jaksity György elemez, nem lesz sokkal jobb kedved, de biztos, hogy tisztábban látod a világ és benne Magyarország dolgait, mint addig. A Concorde Értékpapír legismertebb alapító tulajdonosa és az ország egyik legholisztikusabb befektetője szerint bár ördögi körben vagyunk, csinálni kell a dolgokat.
Magáról azt mondja, nem vállalkozna Magyarországon, ha annyira pesszimista lenne, mint amilyen a híre, de ha valami nem jó irányba megy, arról nem tudja azt mondani, hogy jó irányba megy. Négy éve nem ült repülőre, mert minden megváltozott. Egyvalami nem: ahogy Jaggernek a Stones, neki harminc éve a Concorde a hobbija.
