Az információk sokasága azoknak a gyerekeknek a figyelmét is próbára teszi, akik diagnosztikai értelemben nem figyelemzavarosak. Ráadásul a digitális technológia is csak növeli az ingerrengeteget. Hogyan segíthet a szülő és a pedagógus a figyelem és az idegrendszer fejlesztésében?
A 21. századi gyerekek nagy része nem illik az oktatási rendszerhez, és olyan kisebb fejlődési eltérése van, ami nem diagnosztikus értékű, de elég sok problémát okozhat, mondja Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A gyerekek idegrendszeri érése nagyon különböző, és az őket érő sok ingerre is eltérően reagálnak. A sok ingert nemcsak a digitális technológia okozza, hanem az is, hogy sokrétűbb lett körülöttünk a világ.
„Ha kimegyünk az utcára, minden cseng-bong – mondja Gyarmathy Éva. – Percenként döntéseket kell hozni, ami a gyerekeket ugyanúgy érinti, mint a felnőtteket. Régen volt a roller. Piros vagy kék. Most kérdés, hogy összecsukható legyen-e, mekkora legyen a kereke, milyen színűt válasszon a gyerek. A digitális ingerek tömege csak a hab a tortán.” Mindez felületesebb információfeldolgozást hoz magával, kevésbé módszeres és sokkal megosztottabb a mai gyerekek figyelme, és már óvodáskorban sem tud mindenki végigülni és meghallgatni például egy mesét. Ez nem figyelemzavar, ilyen a mostani kor gyermeke. A szakember szerint ebbe sem kell belenyugodni, mert sok lehetőség van a figyelem fejlesztésére.
Minél több hintázással, bukfencezéssel, fára mászással, falmászással, trambulinozással vagy biciklizéssel például jól lehet fejleszteni az egyensúlyérzéki figyelmet. Fontos, hogy ezek közül azokra koncentráljunk, amit a gyerek szeret. Hasznosak az irányított mozgások, például keleti mozgásművészetek, de jót tehet minden olyan sport és torna is, ahol irányítania kell a mozgását, és megtanulja, hogyan kell tudatosan figyelnie a testére.
Hitelesség, humor, tapasztalat. Ez a három kellett ahhoz, hogy Gyetván Csabáé lehessen a Discovery Channel egyetlen magyar gyártású műsora. Tegyük hozzá, némi önbizalom is.
Ritkán fordul elő, hogy valaki ennyit gondolkodjon, ha interjúra kérik fel. Gyetván Csaba azt mondja, gondosan ügyel rá, hogy ne jelenjen meg túl sok helyen az arca. Hogy ne aprózódjon el. Végül igent mond. „Nagy a celebmassza, egyik nap műsort vezetnek, másnap túlélőshow-ban szerepelnek. Nagyobb érték, ha valaki nincs ott mindenütt, de közben köthető hozzá egy téma egyértelmű, jó tartalmakkal.”
Gyerekkori álma valósult meg azzal, hogy 2019 óta saját produkcióban készített tévéműsora lehet a Discovery Channelen. A Made in Gyetván Csabával a 170 országban futó csatorna egyetlen magyar gyártású sorozata, a több mint húsz éve elinduló Hogyan készült? „csabásított” változata. A legsikeresebb sorozatok egyike a csatornán, az epizódok átlag nézettsége ötven százalékkal haladja meg a főműsoridő átlagát.
Csaba szerint videómegosztós jelenléte bőven elég a sikerességéhez, a tévés szereplés csak plusz súlyt ad munkájának. 2012-ben indított Youtube-csatornája, ahol részben szponzorált tartalmakat közvetít, több mint 18,5 millió megtekintést zsebelt már be. A nagyjából húszperces Hogyan készült-epizódok egy-egy mindennapi vagy kevésbé hétköznapi tárgy, termék gyártásának folyamatát veszik végig, közben Csaba pörög, dumál, és kikérdezi a dolgozókat, a gyártót, a cégvezetőket. Legsikeresebb epizódja, a tízezer forintos bankjegy nyomtatásáról szóló, jelenleg 788 ezer megtekintésnél tart. Bemutatta már az ugrálóvár-készítés, az elektromoskábel-gyártás mikéntjét és a budapesti hulladékfeldolgozás kulisszatitkait is. „Mindig elsősorban a nagy kép érdekel, hogy hogyan lehet nem szexi dolgokat szexin bemutatni.”
Kis, összeszokott négyfős csapattal dolgozik, Csaba szerint annyi a téma, hogy ha kettő lenne belőle, se tudná mindet feldolgozni. De láthatóan élvezi, hogy mindent ő tart kézben, miközben ez a márkának is jót tesz, a rengeteg, egymástól lényegesen eltérő terület miatt pedig kiégni se lehet ebben a munkában. „Tudod, miben lehet kiüresedni? Ha te magad vagy a tartalom. Időben megláttam, hogy nem én vagyok a lényeg. Egyik héten luxuslakóbusszal, máskor az üveghasznosítás témájával foglalkozom. Ez őrült jó munka, mi lehetne ennél jobb?”
Sikerei fokmérőjének a nézői visszajelzéseket tartja. Amikor ráír egy apa azzal, hogy utálja a hangját: mert a gyerek újra és újra megnézi a túrórudis részt, és már kívülről fújja az egészet. Sőt van, hogy iskolában, egyetemen is lejátsszák órán az epizódokat.
Egyetlen felkérés miatt vállalt az edutainment műsoraitól eltérő feladatot. Gyerekkori szerelme a foci, bár már csak hobbiszinten űzi, inkább fut. Az RTL két éve közvetíti az UEFA Európa Liga meccseit (a 2024/25-ös szezontól a Bajnokok Ligája közvetítési jogait is megszerezték), Csaba a stúdióban beszélget a meghívott vendégekkel. Nem kommentátorként ül ott, ahogy a sorozataiban, itt is hidat kell képeznie szakértő és néző között.
A gyerek Csaba, mérnök szülők fia lévén, szívesen boncolgatta a dolgok lényegét. Öccse születésekor se a baba, inkább a babamérleg kötötte le órákra. A Budapesti Gazdasági Főiskolán tanult, amikor modellmunkái révén beválogatták a Barátok köztbe. Sok mostani követője nem is látta Giorgio szerepében, a szappanopera után egyre tudatosabban kezdte használni a médiában szerzett tapasztalatait. „Rá kell jönni, hogyan használd ahelyett, hogy téged használnának ki.” Azért ő is megjárta a tanulópályát a kertévék műsoraiban, ahol többnyire csak utasításokat követett. „Nem voltam a helyemen. Most vagyok önazonos, amikor száz százalékban a magamét csinálom: én profitálok az erőfeszítésből, és az én veszteségem, ha nem nyújtom a maximumot. És mindig tudom, mi lesz a következő lépés.”
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara innovatív vállalkozásfejlesztési mentorprogramjában a környezetileg és társadalmilag felelős működésről tanulhatnak vezető nagyvállalatoktól, civil szervezetektől a kicsik. A jelentkezőket az egész országból várják, ősszel roadshow-ra is indulnak. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) több területen is támogatja a felelős vállalkozásokat és szervezeteket, és ösztönzi a két szféra együttműködését a közép-európai országokban. […]
Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben ismernek néhányat az igazán nagy óragyártók közül – Rolex, Breitling, Omega, Hublot és társai –, azonban nem csak az óriásvállalatokból áll az órásvilág. Rengeteg kisebb, de annál érdekesebb, sokszínűbb óramanufaktúra létezik. Az egyik ilyen apró vállalat – amelyik néhány év alatt az egyik legnagyobb online értékesített márka lett – az angol eredetű Christopher Ward.
Egy évvel ezelőtt azt írtuk családi listánk szereplőiről, szinte mindegyikük érzi a bőrén, hogy nehezebb évek következnek. Az első nehéz év el is érkezett, ami a becsült összértékükön is meglátszik: a huszonöt legértékesebb családi cég alig ér többet, mint egy éve ilyenkor. A többségük nem aggódik, továbbra is bátran fejleszt, beruház és innovál – szembenéztek már a mostaninál váratlanabb válságokkal is. A lista egészét továbbra sem a Lölő-jelenség dominálja, szinte mindegyik szereplőre igaz, hogy önerőből, évtizedek kemény munkájával, a családi küldetéstudat erejével, a mindenkori hatalomtól függetlenül építették fel cégbirodalmukat. Szinte.
A folyamatos, holisztikus szemléletű befektetéseknek hála a Budapest Airport cargo szolgáltatása már München és Bécs riválisává tette a nemzetgazdasági szempontból is megkerülhetetlen budapesti légi áruszállítási központot. A cég két vezetőjével, René Droese fejlesztési vezérigazgató-helyettessel, illetve Kossuth József cargo igazgatóval beszélgettünk múltról, jelenről és jövőről. Milyen eredményeket ért el az elmúlt években a Budapest Airport cargo […]
