
A párbaj
Amióta létezik, nem kapott még akkora kihívót a magyar bankpiacon az OTP, mint amekkorára mellé dagasztották a Magyar Bankholdingot (MBH). Valóban komoly konkurens?

Amióta létezik, nem kapott még akkora kihívót a magyar bankpiacon az OTP, mint amekkorára mellé dagasztották a Magyar Bankholdingot (MBH). Valóban komoly konkurens?

Elkészítette friss éves iparági riportját a Startup Hungary. Nézzük az elmúlt év legfontosabb trendjeit! Mi történt a magyar startupokkal?
2023 -ban – éves alapon – hatvan százalékkal kevesebb, összesen 65 millió euró áramlott magyar startupokhoz. A finanszírozási források elapadtak, a nagy állami és EU-s programok kifutottak, a piaci kamatok emelkedtek. Az érettebb cégek (scaleupok) korábban nagyobb befektetési köröket zártak, ők várhatóan a következő években mehetnek ki újra a piacra. A visszaesés mértéke így is hatalmas.
Azok a korai fázisú cégek, akik viszont így is tudtak tőkéhez jutni, jellemzően jó nevű külföldi vagy tapasztalt itthoni csapatoktól vontak be, nemzetközi standardokhoz igazodó feltételek mellett és kétszer annyi tőkét, mint tavaly. A scaleupok közül a legnagyobb kört a Commsignia zárta tizenötmillió dollárral.
A magyar cégek között továbbra is meghatározók a céges ügyfeleknek dolgozó szoftverszolgáltatók (B2B, Saas-modellben). A generatív AI feltörésével a mesterséges intelligencia népszerűsége tovább nőtt (26 százalékra) a vizsgált startupok körében. A másik népszerű vertikum a fintech és az oktatás volt (14-14 százalékkal).

Az alapítók önbizalma és optimizmusa csökkent, az egy évvel korábbi 42 százalék helyett már csak kevesebb mint harmaduk mondja, hogy cégük unikornis lehet. Ez nem független attól, hogy – a szigorúbb kamatkörnyezetben – ma jóval alacsonyabb a cégek értékelése. A tőzsdei bevezetést is kevesebben látják reális célnak.
A vizsgált cégek több mint nyolcvan százaléka mondja, hogy nemzetközi játékos lesz az iparágában, de továbbra is visszafogott a külpiaci jelenlét: a válaszadók negyven százalékára igaz, hogy eladásainak több mint fele külföldről jön. Még mindig minden ötödik cég mondja, hogy először a magyar piacon tökéletesítené a termékét, aztán lépne szintet. A top cégekre viszont épp az jellemző, hogy már a legelejétől a nemzetközi piacban gondolkodnak.
Egy fontos trend megfordult: csökkent a startupmunkahelyek száma, az adatokban már látszanak a leépítések. A startupok 24 százaléka számolt be a csapat csökkenéséről, de volt ugyanakkor, aki meredeken tudott növekedni, például a Colossyan.
A magyar piacon fontos változások is történtek: jobban leszabályozták a tőkévé konvertálható kölcsön feltételeit, ez elsősorban a korai fázisú cégeknek könnyebbség, és a munkavállalói részvényprogram (ESOP) feltételei is egyszerűsödtek. A hazai startupok 29 százaléka már így is külföldre helyezte jogi központját, 26 százalék pedig tervezi ezt. A legnépszerűbb cél az Egyesült Államok, amit az Egyesült Királyság követ.

Hálózatosodó magyar startupvilág. Egyre több üzleti tapasztalat és tudás áramlik vissza az ökoszisztémába – már nemcsak a befektetőktől, hanem aktív vagy egykori alapítóktól vagy kulcsmunkavállalóktól.
Világszerte egyre több férfi szeretné aktívan megélni az apaságát, ennek egyik első lépéseként pedig az újszülött mellett kíván lenni. Ezt az igényt az Accenture globális IT vállalat példamutató „apasági csomaggal” támogatja. Fehér Patrik, az Accenture managerének gyermeke, Félix beszélgetésünk idején a négyhetes életkorhoz közeledett. „Éjjelente a feleségem többet kel fel Félixhez, cserébe én napközben intézem […]
A Budapest Film Orchestra a világ élvonalába tartozó művészek, filmesek, játékfejlesztő stúdiók zenei anyagát veszi fel, hogy, hogy nem, pont Budapesten. Náluk megfér egymás mellett a meztelen David Hasselhoff és a japán fantasy.
„Sok ötlete volt, a fából is vaskarikát akart csinálni” – jellemzi néhai édesapját Seiwerth Márton. Nővérével, Annával huszonévesen örökölték meg a családi vetőmagcéget, a Lajtamagot. Erre egyikük sem volt felkészülve, aztán beletanultak.