Vannak legendás bevésődések az OTP-ről, nemzedékről nemzedékre szállnak, és makacsul tartják magukat. Megnéztük, mennyi bennük az igazság.
1. Egyáltalán nem 2. Teljes mértékben
Magyar
Egykor száz százalék állami tulajdon volt, hiszen szocialista nagyvállalatnak indult 1949-ben, Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat néven. A rendszerváltás után több lépcsőben privatizálták, és tőzsdére vitték, így az állami tulajdon ma 0,05 százalék, a bank 99,95 százaléka magánkézben van. Csányi Sándoré? Messze nem. Az ő kimutatható közvetlen és közvetett tulajdonrésze csupán 1,7 százalék (igaz, ez a pakett önmagában ma kábé nyolcvanmilliárd forintot ér), de még az is magyarázatra szorul, hogy mennyiben magyar bank.
Megháromszorozta nyereségét, és közel ezer milliárdos profitot termelt tavaly az OTP csoport – magyar viszonyok között szédítő szám. Ahogy az év elején erről és az OTP más eredményeiről beszélgetett Fekete Emese és Ács Gábor, arra jutottam, ez megér egy szokatlan Forbes-címlapot, ahol nem az alapító, hanem maga a cég van a középpontban. Emese és Gábor pedig elkezdtek […]
Megháromszorozta nyereségét, és közel ezer milliárdos profitot termelt tavaly az OTP csoport – magyar viszonyok között szédítő szám. Ahogy az év elején erről és az OTP más eredményeiről beszélgetett Fekete Emese és Ács Gábor, arra jutottam, ez megér egy szokatlan Forbes-címlapot, ahol nem az alapító, hanem maga a cég van a középpontban.
Emese és Gábor pedig elkezdtek utánajárni, hogyan született meg a lomha és állami Országos Takarékpénztárból a régió kiemelkedő banki sztorija és persze az óriási nyereség. A történet, ahogy ez a cikkből is kiderült, elválaszthatatlan Csányi Sándortól, így kapta a címlapsztori A pénzgyár és igazgatója címet, de nem mentünk el amellett sem, hogy kik állnak az első sorban Csányi mögött. Az elnök emberei külön részt kaptak a címlapsztoriban.
Az OTP lehet a magyar gazdaság egyik büszkesége, és technológiai fejlesztésük is van bőven, mégiscsak egy nagy, konzervatív bank. Ellentétben a kicsi, progresszív, gyors és nemzetközi növekedési lehetőséggel bíró technológiai cégekkel, azaz a startupokkal. Zsiborás Gergő az idei startupjelentés mellé hozott öt olyan magyar startupot, amelyik a Prezi–LogMeIn–Ustream-szentháromság után, tőlük tanulva tud sikeres lenni, sokszor le is futva az elődöket. Itt vannak ők, az új startupgeneráció!
Az alapítók között sajnos még a startupvilágban is ritkán lehet nőkkel találkozni, ezen még dolgoznunk kell nekünk, együtt, magyaroknak. A legbefolyásosabb magyar nők listáját, Tóth-Biró Marianna szerkesztésében, kivételesen nem itt, az áprilisi számban találjátok, hanem a Forbes Women különszámban, címlapján azzal a Ráskó Eszterrel, aki nemrég megkapta az ország leghangosabb mikrofonját, és beült Sebestyén Balázsék mellé a reggeli műsorukba. Ennek is itt volt az ideje, hogy ne három férfi búgó hangjára keljen az ország.
Ráskó Eszter ott volt minden idők legnagyobb Forbes-rendezvényén, az idei Forbes Power Women’s Summiton is, ahol csaknem 2500 ember előtt, két színpadon folytak a beszélgetések a Millenárison. Lemaradtál? Vedd meg most a jegyed az idei Forbes Flow-ra, amit az első Influencer Summittal együtt tartunk májusban
A magyar termálvíz erős hívószó, jól meg lehet vele szólítani a külföldi vásárlókat, gondolta Bokrosi Máté és Florián Bence. Erre alapozták prémium márkájukat, és bejött: ma már Koreában és Kanadában is sokan fürdenek Zador szappannal. Az ázsiai turisták a repülőtereken nem egyszer az összes illatot kihozatják az üzletek raktárból, hogy válogassanak.
Lehet nagy az országkockázat, remeghet a kisbefektetők keze, bizalmatlankodhatnak a nagy alapkezelők, és jöhetnek krachok, semmi sem veri az OTP-t a tőzsdén. Miért? És meddig?
Extra dizájn extra igényekre. Ezt adják a Dembell Motorhomes luxus-lakóautói potom 1,3 millió euróért. Az 530 lóerős szörnyek Nagytarcsán látják meg először a napfényt. Mutatjuk, hogyan.
