Legalább egy felmérődrónnak és a hozzá tartozó szoftvernek ott kellene lennie minden magyar gazdaságban, mondja Török Gyula és Keczer Máté, a területen szakértőnek számító ABZ Drone ügyvezető igazgatója és helyettese. Körbejártuk, hogy miért jók a monitoring- és permeteződrónok, mennyibe kerülnek, és milyen képzettség kell a kezelésükhöz.
M ilyen feladatok elvégzésére használják a drónokat itthon a mezőgazdaságban? Hogyan tehetik hatékonyabbá egy mezőgazdasági vállalkozás működését? Török Gyula: Az agráriumban is kiemelt cél a költségek csökkentése, illetve a bevételek növelése, a drónok mindkét cél elérésében nagy segítséget nyújthatnak. Két fő csoportba oszthatjuk őket: vannak az úgynevezett monitoring-, valamint a permeteződrónok.
Előbbiek optikai szenzorok segítségével felvételeket készítenek, szoftveres úton különböző feladatokra alkalmazható térképeket hoznak létre belőlük. A felhasználók gyorsan valós és részletes információkat kaphatnak a földek, a növények állapotáról, és jobban megérthetik, mi zajlik a megművelt területeken. Ennek köszönhetően pedig hatékonyabb beavatkozásra van lehetőség. Például pontosabban lehet meghatározni, milyen kezelésre és ehhez mennyi vegyszerre, tápoldatra van szükség. Ezáltal elkerülhető, hogy a g
És a permeteződrónok? T. Gy.: A permeteződrónok olcsóbbak, mint a hasonló munkát végző szántóföldi permetező eszközök, tehát például egy traktor. Az üzemeltetési költségeik is jóval kisebbek, hiszen jóval kevesebb üzemanyagra van szükségük ugyanakkora munka elvégzéséhez. A partnereinktől kapott információk alapján a drónok segítségével öt–tizenöt százalékkal növelhető a terméshozam.
Akkorát nőtt a bitcoin értéke egy év alatt (2023 és 2024 márciusa között több mint kétszáz százalékot), hogy bár jött utána egy méretes esés, így is három darab tokenből már budai lakást vehetünk. Honnan az érték? Honnan a felhajtás? Felülhet a hullámra a kisbefektető?A kriptovaluták királynőjét nem kell bemutatni senkinek. A világ egyszerre legjövedelmezőbb és legveszélyesebb pénzeszköze az elmúlt hónapok […]
Akkorát nőtt a bitcoin értéke egy év alatt (2023 és 2024 márciusa között több mint kétszáz százalékot), hogy bár jött utána egy méretes esés, így is három darab tokenből már budai lakást vehetünk. Honnan az érték? Honnan a felhajtás? Felülhet a hullámra a kisbefektető? A kriptovaluták királynőjét nem kell bemutatni senkinek. A világ egyszerre legjövedelmezőbb és legveszélyesebb pénzeszköze az elmúlt hónapok sztárbefektetése volt, az ugrásszerűen megnőtt kereslet rekordmagasságokba repítette az árfolyamot. A megnőtt kereslet mögött minimum két folyamat állt.
Egyrészt a bitcoinok darabszámát maximalizáló bányászási rendszer 2024 áprilisában, ahogyan minden negyedik évben, frissül. A beszédes nevű Felezés napja után ugyanannyi bányászásért pontosan fele annyi tokent osztanak szét, idén a bányászok blokkjutalma 6,25 BTC-ről 3,125 BTC-re apad. A várhatóan csökkenő kínálat megnöveli a keresletet: a felezést 2012-ben, 2016-ban és 2020-ban is komoly bikapiac előzte meg. Ezt a hatást csak tetézi, hogy mostanra az összes bitcoin több mint 93 százalékát már kibányászták.
Másrészt megjelentek intézményi befektetők és bankok, akiken keresztül a kisbefektetők is relatíve könnyen beszállhatnak a kriptopiacba. A Blackrock is kibocsátott bitcoint tartalmazó ETP-t (exchange traded product, azaz tőzsdén kereskedhető termék), és az Interactive Brokersnél is több ilyen ETP elérhető. A kisbefektetők eddig két módon tudtak bitcoint vásárolni: saját pénztárcán keresztül, amiben fizikai (pendrive) vagy online (felhő) formában volt a bitcoin, illetve bitcoin-futures opción keresztül, utóbbi egy származtatott pénzügyi termék, ami a bitcoin árfolyamváltozásával megegyező hozamot fizet.
A saját tárca körülményes, technikai tudást is igénylő megoldás, a futures opció meg nem igazán vonzó azoknak, akik konkrét valutát szeretnének vásárolni. Erre a helyzetre adtak megoldást a különböző bitcoin ETP-k, amikkel tömegek számára vált elérhetővé a kriptovaluta a mindennapokban használt tőzsdeszámlákon keresztül. Ez a lehetőség jelentősen megemelte a keresletet, a bitcoin-tulajdonosok örülnek, nő a bizalom, szárnyal a piac.
Csakhogy a hiteles bankoknál és brókercégeknél történő vásárlás ellenére a bitcoin nem lett sokkal biztonságosabb. Értéke továbbra sem függ semmilyen fizikai tárgytól vagy reálgazdasági folyamattól, birtoklásából nem következik jövedelem: hozamot abban az egy esetben hoz, ha azt egy másik felhasználó drágábban vásárolja meg, mint amennyiért az egyik beszerezte. Mivel nincsen sem várható hozama, sem várható kockázata, árfolyamát az öncélúan kialakult kereslet és az öncélúan kialakult kínálat határozza meg.
Az árfolyam változásának irányát és értékét megjósolni gazdasági folyamatok mentén szinte lehetetlen, a napi hozamok szórása az extravagánsabb tőzsdei eszközökhöz képest is rendkívül nagy. Anonimitása miatt a bitcoin az illegalitás játszóterévé, volatilitása miatt a kis tőkével rendelkező, kiábrándult, jellemzően fiatal férfiak fétisévé vált.
Hiába jellemzi az eszközt az elmúlt évben a megszokottnál kisebb ingadozás, még mindig gyakoriak az öt százalék fölötti napi árfolyamugrások. A nagy hullámzás a reálgazdasági háttér hiánya mellett az akadálymentes, tiszta kereskedésnek is köszönhető, mivel nincsenek egy árfolyamsáv fenntartásában érdekelt államok vagy bankok, akik akár a piaci mozgással ellentétes irányba kereskednének. A volatilitás a kriptovaluták elterjedésével jó eséllyel mérséklődni fog, de a magas tranzakciós költségek miatt aligha a bitcoin lesz az a kriptopénz, amit a jövőben a mindennapjainkban használunk majd.
A limitált mennyiség és a feltörhetetlenség technológiája természetesen ad egyfajta exkluzivitást, de azt a bázist nem adja meg, amit egy cég részvénye vagy egy fizikai földterülettel, infrastruktúrával és hadsereggel rendelkező állam pénze. A fiatal eszközosztályt jelen állapotában a világon mindenhol elfogadott dollárral összehasonlítgatni nem reális, ahogyan az arany évszázadokon átívelő stabilitása sem várható el tőle, hiába a becenév (digitális arany). Az arany pozícióját az aranytömbök piacát uraló államok és azok gazdaságai garantálják. Az állam jelenléte a bitcoinbefektetők fejében legtöbbször mint veszély jelenik meg, holott az állami tulajdonhoz alanyi jogon mindenkinek hozzáférése van: kormányokat le lehet váltani, újakat lehet helyettük választani. A bitcoinvilág nagyobb szereplői, kriptoszlengen „bálnái”, ellenben nem választott képviselők vagy intézmények, hanem kilétüket olykor nem vállaló, anyagi pozíciójuktól nem vagy csak kis mértékben megváló magánszemélyek. A bitcoin árfolyamának emelkedésével egy arctalan gazdasági elit felemelkedését is szemmel követhetjük, akiket vagyonukon vagy jövedelmükön keresztül megadóztatni, árfolyam-manipulációjukért elszámoltatni nem lehet.
A bitcoinvagyon koncentrációja erős: a legnagyobb négy tulajdonosé a bitcoinok 3,58 százaléka, és a top 110 tárcában van az összes bitcoin több mint 15 százaléka. A tárcák alsó 90 százalékában az összes bitcoin kevesebb mint 1,6 százalékát találjuk.
Az új beszállóknak az anonimitás nem opció. A kriptovilágba való belépéskor és kilépéskor is követik őket az állami hatóságok, a nagyobb államok a pénzmosás elleni védelem jegyében szinte minden tárcát nyomon tudnak követni. A nevüket vállaló saját tárcán kereskedő kisbefektetők, illetve akik ETP-ken vagy futures opciókon keresztül szálltak be a ralizó árfolyamok kegyetlen világába, már természetesen adóköteles jövedelmet termelnek. Ezt egyedül az ETP-k tartós befektetési számlára (tbsz) történő vásárlásával úszhatják meg, saját tárcával kereskedve a jövedelmük után 15 százalékot kell adózniuk (és jól is teszik, ha befizetik, a NAV öt évre visszamenőleg jogosult a be nem fizetett adó behajtására és büntetés kiszabására).
Amennyire rizikós a kriptopénzpiac, legalább annyira hasznos a mögötte álló blokklánc technológia: az egészségügyben, a kereskedelemben és az állami-adminisztrációs rendszerekben is nagy előny lehet a decentralizált, anonim működés. A bitcoin csökkenő szórása jó jel, ahogyan az ETP adta lehetőség is, ám ezek ellenére a hétköznapi használat még várat magára. Lehet, hogy a felezés után is nőni fog még az árfolyam, de az is lehet, hogy újra összeesik. Nem tudom. Azt hiszem, pont ez az egész lényege.
Mi kell ahhoz, hogy egy nagy megrázkódtatás után piacvezető céget építsünk fel? A Process Solutions-nél a szakmai hozzáértés és a kemény munka csak a történet kezdete volt. Ha egy cég 25 éve létezik, és abból az elmúlt 18 évben piacvezetőként, akkor nem nagy logikai ugrás kijelenteni, hogy valamit nagyon jól csinálnak. De mit? Azt gondolnánk, […]
A Budapest Film Orchestra a világ élvonalába tartozó művészek, filmesek, játékfejlesztő stúdiók zenei anyagát veszi fel, hogy, hogy nem, pont Budapesten. Náluk megfér egymás mellett a meztelen David Hasselhoff és a japán fantasy.
Írta: Litkai Gergely A világ megváltoztatása általában aktív cselekvést, áldozatokat, konfliktusokat és álmatlan éjszakákat követel. Én most mégis azt javaslom, hogy aludjunk egy órával többet a világ megmentéséért. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon.Májusban Sásdi Helga tér vissza! Kiindulópontként a magyar származású amerikai alváskutató, Charles Czeisler gondolatát érdemes figyelembe venni. A cirkadián ritmus Karikó Katalinját Johann Hari így […]
