Legalább egy felmérődrónnak és a hozzá tartozó szoftvernek ott kellene lennie minden magyar gazdaságban, mondja Török Gyula és Keczer Máté, a területen szakértőnek számító ABZ Drone ügyvezető igazgatója és helyettese. Körbejártuk, hogy miért jók a monitoring- és permeteződrónok, mennyibe kerülnek, és milyen képzettség kell a kezelésükhöz.
M ilyen feladatok elvégzésére használják a drónokat itthon a mezőgazdaságban? Hogyan tehetik hatékonyabbá egy mezőgazdasági vállalkozás működését? Török Gyula: Az agráriumban is kiemelt cél a költségek csökkentése, illetve a bevételek növelése, a drónok mindkét cél elérésében nagy segítséget nyújthatnak. Két fő csoportba oszthatjuk őket: vannak az úgynevezett monitoring-, valamint a permeteződrónok.
Előbbiek optikai szenzorok segítségével felvételeket készítenek, szoftveres úton különböző feladatokra alkalmazható térképeket hoznak létre belőlük. A felhasználók gyorsan valós és részletes információkat kaphatnak a földek, a növények állapotáról, és jobban megérthetik, mi zajlik a megművelt területeken. Ennek köszönhetően pedig hatékonyabb beavatkozásra van lehetőség. Például pontosabban lehet meghatározni, milyen kezelésre és ehhez mennyi vegyszerre, tápoldatra van szükség. Ezáltal elkerülhető, hogy a g
És a permeteződrónok? T. Gy.: A permeteződrónok olcsóbbak, mint a hasonló munkát végző szántóföldi permetező eszközök, tehát például egy traktor. Az üzemeltetési költségeik is jóval kisebbek, hiszen jóval kevesebb üzemanyagra van szükségük ugyanakkora munka elvégzéséhez. A partnereinktől kapott információk alapján a drónok segítségével öt–tizenöt százalékkal növelhető a terméshozam.
Ha beüt a klímaváltozás, vagy egyéb, a Földet és az agráriumot megrengető katasztrófa történik, az emberiség túlélésének kulcsa lehet egy nemzetközi génbank a messzi északon. Az 1,2 millió itt őrzött magmintából csaknem ötezer Magyarországról származik.
A világ egyik legészakibb lakott települése, Longyearbyen mellett, messze a sarkkör felett, még Stockholmtól is több mint ötórányi repülőútra rejtőzik a világ „agrárszéfje”. Bármennyire lemegy is a térképről, aki ide látogat, a kisvárosban azért talál még három kocsmát, egy mászófalat és egy egyetemi kampuszt is háromszáz itt tanuló diákkal. Longyearbyentől négy kilométerre, a hegy mélyén pedig egy olyan erőforrás rejlik, ami létfontosságú szerepet játszhat az emberiség jövőjének alakulásában. Nem olaj, ritkaföldfém vagy a misztikus sötét energia van itt, ezen a Norvégiához tartozó szigeten, hanem döbbenetes mennyiségű mag egy sci-fi filmeket idéző komplexumban.
A Svalbard Global Seed Vault nevű gigantikus génbankban több mint 1,2 millió mintát őriznek a bolygó szinte minden országából, hogy ha valamikor valamilyen okból megsemmisülne az élőhelyük, újra lehessen telepíteni a növényeket, meg lehessen menteni őket a kihalástól, megkönnyítve az emberiség dolgát a túlélésért folytatott harcban. Itt kizárólag élelmiszernövények magjait őrzik, tehát, amit mi vagy a haszonállataink nem tudunk megenni, annak nincs helye ebben a természetes széfben.
A hegy belsejében Több mint 1700, hasonló feladatot ellátó, de jellemzően jóval kisebb és kevésbé sokoldalú génbank létezik világszerte. Ezek egy része most is veszélyben van, és éppen a maga külön miniapokalipszisával küzd. Van, amelyiket természeti katasztrófa fenyeget, másokat háborúkban perzselnek fel, egyesek működését a rossz gazdálkodás vagy a pénzhiány lehetetleníti el. A Svalbard Global Seed Vault az utolsó védővonal, ráadásul a lehető legbiztonságosabb.
A magvak optimális tárolásához szükséges −18 Celsius-fokos hőmérsékletről külön hűtőrendszer gondoskodik. De a permafrost (az állandó fagy) és a vastag kőzet egyébként is biztosítja, hogy a magminták áram nélkül is fagyott állapotban maradjanak. 2014-ben a polgárháború sújtotta Szíriából éppen azért kellett elmenekíteni a génbankot, mert a harcok miatt egyszerűen megszűnt az intézet energiaellátása, és nem tudták fenntartani a megfelelő hőmérsékletet.
A szíriai génbankot veszteségekkel ugyan, de végül sikerült megmenteni. Viszont például korábban az iraki és az afganisztáni génbankok megsemmisültek, és velük azok a magvak is, amikről nem volt másolat. A világ egyik első ilyen gyűjteménye, az azóta feltámasztott szentpétervári Vavilov Kutatóintézet még a második világháborúban pusztult el. Leningrád ostroma alatt tucatnyi tudós elbarikádozta magát a magokat őrző helyiségben, hogy megvédje őket az éhező leningrádiaktól és a német katonáktól. A legenda szerint több kutató is éhen halt, de nem ettek a gyűjteményből.
Az alacsony hőmérséklet és nedvességtartalom a Seed Vaultban minimális anyagcsere-aktivitást eredményez, így a háromrétegű egyedi fóliacsomagolásba zárt magvak hosszú ideig életképesek maradnak. A létesítmény 140 méterrel a tengerszint felett van, így akkor is szárazon marad, ha a felmelegedés okozta olvadás miatt megemelkedne a vízszint. Maga a Svalbard Global Seed Vault szó szerint egy bunker, a raktárak egy 130 méter hosszú, zsilipekkel, nyomásbiztos, tűz- és hőálló ajtókkal megszakított folyosón sorakoznak a hegy gyomrában.
A rendszer működtetéséhez nincs szükség emberi közreműködésre, ha kitörne egy világjárvány, akkor sem kerülhetnek a magok közelébe vírusok vagy baktériumok. Az üzemeltetés költségeit egy bonni székhelyű nonprofit szervezet, a Crop Trust, illetve a norvég állam állja. De az intézmény mögött hallgatólagosan ott áll a többi skandináv ország is: nem csak az építésébe segítettek be, de haderejükkel is készek lennének megvédeni a területet, ha támadás érné. Nem véletlen, hogy 2017-ben a magbank közelében, egy bánya legvédettebb részén nyílt meg a világ kormányainak és magánintézményeinek adatait hasonlóan biztonságos körülmények között őrző Arctic World Archive nevű objektum.
Magyarok igen, GMO nem! A létesítményből természetesen nem hiányoznak a magyar eredetű vetőmagvak sem. A Crop Trust kommunikációs menedzserétől, Luis Salazartól megtudtuk, hogy 2024 elején 4918 Magyarországról származó magot őriztek, például lóbabot, borsót, lencsét és durumbúzát. Azt is elmondta, hogy a Seed Vault ajtaja zárva van a génmódosított növények előtt. A törvények értelmében Norvégia nem engedi be a GMO-kat az országba. Ezt maguk a génmódosítással kapcsolatos eljárásokba fektető magáncégek sem szeretnék, hiszen ebben az esetben meg kellene osztaniuk a kapcsolódó információkat is, és ettől elzárkóznak.
A magbankban bőven van még hely, a három hatalmas tárolócsarnok közül még csak az egyiket használják. Összesen 4,5 millió fajta termény tárolására lenne mód, a teljes kapacitás pedig 2,5 milliárd mag.
Nemcsak a természeti katasztrófák vagy háborúk miatt halhat ki egy-egy növényfaj, hanem amiatt is, hogy egyes növényeket elfelejtenek. Az elmúlt fél évszázadban drámaian megváltozott a Föld mezőgazdasága. A nagyüzemi növénytermesztés bővült, a biológiai sokféleség viszont ezzel párhuzamosan csökkent. Ma már csupán körülbelül 30 növény biztosítja az emberiség élelmiszerszükségletének 95 százalékát.
Az Egyesült Államok például zöldség- és gyümölcsfajtáinak több mint 90 százalékát elveszítette az elmúlt 120 évben. Kínában hasonló trendek figyelhetőek meg a rizsfajtákkal. Az agrárium monokulturális jellege pedig érzékenyebbé és sebezhetőbbé teszi az élelmiszerellátást a betegségekkel és az éghajlatváltozással szemben.
Gyengélkedő ipar, már az év elején elszálló költségvetési hiány, romló növekedési várakozások. Nem indult jól az év, de legalább magasabb szintre emelkedett a kormány és a jegybank vitája is, csak a 400-as forint ijesztő közelsége tekerte le a hangerőt. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
A magyar termálvíz erős hívószó, jól meg lehet vele szólítani a külföldi vásárlókat, gondolta Bokrosi Máté és Florián Bence. Erre alapozták prémium márkájukat, és bejött: ma már Koreában és Kanadában is sokan fürdenek Zador szappannal. Az ázsiai turisták a repülőtereken nem egyszer az összes illatot kihozatják az üzletek raktárból, hogy válogassanak.
Míg mások táborokban töltötték a nyári szünidőt, Tóth Diána a szüleivel az Alföldön dinnyét szedett, kamiont pakolt, majd hajnalonta a nagybanira kísérte őket. Tizennégy éve dolgozik a családi gazdaságban, többek között azon, hogy az emberek lássák, honnan kerül az asztalukra az élelmiszer.