Török Csaba már borásznak sem generációs tudással a háta mögött indult, olívatermesztőnek meg pláne nem. Lassú kísérletezgetéssel, majdnem húsz év alatt mégis ő készítette el az első magyar olívaolajat. És neki ennyi épp elég.
Az első télen kifagyott mindhárom kis olajfám. Aztán következő évben az egyik mégis kihajtott a semmiből. Felbátorodtam, hozattam egyből százötven fát, kamionban. Valahogy így kezdett kísérletezni az olívatermesztéssel Török Csaba, a Szent György hegyi 2HA butikborászat létrehozója. Ahogy ő is mondja, azért innen se volt diadalmenet, amíg eljutott a tavaly lepalackozott tizenöt liter olajig. De az biztos, hogy ő készítette az első, kereskedelmi forgalomba került magyar olívaolajat. Olajnagyhatalom azért továbbra sem akar lenni.
Ahogy tulajdonképpen borásznak sem készült, ma mégis a Balaton-felvidék egyik meghatározó alakja. Apró Szent György-hegyi borászata – ma is csak négy és fél hektár – azzal szerzett nevet, hogy a badacsonyi hegyvidék vulkáni dűlőire behozta az ősi etruszk eredetű toszkán sangiovese szőlőfajtát. Volt, aki bolondnak, volt, aki úttörőnek tartotta érte, de végül is a belőle készült Tabunello borok jók és sikeresek lettek.
Török Csaba Pécsett született, közgazdász lett, munkája – bevásárlóközpontok építésében és adásvételében működött közre – Budapesthez kötötte, de amennyi időt csak tudott, a Balatonon töltött. A borok csak mint igényes fogyasztót érdekelték, elsősorban lovagolni járt ide. Unta már, hogy panziókban szálljon meg, ezért kitalálta, vesz egy kis telket, ahol ellakhat a kiruccanásai alatt, és akár lovakat is tarthat. Egy barátja apósának ekkor vált eladóvá a kis, kéthektáros szőlője, telefonon hívták, nem akarja-e megvenni. Egyből rávágta, dehogynem!
Ha beüt a klímaváltozás, vagy egyéb, a Földet és az agráriumot megrengető katasztrófa történik, az emberiség túlélésének kulcsa lehet egy nemzetközi génbank a messzi északon. Az 1,2 millió itt őrzött magmintából csaknem ötezer Magyarországról származik.
A világ egyik legészakibb lakott települése, Longyearbyen mellett, messze a sarkkör felett, még Stockholmtól is több mint ötórányi repülőútra rejtőzik a világ „agrárszéfje”. Bármennyire lemegy is a térképről, aki ide látogat, a kisvárosban azért talál még három kocsmát, egy mászófalat és egy egyetemi kampuszt is háromszáz itt tanuló diákkal. Longyearbyentől négy kilométerre, a hegy mélyén pedig egy olyan erőforrás rejlik, ami létfontosságú szerepet játszhat az emberiség jövőjének alakulásában. Nem olaj, ritkaföldfém vagy a misztikus sötét energia van itt, ezen a Norvégiához tartozó szigeten, hanem döbbenetes mennyiségű mag egy sci-fi filmeket idéző komplexumban.
A Svalbard Global Seed Vault nevű gigantikus génbankban több mint 1,2 millió mintát őriznek a bolygó szinte minden országából, hogy ha valamikor valamilyen okból megsemmisülne az élőhelyük, újra lehessen telepíteni a növényeket, meg lehessen menteni őket a kihalástól, megkönnyítve az emberiség dolgát a túlélésért folytatott harcban. Itt kizárólag élelmiszernövények magjait őrzik, tehát, amit mi vagy a haszonállataink nem tudunk megenni, annak nincs helye ebben a természetes széfben.
A hegy belsejében Több mint 1700, hasonló feladatot ellátó, de jellemzően jóval kisebb és kevésbé sokoldalú génbank létezik világszerte. Ezek egy része most is veszélyben van, és éppen a maga külön miniapokalipszisával küzd. Van, amelyiket természeti katasztrófa fenyeget, másokat háborúkban perzselnek fel, egyesek működését a rossz gazdálkodás vagy a pénzhiány lehetetleníti el. A Svalbard Global Seed Vault az utolsó védővonal, ráadásul a lehető legbiztonságosabb.
A magvak optimális tárolásához szükséges −18 Celsius-fokos hőmérsékletről külön hűtőrendszer gondoskodik. De a permafrost (az állandó fagy) és a vastag kőzet egyébként is biztosítja, hogy a magminták áram nélkül is fagyott állapotban maradjanak. 2014-ben a polgárháború sújtotta Szíriából éppen azért kellett elmenekíteni a génbankot, mert a harcok miatt egyszerűen megszűnt az intézet energiaellátása, és nem tudták fenntartani a megfelelő hőmérsékletet.
A szíriai génbankot veszteségekkel ugyan, de végül sikerült megmenteni. Viszont például korábban az iraki és az afganisztáni génbankok megsemmisültek, és velük azok a magvak is, amikről nem volt másolat. A világ egyik első ilyen gyűjteménye, az azóta feltámasztott szentpétervári Vavilov Kutatóintézet még a második világháborúban pusztult el. Leningrád ostroma alatt tucatnyi tudós elbarikádozta magát a magokat őrző helyiségben, hogy megvédje őket az éhező leningrádiaktól és a német katonáktól. A legenda szerint több kutató is éhen halt, de nem ettek a gyűjteményből.
Az alacsony hőmérséklet és nedvességtartalom a Seed Vaultban minimális anyagcsere-aktivitást eredményez, így a háromrétegű egyedi fóliacsomagolásba zárt magvak hosszú ideig életképesek maradnak. A létesítmény 140 méterrel a tengerszint felett van, így akkor is szárazon marad, ha a felmelegedés okozta olvadás miatt megemelkedne a vízszint. Maga a Svalbard Global Seed Vault szó szerint egy bunker, a raktárak egy 130 méter hosszú, zsilipekkel, nyomásbiztos, tűz- és hőálló ajtókkal megszakított folyosón sorakoznak a hegy gyomrában.
A rendszer működtetéséhez nincs szükség emberi közreműködésre, ha kitörne egy világjárvány, akkor sem kerülhetnek a magok közelébe vírusok vagy baktériumok. Az üzemeltetés költségeit egy bonni székhelyű nonprofit szervezet, a Crop Trust, illetve a norvég állam állja. De az intézmény mögött hallgatólagosan ott áll a többi skandináv ország is: nem csak az építésébe segítettek be, de haderejükkel is készek lennének megvédeni a területet, ha támadás érné. Nem véletlen, hogy 2017-ben a magbank közelében, egy bánya legvédettebb részén nyílt meg a világ kormányainak és magánintézményeinek adatait hasonlóan biztonságos körülmények között őrző Arctic World Archive nevű objektum.
Magyarok igen, GMO nem! A létesítményből természetesen nem hiányoznak a magyar eredetű vetőmagvak sem. A Crop Trust kommunikációs menedzserétől, Luis Salazartól megtudtuk, hogy 2024 elején 4918 Magyarországról származó magot őriztek, például lóbabot, borsót, lencsét és durumbúzát. Azt is elmondta, hogy a Seed Vault ajtaja zárva van a génmódosított növények előtt. A törvények értelmében Norvégia nem engedi be a GMO-kat az országba. Ezt maguk a génmódosítással kapcsolatos eljárásokba fektető magáncégek sem szeretnék, hiszen ebben az esetben meg kellene osztaniuk a kapcsolódó információkat is, és ettől elzárkóznak.
A magbankban bőven van még hely, a három hatalmas tárolócsarnok közül még csak az egyiket használják. Összesen 4,5 millió fajta termény tárolására lenne mód, a teljes kapacitás pedig 2,5 milliárd mag.
Nemcsak a természeti katasztrófák vagy háborúk miatt halhat ki egy-egy növényfaj, hanem amiatt is, hogy egyes növényeket elfelejtenek. Az elmúlt fél évszázadban drámaian megváltozott a Föld mezőgazdasága. A nagyüzemi növénytermesztés bővült, a biológiai sokféleség viszont ezzel párhuzamosan csökkent. Ma már csupán körülbelül 30 növény biztosítja az emberiség élelmiszerszükségletének 95 százalékát.
Az Egyesült Államok például zöldség- és gyümölcsfajtáinak több mint 90 százalékát elveszítette az elmúlt 120 évben. Kínában hasonló trendek figyelhetőek meg a rizsfajtákkal. Az agrárium monokulturális jellege pedig érzékenyebbé és sebezhetőbbé teszi az élelmiszerellátást a betegségekkel és az éghajlatváltozással szemben.
A 2024-es SIRHA-n bemutatott ERWIN Smart Ice Cream Scoop egy magyar termékfejlesztés eredménye, amely nem csupán új szintre emeli a fagyizók üzleti hatékonyságát, hanem forradalmasíthatja a vendéglátóipart is. Ez az innováció nem csupán egy egyszerű eszköz; a Szabó Ervin által megálmodott és két évig tartó fejlesztés eredményeként létrehozott okos fagyiadagoló kanál teljesen új dimenziót nyit […]
Ha nem automatikusan a gyereked iskolájának vagy a közeli kutyamenhelynek adnád az adód egy százalékát, érdemes alaposabban körülnézni a civilek közt. Még jobb, ha nem csak az adóbevallás idején merül fel, hogy adakozz. Íme, tíz ügy és hozzájuk pár alapítvány, hogy könnyebb legyen választani.
Amióta létezik, nem kapott még akkora kihívót a magyar bankpiacon az OTP, mint amekkorára mellé dagasztották a Magyar Bankholdingot (MBH). Valóban komoly konkurens?
Bő másfél évszázaddal azelőtt, hogy Andrea Bocelli a 90-es évek közepén világszerte befutott a Time To Say Goodbye című romantikus dallal, családját már jól ismerték agrárgép-vállalkozásáról egy kis toszkán településen. Traktorvásárlók helyett az elmúlt csaknem húsz évben nyaranta tízezres turistatömeget vonz a Bocelli név Lajaticóba: a falu végi Teatro del Silenzio nevű szabadtéri színházban minden júliusban sztárvendégekkel lép fel a híres tenorista. Pár éve fia, Matteo is belépett a showbizniszbe, nemrég az Oscar-gálán énekelt apjával – hamarosan pedig Zalában dalol.
