Török Csaba már borásznak sem generációs tudással a háta mögött indult, olívatermesztőnek meg pláne nem. Lassú kísérletezgetéssel, majdnem húsz év alatt mégis ő készítette el az első magyar olívaolajat. És neki ennyi épp elég.
Az első télen kifagyott mindhárom kis olajfám. Aztán következő évben az egyik mégis kihajtott a semmiből. Felbátorodtam, hozattam egyből százötven fát, kamionban. Valahogy így kezdett kísérletezni az olívatermesztéssel Török Csaba, a Szent György hegyi 2HA butikborászat létrehozója. Ahogy ő is mondja, azért innen se volt diadalmenet, amíg eljutott a tavaly lepalackozott tizenöt liter olajig. De az biztos, hogy ő készítette az első, kereskedelmi forgalomba került magyar olívaolajat. Olajnagyhatalom azért továbbra sem akar lenni.
Ahogy tulajdonképpen borásznak sem készült, ma mégis a Balaton-felvidék egyik meghatározó alakja. Apró Szent György-hegyi borászata – ma is csak négy és fél hektár – azzal szerzett nevet, hogy a badacsonyi hegyvidék vulkáni dűlőire behozta az ősi etruszk eredetű toszkán sangiovese szőlőfajtát. Volt, aki bolondnak, volt, aki úttörőnek tartotta érte, de végül is a belőle készült Tabunello borok jók és sikeresek lettek.
Török Csaba Pécsett született, közgazdász lett, munkája – bevásárlóközpontok építésében és adásvételében működött közre – Budapesthez kötötte, de amennyi időt csak tudott, a Balatonon töltött. A borok csak mint igényes fogyasztót érdekelték, elsősorban lovagolni járt ide. Unta már, hogy panziókban szálljon meg, ezért kitalálta, vesz egy kis telket, ahol ellakhat a kiruccanásai alatt, és akár lovakat is tarthat. Egy barátja apósának ekkor vált eladóvá a kis, kéthektáros szőlője, telefonon hívták, nem akarja-e megvenni. Egyből rávágta, dehogynem!
Vannak legendás bevésődések az OTP-ről, nemzedékről nemzedékre szállnak, és makacsul tartják magukat. Megnéztük, mennyi bennük az igazság.
1. Egyáltalán nem 2. Teljes mértékben
Magyar
Egykor száz százalék állami tulajdon volt, hiszen szocialista nagyvállalatnak indult 1949-ben, Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat néven. A rendszerváltás után több lépcsőben privatizálták, és tőzsdére vitték, így az állami tulajdon ma 0,05 százalék, a bank 99,95 százaléka magánkézben van. Csányi Sándoré? Messze nem. Az ő kimutatható közvetlen és közvetett tulajdonrésze csupán 1,7 százalék (igaz, ez a pakett önmagában ma kábé nyolcvanmilliárd forintot ér), de még az is magyarázatra szorul, hogy mennyiben magyar bank.
Tőzsdei cég lévén meglehetősen szórt a tulajdonosi struktúrája, a hivatalos adatok szerint csak 45 százalék van magyar részvényesek kezén (a legnagyobb egyedi tulajdonos a 8,59 százalékos Mol), a többség külföldi befektetőké. A döntéshozatali centrum viszont továbbra is Budapest, és az itteni topmenedzsment magyar. Működésének java ugyanakkor már határainkon túl zajlik, és roppant eredményes, a csoportszintű profit majdnem kétharmada (64 százaléka) a külföldi leányvállalatoktól jön.
Drága
„OTP-részvényt bármikor, OTP-s bankszámlát sose!” Olyan tételmondat ez, amit banki körökben vagy magukat pénzügyileg tudatosnak és képzettnek tartó felhasználók nagyjából húsz éve vallanak, de mindig jó, ha az aktuális tényekre hagyatkozunk. A Biztosdöntés.hu szakértőinek és összehasonlító kalkulátorainak a segítségével arra jutottunk, hogy 2024 márciusában ennél árnyaltabb a kép.
– Való igaz, hogy az OTP sokáig nem törekedett arra, hogy olcsó legyen, és sosem kínált piacvezető kamatokat. Amikor a Citibank 2007-ben elkezdte a nullás számlákat, szinte minden nagy bank követte, az OTP nem. Aztán kihoztak ugyan egy ingyenes havidíjú számlát (Alap számlacsomag), de az ingyenes szolgáltatásokon felül nem igazán érte meg használni. Közben rendszeresen emelték díjaikat, és nem foglalkoztak vele, hogy a versenytársak jobb csomagokkal állnak elő – így akinek régi OTP-s számlája van, ma is sokat tesz hozzá a bank profitjához. (Bármikor lehet számlacsomagot vagy akár bankot is cserélni.)
– Nagyjából 2010-ben történt némi változás az üzletpolitikában, ennek első jele a Simple számlacsomag volt. Gyerekeknek szánták, de a felnőttek egyik legkedvezőbb ajánlata lett. Ma Smart néven fut (a Simple mobilapp azonos neve miatt), kifejezetten versenyképes díjakkal. Remek online „kopogtató” termék, jó pozíciókat csíphet meg az online banki aggregátorok oldalain, és a tudatosabb ügyfeleket is be tudják vele csalogatni.
– A több tízezer forintos számlanyitási promóciókban – szemben kb. az összes többi bankkal – az OTP láthatóan nem hisz. – Amiben nagyon jók, az a diákoknak kínált Junior számla. Ingyen adják (havi számlavezetési és éves kártyadíj sincs), ezt rajtuk kívül csak az MBH Bank csinálja így. Ügyes húzás beterelni a fiatalokat, aztán bízni benne, hogy ott is ragadnak. A junioros kedvezmények lejárta után sincs hirtelen ugrás, több lépcsőben vezetik át a díjakat a felnőtt számlacsomagokéra. – A devizás díjakban sem ők a legdrágábbak. Sőt, amikor a Revolut (és a Wise) rengeteg ügyfelet szerzett a vonzó átváltásaival, az OTP lépett elsőként: Árfolyam+ kiegészítő szolgáltatásával tette olcsóbbá a külföldi bolti vásárlást és átutalást. (Utána jött az Erste és a Gránit Bank is.) Összességében tehát igen, bele lehet ragadni drága OTP-s számlákba, de meg lehet találni az olcsót is, és nem igaz, hogy itt akarnának a legtöbbet nyerészkedni. Inkább behúzzák az ügyfelet, hogy aztán több szálon fogják, és például a hitelkamatok árazásánál keressenek rajta többet. Ezen a téren viszont sose akartak a legolcsóbbak lenni: személyi kölcsöneik közepes árazásúak vagy drágábbak, a lakáshiteleik úgyszintén – itt láthatóan nem az árral, hanem a szolgáltatásokkal és a széles kínálattal akarnak versenyezni.
Lomha és rugalmatlan
– Ha nem is fintech tempóban történnek a dolgok a Nádor utcában, de az OTP már rég nem az a lassú mamut, ami egykor volt. Sőt tulajdonképpen az egész OTP-sztori annak a bizonyítéka, hogy jól érzik a piaci trendeket, jókor lépnek, fejlesztenek, vásárolnak. – Nem voltak lomhák a nemzetközi terjeszkedésben: bátran mentek be a régiós piacokra, de ha kellett, el is tudtak engedni leányvállalatokat.
– Időben ráfordultak a digitális fejlesztésekre is, csak egy példa: a Simple app az egyik legkorábbi és ezért legismertebb, legelterjedtebb alkalmazás parkolásra, ételrendelésre, mozijegyre, körülbelül 130 ezren használják, azok is, akiknek amúgy semmi közük az OTP-hez. – Elég gyorsak úgy általában a szolgáltatásaikban is. Személyi kölcsönt percek alatt lehet online igényelni a nap 24 órájában (a folyósítás ingyenes), és saját ügyfeleiknek a fiókban már legalább tíz éve egy órán belül elbírálják a kérelmüket. Az egyik legklasszikusabb üzletágukban, a lakáshitelezésben is fürgének számítanak, bár nem olcsók. Ott a kapacitás és a kényelem kompenzálja sokaknál az árat.
Az idősek bankja
Nem csak. Attól, hogy szüleink és nagyszüleink is kötődtek már az OTP-hez, sőt ha az ő idejükben valaki lakáskölcsönt igényelt, akkor egyenesen úgy mondta, otépét vett fel, az idősek bankja imidzs nem feltétlenül fedi a valóságot. A privátbanki ügyfelek átlagéletkora ugyan hatvan körül van, de mivel a teljes lakossági megtakarítások harminc százalékát, a lakossági bankbetéteknek meg 41 százalékát ők gyűjtik be Magyarországon, minden életkor képviselteti magát, és közben tudatosan rámennek a fiatalokra is, körükben régóta kiugró, legalább ötvenszázalékos a piaci részesedésük.
Konzervatív
– Csányi Sándort kockázatkerülőnek ismerik. Őrzi a régi értékeket – évtizedek óta nyűtt bőr garnitúráját is az irodájában –, és nem szeret hazardírozni. Ez egy banknál inkább előny, és a számain is meglátszik: a hitel-betét arány 76 százalék, a portfólió minősége kiváló (a hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés aránya a hitelállományra vetítve 0,99 százalék). – Tipikus pillanatkép egy OTP-közgyűlésről néhány évvel ezelőttről: a részvényesekkel szemben elhelyezett hosszú asztalnál férfiak sorakoznak tisztes őszes halántékkal. Ehhez képest az elmúlt években egész látványos fiatalítás történt az igazgatóság belsős tagjai és a csúcsvezetők körében, többségük legfeljebb középkorú, de nő még mindig nincs köztük. Egyetlen nő van stabilan az elnök emberei közelében: Balogh Gabriella, az igazgatóság külső tagja. – Ja, és még mindig megvan a páternoszter a Nádor utcai székházban. (Működik.)
Akkorát nőtt a bitcoin értéke egy év alatt (2023 és 2024 márciusa között több mint kétszáz százalékot), hogy bár jött utána egy méretes esés, így is három darab tokenből már budai lakást vehetünk. Honnan az érték? Honnan a felhajtás? Felülhet a hullámra a kisbefektető?A kriptovaluták királynőjét nem kell bemutatni senkinek. A világ egyszerre legjövedelmezőbb és legveszélyesebb pénzeszköze az elmúlt hónapok […]
A magyar termálvíz erős hívószó, jól meg lehet vele szólítani a külföldi vásárlókat, gondolta Bokrosi Máté és Florián Bence. Erre alapozták prémium márkájukat, és bejött: ma már Koreában és Kanadában is sokan fürdenek Zador szappannal. Az ázsiai turisták a repülőtereken nem egyszer az összes illatot kihozatják az üzletek raktárból, hogy válogassanak.
A Budapest Film Orchestra a világ élvonalába tartozó művészek, filmesek, játékfejlesztő stúdiók zenei anyagát veszi fel, hogy, hogy nem, pont Budapesten. Náluk megfér egymás mellett a meztelen David Hasselhoff és a japán fantasy.
