Gyengélkedő ipar, már az év elején elszálló költségvetési hiány, romló növekedési várakozások. Nem indult jól az év, de legalább magasabb szintre emelkedett a kormány és a jegybank vitája is, csak a 400-as forint ijesztő közelsége tekerte le a hangerőt. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
A stagnálós év vége után egyértelműen romlottak a magyar gazdaság kilátásai 2024 első három hónapjában. Ami eddig a vártnál gyorsabban javult (infláció), az kifulladt – pontosabban elérhette a mélypontját –, ami eddig is rossz volt (növekedés), az még rosszabb lett. A sokáig igen feszes munkaerőpiac is gyengül, meg a tavaly szinte végig erős forint is megindult lefelé, karcolta a 400-as szintet. A beragadt uniós források ügyében nincs új hír, sőt a Bizottság által kiutalásra ítélt bő tízmilliárd eurót is vitatja az Európai Parlament – perre mennek, de ez alapvetően politikai ügy, és nem valószínű, hogy érdemi befolyása lesz a továbbiakra.
Kormány-jegybank csörte Ami eddig is tök értelmetlenül és könnyen elkerülhetően okozott aggodalmat a piacokon, akár pusztán a forint gyengítésével megnehezítve a gazdaságpolitikai célok elérését, szintén folytatódott. Már nem kicsit, hanem nagyon ütötte egymást a jegybankelnök és a gazdasági miniszter. A külföldi befektetők csak csóválják a fejüket, hogy mi folyik itt. Az ugyanis, hogy nálunk rendkívül stabil a politikai hatalom, elvileg komoly előny, és legalább részben kompenzálhatná annak a negatív hatását, hogy az erős hatalom összevissza jogalkot, és szívesen nyúlkál bele a piaci folyamatokba, piaci szereplők zsebébe.
Erre azt látják, hogy a hatalom két legfontosabb szereplője minduntalan egymásnak feszül, a legfőbb monetáris politikai döntéshozó és a kormány gazdaságpolitikáját szinte egy személyben eldöntő tótumfaktum vitája nem csitul. Fontos látni, hogy mindketten beleütik az orrukat a másik dolgába, de nem azonos súllyal. Matolcsy jegybankelnök bárhol és bármit dolgozott is, mindig elmondta a véleményét – nyilván szerencsésebb lenne, ha a vitákat a háttérben rendeznék, de a jegybankelnök csak észt oszt, véleményez, nem tud beleavatkozni a törvényhozásba.
Ha beüt a klímaváltozás, vagy egyéb, a Földet és az agráriumot megrengető katasztrófa történik, az emberiség túlélésének kulcsa lehet egy nemzetközi génbank a messzi északon. Az 1,2 millió itt őrzött magmintából csaknem ötezer Magyarországról származik.
A világ egyik legészakibb lakott települése, Longyearbyen mellett, messze a sarkkör felett, még Stockholmtól is több mint ötórányi repülőútra rejtőzik a világ „agrárszéfje”. Bármennyire lemegy is a térképről, aki ide látogat, a kisvárosban azért talál még három kocsmát, egy mászófalat és egy egyetemi kampuszt is háromszáz itt tanuló diákkal. Longyearbyentől négy kilométerre, a hegy mélyén pedig egy olyan erőforrás rejlik, ami létfontosságú szerepet játszhat az emberiség jövőjének alakulásában. Nem olaj, ritkaföldfém vagy a misztikus sötét energia van itt, ezen a Norvégiához tartozó szigeten, hanem döbbenetes mennyiségű mag egy sci-fi filmeket idéző komplexumban.
A Svalbard Global Seed Vault nevű gigantikus génbankban több mint 1,2 millió mintát őriznek a bolygó szinte minden országából, hogy ha valamikor valamilyen okból megsemmisülne az élőhelyük, újra lehessen telepíteni a növényeket, meg lehessen menteni őket a kihalástól, megkönnyítve az emberiség dolgát a túlélésért folytatott harcban. Itt kizárólag élelmiszernövények magjait őrzik, tehát, amit mi vagy a haszonállataink nem tudunk megenni, annak nincs helye ebben a természetes széfben.
A hegy belsejében Több mint 1700, hasonló feladatot ellátó, de jellemzően jóval kisebb és kevésbé sokoldalú génbank létezik világszerte. Ezek egy része most is veszélyben van, és éppen a maga külön miniapokalipszisával küzd. Van, amelyiket természeti katasztrófa fenyeget, másokat háborúkban perzselnek fel, egyesek működését a rossz gazdálkodás vagy a pénzhiány lehetetleníti el. A Svalbard Global Seed Vault az utolsó védővonal, ráadásul a lehető legbiztonságosabb.
A magvak optimális tárolásához szükséges −18 Celsius-fokos hőmérsékletről külön hűtőrendszer gondoskodik. De a permafrost (az állandó fagy) és a vastag kőzet egyébként is biztosítja, hogy a magminták áram nélkül is fagyott állapotban maradjanak. 2014-ben a polgárháború sújtotta Szíriából éppen azért kellett elmenekíteni a génbankot, mert a harcok miatt egyszerűen megszűnt az intézet energiaellátása, és nem tudták fenntartani a megfelelő hőmérsékletet.
A szíriai génbankot veszteségekkel ugyan, de végül sikerült megmenteni. Viszont például korábban az iraki és az afganisztáni génbankok megsemmisültek, és velük azok a magvak is, amikről nem volt másolat. A világ egyik első ilyen gyűjteménye, az azóta feltámasztott szentpétervári Vavilov Kutatóintézet még a második világháborúban pusztult el. Leningrád ostroma alatt tucatnyi tudós elbarikádozta magát a magokat őrző helyiségben, hogy megvédje őket az éhező leningrádiaktól és a német katonáktól. A legenda szerint több kutató is éhen halt, de nem ettek a gyűjteményből.
Az alacsony hőmérséklet és nedvességtartalom a Seed Vaultban minimális anyagcsere-aktivitást eredményez, így a háromrétegű egyedi fóliacsomagolásba zárt magvak hosszú ideig életképesek maradnak. A létesítmény 140 méterrel a tengerszint felett van, így akkor is szárazon marad, ha a felmelegedés okozta olvadás miatt megemelkedne a vízszint. Maga a Svalbard Global Seed Vault szó szerint egy bunker, a raktárak egy 130 méter hosszú, zsilipekkel, nyomásbiztos, tűz- és hőálló ajtókkal megszakított folyosón sorakoznak a hegy gyomrában.
A rendszer működtetéséhez nincs szükség emberi közreműködésre, ha kitörne egy világjárvány, akkor sem kerülhetnek a magok közelébe vírusok vagy baktériumok. Az üzemeltetés költségeit egy bonni székhelyű nonprofit szervezet, a Crop Trust, illetve a norvég állam állja. De az intézmény mögött hallgatólagosan ott áll a többi skandináv ország is: nem csak az építésébe segítettek be, de haderejükkel is készek lennének megvédeni a területet, ha támadás érné. Nem véletlen, hogy 2017-ben a magbank közelében, egy bánya legvédettebb részén nyílt meg a világ kormányainak és magánintézményeinek adatait hasonlóan biztonságos körülmények között őrző Arctic World Archive nevű objektum.
Magyarok igen, GMO nem! A létesítményből természetesen nem hiányoznak a magyar eredetű vetőmagvak sem. A Crop Trust kommunikációs menedzserétől, Luis Salazartól megtudtuk, hogy 2024 elején 4918 Magyarországról származó magot őriztek, például lóbabot, borsót, lencsét és durumbúzát. Azt is elmondta, hogy a Seed Vault ajtaja zárva van a génmódosított növények előtt. A törvények értelmében Norvégia nem engedi be a GMO-kat az országba. Ezt maguk a génmódosítással kapcsolatos eljárásokba fektető magáncégek sem szeretnék, hiszen ebben az esetben meg kellene osztaniuk a kapcsolódó információkat is, és ettől elzárkóznak.
A magbankban bőven van még hely, a három hatalmas tárolócsarnok közül még csak az egyiket használják. Összesen 4,5 millió fajta termény tárolására lenne mód, a teljes kapacitás pedig 2,5 milliárd mag.
Nemcsak a természeti katasztrófák vagy háborúk miatt halhat ki egy-egy növényfaj, hanem amiatt is, hogy egyes növényeket elfelejtenek. Az elmúlt fél évszázadban drámaian megváltozott a Föld mezőgazdasága. A nagyüzemi növénytermesztés bővült, a biológiai sokféleség viszont ezzel párhuzamosan csökkent. Ma már csupán körülbelül 30 növény biztosítja az emberiség élelmiszerszükségletének 95 százalékát.
Az Egyesült Államok például zöldség- és gyümölcsfajtáinak több mint 90 százalékát elveszítette az elmúlt 120 évben. Kínában hasonló trendek figyelhetőek meg a rizsfajtákkal. Az agrárium monokulturális jellege pedig érzékenyebbé és sebezhetőbbé teszi az élelmiszerellátást a betegségekkel és az éghajlatváltozással szemben.
Legalább egy felmérődrónnak és a hozzá tartozó szoftvernek ott kellene lennie minden magyar gazdaságban, mondja Török Gyula és Keczer Máté, a területen szakértőnek számító ABZ Drone ügyvezető igazgatója és helyettese. Körbejártuk, hogy miért jók a monitoring- és permeteződrónok, mennyibe kerülnek, és milyen képzettség kell a kezelésükhöz.
Ha nem automatikusan a gyereked iskolájának vagy a közeli kutyamenhelynek adnád az adód egy százalékát, érdemes alaposabban körülnézni a civilek közt. Még jobb, ha nem csak az adóbevallás idején merül fel, hogy adakozz. Íme, tíz ügy és hozzájuk pár alapítvány, hogy könnyebb legyen választani.
Megháromszorozta nyereségét, és közel ezer milliárdos profitot termelt tavaly az OTP csoport – magyar viszonyok között szédítő szám. Ahogy az év elején erről és az OTP más eredményeiről beszélgetett Fekete Emese és Ács Gábor, arra jutottam, ez megér egy szokatlan Forbes-címlapot, ahol nem az alapító, hanem maga a cég van a középpontban. Emese és Gábor pedig elkezdtek […]
