Igazi nagypályás vendéglátós, karibi tengereken és a Hard Rock birodalomban edződött.
Tóth-Harsányi Kornél a világ legnagyobb luxushajócégét már kihúzta a pácból, és a globális szállodaláncot is új szintre emelte. Most hazaköltözött, és úgy saccolja, két év alatt helyrepofozza, újraépíti, sőt régiós cégbirodalommá teszi Gerendai Károly étterembirodalmát. Álomszerű felemelkedés segédpincérkedéstől luxusfizetésen át a zöldkártyáig.
Úristen, ha ezt a feleségemnek elmondom, meg fog ölni!” Tóth-Harsányi Kornél előtt egyszerű papírlap hevert Alex W. Pariente, a Hard Rock hotellánc igazgatójának floridai, Coral Gables-i irodájában, 2015-ben. A lapon felsorolásszerűen követték egymást a szavak és kifejezések: Chevrolet Corvette ZR7, első osztályú és privát gépes utazások, páncélozott Cadillac Escalade sofőrrel, a legjobb luxuslakosztályok a Hard Rock Resortban, megduplázott fizetés. A szállodabirodalom kaszinórészlegének ura azután hívta fel Kornélt, hogy fél éve egy harmincoldalas véleményt kért tőle a Hard Rock Hotels karibi és dél-amerikai terjeszkedéséről. Parientét lenyűgözte az a forradalmi irányváltás, amit a világ legnagyobb luxushajócégénél, a Royal Caribbeannél véghez vitt. Hasonlóan drasztikus lépéseket akart az átalakuló kaszinóhotel-piacon.
Kornél leadta a grandiózus terveket, de a cég három hónap alatt sem talált senkit, aki végre tudta volna hajtani őket. „Te kellesz nekünk, fogd ezt a papírt, írj rá bármit, és mindent megszerzünk” – mondta Pariente. Kornél tizenhat évet húzott le a Royal Caribbean International szolgálatában, nem készült váltásra, mindene megvolt, és a hosszú utazgatások után végre fix helyen, Floridában éltek a feleségével.
A noszogatásra kvázi poénból firkantotta le a szavakat. A közös ebéd után a spanyol titkárnő már egy munkaszerződésbe ágyazva hozta be a kívánságlistát. „Másnap mentünk a Cheviért” – mondja Kornél. Felmondott a luxushajócégnél, kilépése hírét sokként fogadták. A vállalat sok mindent köszönhet Kornélnak, ahogy a Hard Rock szállodák is elégedettek lehetnek. Előbbinél a teljes luxushajózást sikerült innovációival újraértelmeznie és jövedelmezőbbé tennie, a hotelláncnál alig több mint egy év után több millió dollárral csökkentek a költségek, a bevételek pedig gyarapodtak. Idővel nemcsak az amerikai, hanem az ázsiai terjeszkedésben is részt vett. „Az volt az első gondolatom, hogy na, a feleségem, még jobban fog örülni. Már nemcsak a Karib-térségbe kell utazgatnom, hanem Ázsiába is.”
Régóta várt a megújításra, és most ötcsillagos hotelként nyit újra az egykori Radetzky-laktanya. Az elsők között, az egyik tervezővel, Gunther Zsolttal jártuk be a pincétől a padlásig.
Kevés olyan épület van Budapesten, aminek sztorijában annyira koncentráltan benne van három évszázad magyar történelme, mint ebben a Bem téri házban. Az 1840-es években egy klasszicista stílusú gabonatárolót és sütödét építettek a telken. Jó fél évszázaddal később laktanyává alakították át, ekkor kapta nevét is Joseph Wenzel Radetzky cseh származású grófról, osztrák tábornagyról. Ne valami gyönyörű parancsnoki épületnek képzeljük el díszlépcsőházzal és bálokkal, egyszerű legénységi szállás volt, ahonnan kordában tartották a korábban lázadozó budaiakat.
Az igazi fordulatok a 20. században kezdődtek, az épület az első világháború idején hadikórház, a város német megszállása alatt a Gestapo egyik központja volt. Helycserés támadással később az Államvédelmi Hatóság, a Munkásőrség és az MSZMP II. kerületi pártbizottsága vette birtokba, 1956-ban pedig innen, a Bem térről indult ki a forradalmi események egy része. Az egyik szárnyban a 60-as évektől általános iskola is működött, a rendszerváltás után a Magyar Demokrata Fórum budapesti székháza volt. A 2010-es években egy szlovák befektető, a HB Reavis vette meg, aztán eladta a – részben Scheer Sándor Market-vezér tulajdonában álló – Blue Urban Elegant Kft.-nek.
Az eredeti falakból nem sok maradt meg, ami komoly vitákat váltott ki a sajtóban. A beruházással eltűnt a műemléképület egy része, másrészt az is igaz, hogy a régi házba, a keskeny folyosók közé nem lehetett mai funkciókat telepíteni – ma már senki sem akar sem gabonát, sem legénységet deponálni a város közepén. A telken így épülhetett fel egy hatalmas, húszezer négyzetméteres irodaház, előtte, a tér felé eső oldalon pedig egy ötcsillagos szálloda, a nemzetközi InterContinental Hotels Group portfóliójának eleme. A tulajdonosi hátteret ismerve nem meglepő, hogy a háztömbnyi együttest a Market Építő Zrt. építette.
A 3h Építésziroda (Gunther Zsolt, Csillag Katalin) által tervezett ház a klasszikus és a kortárs jegyeket ötvözi. A belsőépítészeti tervek a magyar iroda és Marcel Wanders együttműködésében születtek. Ez azt is jelenti, hogy a holland sztárdizájner utolsó munkájáról van szó, ugyanis irodája – a korábban ismert formában – befejezte működését.
Homlokzat A tér felől teljesen megújult a homlokzat. Itt egy-egy nyílást jobban megnyitottak, hiányzik néhány öntöttvas falikar és más faldísz, de alapvetően maradt egy nagy, zárt, nehéz tömeg. Az egyetlen szembetűnő változás a csodaszarvasos díszkapu, na, és persze a felirat. A tér megújítása még várat magára.
Szobák Az épületben 127 szállodai szoba és 11 lakosztály jött létre, a dizájn részben a közeli Duna-partra reflektál, mitikus tengeri lényekkel, víziszörnyekkel, nagy halak csontvázával, halászokkal, hatalmas hullámokkal, a háborgó folyóval. Wanders szokása, hogy amikor megbízzák egy munkával, mindig elmegy az adott város egyik könyvtárába, és onnan gyűjt inspirációt. Így történt itt is, a régi könyvekből sok apró ötlet került a belső terekbe. Ebből született többek közt a híresnek eddig nem nevezhető dunai polip is.
Bár A dizájner képességeit dicséri, hogy a teret úgy tudta felosztani, hogy sokféle hangulat fogadja az embert: bárszék, éttermi székek, süppedős fotelek sokszor csak pár méterre egymástól, mégis működik a sok atmoszféraváltás. Gunther Zsolt szerint is nagyon eklektikus a belső. „Gyakorlatilag a giccs határáig megy el, de nem lépi át ezt a határt. A római limes, a közeli törökfürdők, a Monarchia-beli laktanya, egy ilyen történelemmel bíró területen indokolt eklektikus térsort létrehozni. És szerintem ez az egésznek a nagyszerűsége, hogy kicsit helyenként sok, de nem unod magad egyáltalán.”
Lobby A tervező figyelmét láthatólag megragadta a csodaszarvas és a turul sztorija, mindenfelé feltűnik a két mesés állat – a lobbyban szobor formájában is. Az étterem az Agos nevet kapta, ami a régi ágos magyar szóból eredeztethető, ágas-bogas, lombos teret jelent. Ezen át jön be a szarvas az erdőbe. Sokfelé megjelenik az eddig még senki által sem látott misztikus lény, a dunai huso is. „Marcel Wanders a határokat feszegeti, a túlcsordulás, a díszítés irányába. Mi pedig nem erről vagyunk híresek, hanem inkább a racionalitás, egyfajta reduktív dizájn irányba megyünk el. És ez a kettő találkozik itt. Érdekes, hogy mi ezzel abszolúte tudunk élni, a közös munka pedig megtermékenyítőleg hatott ránk” – mondja Gunther Zsolt.
Belső udvar Az udvar legérdekesebb része az – a kicsit Hollandiára is utaló – üvegház a csodaszarvas szobra fölött, ami egyben a lobby bevilágítója is. Maga a vasszerkezet lehetett volna filigránabb is, de a funkcióját ellátja.
Tetőterasz A bár asztalaitól látszik a Halászbástya, a Citadella, a Vár. Mi kell még?
Egyszerre mainstream és underground. Korszerű is, meg klasszikus is. Lehet rá zúzni is, meg andalogni is. Sőt még a gitárok és dj-pultok aránya is ki van egyenlítve. Szóval jó lesz a Sziget, íme titkos kedvenceink időrendben. Az éjfél utáni bulik még az előző naphoz és napijegyhez tartoznak.
A rendszerváltás utáni két évtizedben nem volt elkényeztetve a hazai közönség, ha távoli földrészek autentikus konyhájával ismerkedett volna. Aztán megjelentek az első tényleg értelmezhető szusik, pho levesek, gjózák és kacudonok – és Budapesten mára kreativitásban izgalmasabb ez a szcéna, mint valaha. Ráfeküdtünk a második hullámra.
Hideg a víz, és éget a nap, nem számít szombat vagy hétköznap” – énekli Valmar a slágerében, a Forbes pedig az az újság, ahol olvashatsz róluk és a nekik dalszövegben beszóló Beton.Hofi-ról is. („Hideg a víz, és éget a nap, de nincs elég pénzed, hogy élve maradj.”) Valmarék a most megjelenő celeblistán szerepelnek, Beton.Hofiról a Forbes.hu-n írtunk nagyobb interjút még márciusban. A celeblistán nem […]
„A 19. század elején volt egy elmélet, hogy a férfi zeneszerzők jobb, ha tartózkodnak a nőktől, ugyanis minden egyes szexuális aktus, amikor a férfi a magvát máshova hinti el, az egy-egy zenemű elvesztését jelenti. Mintha a háttértár tele lenne mazurkákkal, szonátákkal és szimfóniákkal.” Bősze Ádám ilyesfajta anekdotákkal teremtette meg a komolyzenei standup műfaját, és évek óta szórakoztatja közönségét híres zeneszerzők életének bulvártörténeteivel. Szerzetesből lett rádiós, műsorvezető és antikvárius, és közben még a vonatozást is népszerűsíti.
