Mennyire NER-es a lista? Egy egyszerű szempontot állítottunk fel Zsiborás Gergő kollégámmal: ki szerezte egyértelmű politika hátszéllel a vagyonát? Ők NER-esek. Velük szemben állnak, akik a politikától függetlenül, piaci alapon építkeztek, és létezik egy köztes zóna is: saját jogon, vállalkozóként indultak, de már jelentős együttműködésük van a politikával. Ezek alapján a szempontok alapján tizenhat NER-est, kilenc együttműködőt és huszonöt vállalkozó üzletembert határoztunk meg a listán.

Ez most jó vagy rossz eredmény? Rossz, hiszen a kontroll nélküli, teljesen politikai hatalmon kívül egyre nagyobb gazdasági hatalom összpontosul egy szűk elit és annak vezetője kezében. Jó hír annak lehet, aki a napi hírek sodrásában úgy gondolja, hogy a gazdasági elit már teljesen NER-es. Ez a lista is mutatja, hogy erről nincs szó.

A Forbes amerikai központjában – ahol a márka már több mint százéves! – jól értik, hogy a média lokális műfaj. Időnkénti ellenőrzések mellett hagynak minket dolgozni. Egy terület van, ahol minden szám és mondat mögé aprólékosan benéznek: a dollármilliárdosok ügyében. Ha egy ország listacsapatának vezetője jelzi, hogy új dollármilliárdost talált az országában, hosszas elemzés és levelezés veszi kezdetét. Magyarországról ilyenkor Bánáti Annának kell mindenre kiterjedően elmagyaráznia egy amerikai újságírónak például Mészáros Lőrinc üzleti tevékenységének részleteit. Nem könnyű feladat. Ha sikerül, a milliárdos felkerül az amerikai Forbes nemzetközi listájára is, mint „billionaire”, azaz dollármilliárdos. Szép teljesítmény egy tízmilliós piacról, ezúttal várhatón a magyar lista tíz százalékának, az első öt helyezettnek sikerül a bravúr (hacsak nem gyengül jelentőset a forint az amerikai lista tavaszi megjelenéséig). Egy kis kontextus azért nem árt: a 2023-as lista szerint Csehországban tizenegy ilyen üzlet­ember volt.

Az idei rangsor másban is hozott újat. Először került fel a listára Tiborcz István, a miniszterelnök veje és Száraz István, a Matolcsy-kör tagja is. A közeli barát Mészáros Lőrinc után már egy miniszterelnöki családtag is kimutathatóan a leggazdagabbak közé került.

A jó üzleti sztorikról eközben kompakt összefoglalót adnak a szócikkek. A Bárány család például megcélozta, hogy úgy lesz a régió egyik kiemelkedő csirkegyára (óránként tizenhatezer csirkét vágnak le), hogy közben megcélozza a karbonsemlegességet, és a mesterséges intelligencia segítségével optimalizálja a termelését.

A 31. Varga Zoltán pedig tovább menetel a lengyel piacon, és jelentős tulajdonrészt vásárolt a második legnagyobb lengyel napilapban. Ennek az üzletnek a hátteréről és tartalmáról is szól Ács Gábor címlapsztorija.