Öt hónapig úgy hívták Szlovákia miniszterelnökét, hogy Ódor Lajos. A magyar származású közgazdász az elmúlt húsz évben több reformban is tevékenyen részt vett, nagy szerepe volt abban is, hogy Szlovákiában euróval fizetnek. Szakértői kormányt vezetett, és nem félti az örökségét.
Írta: Zsiborás Gergő / Belekérdezett: Fekete Emese
A szlovák Forbesnak azt mondta, unalmas és normális kormányzást akart végigvinni. Mi lesz a kormánya öröksége? Hagytak négy reformtervezetet és egy százpontos javaslatcsomagot a költségvetés rendbetételére. Húsz év alatt, amíg a gazdaságpolitika berkeiben mozogtam, azért sikerült négy-öt nagyobb reformot végrehajtani. Optimista vagyok, hogy nem volt hiábavaló munka. Ha tizenöt–húsz százalék teljesül belőle, az ország valamivel jobb helyzetben lesz.
Többek között adóemelés, a tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetése, a szociális juttatások megvágása… Ennek a tíz–húsz százalékát bevállalni politikai öngyilkosság. Nem hiszem. A költségvetés Szlovákiában akkora gondban van, hogy előbb-utóbb rá lesznek kényszerülve a politikusok, hogy valamit tegyenek. Jó pár dolgot kénytelenek lesznek bevezetni abból, amit hátrahagytunk.
Egy kanadai séf Berlinben japán gasztrofilozófiai háttérrel főz: úgy kezdődik,
mint egy vicc, pedig nagyon komolyan gondolják.
A séf Dylan Watson-Brawn, az étterem az Ernst, a japánság pedig nem annyira az ételekben, mint inkább az alapanyagok kiválasztásában, a főzéstechnológiában rejlik. Az eredmény pedig fantasztikus. Nem találkoztam még ennyire spontán fine dining konyhával az öreg kontinensen (máshol se nagyon Japánon kívül). Persze az is tud nagyon szuper eredményekhez vezetni, ha hosszú évek alatt csiszolgatnak tökéletesre egyes fogásokat az étteremben, de különleges élmény olyan menüt enni, ami csak aznap létezik. És talán kicsit közelebb is áll a gasztronómia mint legmúlandóbb művészeti ág lényegéhez, amit ma megehetünk, nem halasztjuk holnapra.
Az étterem berendezése is erősen japán ihletettségű: a minimalista dizájn, a letisztult konyhapult, ahol az összes vendég – mindössze kilenc – helyet kap, ahogy egy szusijában is szokás. A konyhacsapat minden munkamozzanata a vendégek előtt zajlik, nincs takargatnivalójuk, pedig az összesen 30–35 minifogás elkészítése két és fél óra alatt logisztikailag is meglehetősen nagy feladat.
Persze inkább falatkákat kell érteni itt fogás alatt. A beltérnek és az egész filozófiának megfelelően letisztult tételek alapvetően egy-egy alapanyag értékeinek bemutatásáról szólnak, nem a konyha – vagy a vegyipar – által kínált technológiákról. Így tud főszereplő lenni ezen az estén, hiszen épp szezonjuk van, többféle különleges tökfajta egy közeli farmról vagy a friss szardínia, na, meg a kacsa. Akár nyersen, akár marinálva, akár éppen csak hőkezelve, de a faszenes grillt sem félnek használni.
Sokat gondolkozom azon, hogy mitől lesz az egyik éttermi élmény csalódás vagy legalábbis hiányérzetet hagyó, és mitől lehet máshol tökéletes az öröm. Az Ernst példája kiválóan bemutatja, hogy az önazonos, átgondolt, a vendégélmény minden részletére kiterjedő filozófiai háttér és persze a kiváló minőségű alapanyagok, a kreativitás és a magabiztos technikai tudás együtt nagyot üt.
Nem sokkal ezen írás leadási határideje előtt ünnepeltük a Nyitottak Vagyunk tizedik születésnapját. 2013-ban három cég vezetője úgy gondolta, hogy a sokszínűség és az elfogadás a kiemelkedő üzleti működés alapfeltételei. Mára több mint 1100 hazai céget tömörítő közösség lettünk. A születésnapi ünnepségen azon gondolkodtam, hogyan és honnan indulnak el a jó történetek, legyenek akár szervezeti vagy személyes utak. Négyfős véleménycsapat […]
Sosem törtek világhírre, és meg sem gazdagodtak a Quimbyből, pedig egyedi, sokszínű zenéjükkel és a villámgyorsan megszerzett színpadi profizmusukkal akár már a 90-es években megtehették volna. Vidéki gimis zenekarnak indultak, aztán hamar pesti underground banda lett a vagány alkotói közösségből, és a frontember, Kiss Tibi két hosszabb kicsekkolása után a mainstreambe is berobbantak. Közben megmaradtak nagyon normális embereknek, akik akár fizikai munkára is átnyergelnek, ha éppen az kell a túléléshez, máskor meg sokezres arénában zenélnek szimfonikusokkal. És jó velük beszélgetni.
Indult két észt srác problémájával és egy szimpatikus vízióval, felnőtt egy globális fintech céggé, ma felhasználóinak számláiból a kiberbűnözők is szívesen csemegéznek. Horányi Gergő, a hétszáz fős budapesti Wise-iroda termékigazgatója azt mondja, tudatos és kiszámított döntések vannak a mögött, mennyi csalást fognak meg és engednek át. Ez ugyanis egy trade off kényelem és biztonság között.
