Mit ad, és mennyibe kerül egy magán-egészségbiztosítás, ha a cég fizeti?
Friss csomagok, tarifák, tendenciák, büntetett no show jelenség, tipikus ellátások és olyan számok, amiket máshol nem olvashattál.
„Van egy ezerfős céges ügyfelem, ott tavaly kétezerszer használták a biztosítást, vagyis fejenként átlag kétszer mentek el a magánorvoshoz, és a cég fizette nekik” – mond egy példát a praxisából Balázs Iván vállalati egészségbiztosítási szakértő. Máshol is hasonlókat tapasztal: az első évben a dolgozók ötven–hatvan százaléka szokta használni a biztosítását, később ez az arány általában hatvan százalék fölé megy, és aki él vele, az többször teszi. „Függetlenül attól, hogy útépítő munkás Nyíregyháza mellett vagy multimenedzser.” Szerinte egyre tudatosabbak a munkavállalók, így történhet meg, hogy egyetlen veszteséges biztosítási ágazat van, az egészségbiztosítás. Túl sokan veszik igénybe.
„Befizettem a dolgozókat ingyenes melanomaszűrésre, a töredéke ment el rá” – teljesen ellentétes tapasztalatait még sok évvel ezelőttről egy akkor nyolcvanfős könyvelőiroda vezetője mesélte, ő hiába akart jót tenni dolgozóival, nem egészségtudatossággal, hanem közönnyel találkozott. Le is vonta a következtetést: nem érdemes ilyesfajta juttatásokra áldozni, alkalmazottai úgyse hálásak érte.
Valószínűleg ma is mindenre van példa, de az is esélyes, hogy sokat változtak az idők. Balázs Iván tizenöt éve dolgozik kifejezetten ezen a részpiacon, neki is volt pár kudarcélménye, csak másra jutott néhány nagyobb vállalat elvesztéséből. Szerinte néhányszor azért nem használták elegen a juttatást, és bizonyult ilyenformán kidobott pénznek a menedzsment szempontjából, mert úgy adott el nekik túl nagy csomagot, hogy nem vette a bátorságot vagy a fáradságot, hogy kiálljon sok száz ember elé, és részletesen elmagyarázza, miről szól a biztosítás, és hogyan kell jól használni. Ma már enélkül senkivel sem szerződik, most éppen tizenegyezer ember egészségügyi ellátásáért érzi magát közvetve felelősnek, és ebből a mintából határozottan állítja: „A munkavállalók egészségével foglalkozni kell, ez már alap. Idáig már szinte minden cég eljut, mert ez ma egy alulról jövő igény.”
Az év végének alighanem leghájpoltabb budapesti helye a 101 Tigris. Megérdemelten?
Nem egy kultikus vagy annak szánt hely üzemelt már a Hegedűs Gyula utca 56. szám alatti újlipótvárosi szuterénben: 2017-ig itt gyöngyözött a Laci!Konyha! mesterlevese, mígnem Mogyorósi Gábor séf emlékezetes módon a stábhiányra hivatkozva bedobta a törölközőt. Utána a 2000-es években a Gold Bisztróval meg az Olimpia első generációjával nevet szerző Takács Lajos japán interpretációja, a Kobuta jött, és annak végzetéül a járvány.
De egyelőre nem úgy tűnik, hogy az itt nyíló helyeket törvényszerűen érné utol az idő előtti vég: a mi novemberi péntek esténken, tíz percet baktatva a körúttól a kellemetlen, tízfokos esőben a 101 Tigris minden asztalán ott a foglalt tábla, kivéve a termetes középsőn, amit közösen ülhetnek körül a hozzánk hasonló beesők. Akik utánunk jönnek, vastagon vacsoraidőben, azoknak már ott sem jut hely.
A nagy érdeklődés a sztorinak szól: a 101 Tigris az általunk is felsőfokú jelzők halmozásával bemutatott Széll Kálmán téri 101 (Forbes, 2021/9) gyorséttermes, tésztázós-rámenes kistestvére, és az anyaétterem korábban is itt üzemelő termelőkonyhájára épült. A budai egység tapas méretű fogásokkal dolgozó, umamigazdag, tajvani ihletésű konyhát visz komoly koktélkínálattal, ebből néhány, leírás alapján egyszerűbbnek ható kis tányér szivárgott át Pestre a levesek és tésztaételek közé. Ezeket szándékosan nem hívják előételnek, már csak azért is következetesen, mert a leveseink után kapjuk meg őket.
Ehhez először meg kell őket rendelni, amire azért térek ki külön, mert ez QR-kóddal, telefont nyomogatva történik. Valószínűleg nem ez lesz az utolsó hely Budapesten, ahol meg kell barátkozni a személytelen rendelésleadással, ami csak abból a szempontból reményteli, hogy még fejlődhetnek az erre szolgáló rendszerek. Itt van mailben érkező PIN-kód, jelszómegadás satöbbi, mielőtt az ember bebocsáttatna – nagyra fogják ezt értékelni azok, akik szeretnék egy jóféle, mobilon előadott webáruház-regisztrációval indítani az estéjüket, de azt tippelem, ők mindenképpen a kisebbség.
Szóval, a levesek: a szójás sertésleves egy nyolcórás alaplével készül, lassan főtt sertéscsászár és sóban marinált tojás adják a betétet. A krémes tojást sem triviális így eltalálni, de ami messze a budapesti egyenrámenek fölé emeli az egészet, az a tényleg kivételes, házi vékonymetélt. Körülöttünk akadnak a hírverés által idecsaltak, akik a tizedik kanál után meglepve néznek egymásra, tényleg ennyi-e – fontos jól érteni a műfajt, komfortkaja ez, nem szüntelen tűzijáték, de a számla is ezzel arányos.
Ezzel együtt is, az angyalföldi hallevesnek igazából a neve a legjobb: a lé inkább savanykás a kimcsitől, pedig némi füstölt pisztráng is mélyíteni igyekszik, kagylók, haltekercs és ráktempura kerülnek bele. Utóbbi, mint bármilyen bundázott ételt levesben eláztatni, szerintem nem indokolható, de tisztában vagyok vele, hogy ebben az ügyben egy fél kontinenssel és nem a tigrisesekkel van vitám.
Ennyitől el is telünk annyira, hogy egyértelmű legyen, levesre még tésztaételt vállalni csak nagypályásoknak férne bele, aznap nem is látunk ilyet a porondon, pedig a szójás-csirkés és a paradicsomos-sült tojásos ígérete is passzolna a kopogtató télhez. (Ezen a ponton érdemes jelezni, hogy szállítanak házhoz: én inkább ezeket a tésztákat próbálgatnám ily módon, minthogy a rámen melegítésével meg rizstészta-kifőzéssel piszmogjak a futár megérkezte után.) Megérkezik viszont a sült csirkeszárnyunk. Bőrét burgonyakeményítővel tették ropogóssá anélkül, hogy a bunda válna főszereplővé: ez az a fajta hibátlan étel, amiből nem biztos, hogy lehetséges túl sokat enni, és jól is csúszik hozzá a csípős-ropogós, morzsával megszórt kínaiuborka-saláta. Ha legközelebb erre járok, ezekből kiindulva a kis tányérokat enném végig a szintén ígéretes töltött batyuktól a fokhagymás gőzölt brokkoliig. Aznap viszont a páratlanul légiesnek ígért sajttortával zárunk, egyébként az az egyetlen desszertopció: könnyűnek könnyű, ám a karamelles karakterű öntet szükségtelenül sokat tesz ez ellen.
Angyalföldi halleves
Angyalföldi halleves
Citromos sajttorta
Citromos sajttorta
101 Tigris Budapest XIII., Hegedűs Gyula utca 56. A teszt időpontja: november 10. Ezt ettük: Csípős csirkeszárny: 1990 Csípős ropogós kínaiuborka-saláta: 1490 Angyalföldi halleves: 4990 Szójás sertésleves: 3490 Citromos sajttorta: 1790 Egy kóla: 690 Egy korsó csapolt Kőbányai: 790 Összesen: 15 230 forint
Kevesen ették végig az összes három Michelin-csillagos éttermet, és még kevesebben indítanak erről milliós nézettségű Youtube-csatornát. A szintén csillagos 42 Restaurant tulajdonosa, Varga Sándor mint Alexander The Guest dicséri a hőseit, vagy szedi ízekre azokat, akik nem ugrották meg a lécet.
Mennyire NER-es a lista? Egy egyszerű szempontot állítottunk fel Zsiborás Gergő kollégámmal: ki szerezte egyértelmű politika hátszéllel a vagyonát? Ők NER-esek. Velük szemben állnak, akik a politikától függetlenül, piaci alapon építkeztek, és létezik egy köztes zóna is: saját jogon, vállalkozóként indultak, de már jelentős együttműködésük van a politikával. Ezek alapján a szempontok alapján tizenhat NER-est, […]
Ha év vége, akkor Forbes Magyar 100 Gála. Az első tíz évünknek is szép keretet adott a legértékesebb, száz százalékban magyar tulajdonú cégeket ünneplő eseményünk a Magyar Zene Házában. Adományt is gyűjtöttünk, és díjakat is osztottunk.
A Kodály körönd az egész főváros egyik legszebben kitalált tere. A teret övező négy palota egyike egy tűzvész miatt került a címlapokra, majd egy évtizednyi hányattatás után képletesen is felszállt a füst, és az évekig romos épületre ma rá sem lehet ismerni.
