Kevesebb inger és rohanás, több zöld, befagyó Balaton, amit jó megbámulni, az óvoda felé ugyanazok a szembejövő nénik, helyben termő paradicsom, frissen fejt tej. És munka, annyi, hogy az ember veséje leszakad, de élvezi, és értékeli a dolgos hajnalokat, mert igenis szépek. A Balaton-felvidékre költözők egy része azt mondja, nem kikapcsolódni kell vidékre menni, hanem úgy kell ott élni, hogy ne kelljen kikapcsolódni. Mások csak békés home office-nak használják a falusi otthont, vagy hátradőlnek, hogy a gyerekeik jobb környezeti hatások közt nőnek fel, mintha Budapesten maradtak volna. Már júniusban parasztbarnák, és ha a jólléthez még közösséget is találnak – az sem baj, ha nem a megszokott sznob, értelmiségi buborékukból –, szinte minden adva van a hosszú, boldog élethez.
„Legalább lesz egy karmapontom” – mondja Józsa László dokumentumfilmes, amikor interjúnk után elvisz a következő beszélgetőtársamhoz a Balaton-felvidéken. A Káli-medence kis falvai közt kanyargunk, egy-egy rövid dudálásból kiderül, hogy szinte minden szembejövő Laci ismerőse. Miközben a kék zónák után a kék túráról fecsegünk, amiről nemrég filmsorozatot forgatott, gyönyörködöm a dimbes-dombos tájban, mint egy városi, aki még nem látott levendulamezőt.
A helyi vörös homokkőből épült házak előtt méretes hortenzia- és leanderbokrok, néhol a kertben egy-egy ló legel, a kacskaringós, itt-ott keményen emelkedő utakon elvétve turisták e-bicajoznak és kirándulnak – már a szinte giccsbe hajlón kellemes látványtól is valami elképesztő nyugalom lesz úrrá az emberen. És akkor még meg sem kóstolta a közeli Tagyon-hegy bioborát antalfai kecskesajttal. Vagy leginkább: még nem költözött ide.
Merthogy az utóbbi évtizedekben tömegek vettek maguknak második, sőt még inkább állandó otthont a Káli- vagy a Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy – egymástól legfeljebb tíz–tizenöt percnyi autóútra levő – falvaiban. Nyáron szinte mindenütt üzemel legalább egy kisbolt, de ha nagyobb bevásárlásra van szükségük az itt lakóknak, akkor is fél óra alatt eljutnak Tapolcára vagy Veszprémbe.
2028-ra az öregedéslassítás 183 milliárd dolláros piaccá nőhet. Persze, hiszen mindenki kíváncsi a hosszú élet titkára. Van, aki hosszú podcastokat is meghallgat érte. Kik a legismertebbek – és legmegosztóbbak?
Bryan Johnson
KI Ő? Amerikai üzletember, a Kernel nevű biotechnológiai cég alapítója, vezére. 2021-ben jelentette be a Project Blueprintet: vadonatúj életmóddal, szuperszigorú diétával, újfajta eljárásokkal és persze végtelen pénzzel keresi az örök fiatalság titkát. Tizenhét éves fiának vérplazmájával transzfúziót is végrehajtott magán.
FŐ TÉMÁK: A tanulságokat Youtube-csatornáján osztja meg, illetve több podcastban is vendégeskedett már, például az itt felsoroltakban is.
MEGOSZTÓ? „A longevity Kardashianja” – írta a negyvenhat éves Johnsonról a Forbes.com. Találó: jó kérdés, hogy egy dollármilliárdos arca mennyit ad, vagy inkább vesz el egy ehhez hasonló mozgalomból, ahol nem mindenki engedhet meg magának több millió dollárba kerülő kísérleti módszereket.
EGY FONTOS EPIZÓD: Why I Am Spending Millions To Be 18 Again – Mondhatni, ars poetica.
David Sinclair
KI Ő? Ausztrál–amerikai biológus, a Harvard genetikaprofesszora. Tíz éve a Time magazin beválogatta a világ száz legbefolyásosabb embere közé. Népszerű könyve, a Meddig élünk? itthon is kapható. FŐ TÉMÁK: A könyv többrészes podcast formátumban is megjelent Lifespan címmel, az öregedés tudományától annak visszafordításáig, az étkezéstől a gyógyszeres kezelésekig zongorázza végig a témát. MEGOSZTÓ? Igen. Azt mondja magáról, hogy biológiai kora tíz évvel fiatalabb, mint a valódi (54 éves). A szakma szerint túl hangos szószólója, haszonlesője az általa istenített öregedéslassító csodaszereknek, felfedezéseknek. EGY FONTOS EPIZÓD: The Science of Looking Younger, Longer – Hormonszint és a bőr mint legfontosabb tükrünk, valamint hajunk és körmünk megóvása.
Steven Bartlett
KI Ő? Üzletember, a Cápák között brit megfelelőjében is felbukkant mint befektető. Podcastja, a The Diary of a CEO a világ egyik leghallgatottabb műsora, a Samsung okostévés streamingszolgáltatásában még külön éjjel-nappali csatornát is kapott.
FŐ TÉMÁK: A 2017-ben elindított műsor a világ leghíresebb vezérigazgatóit, cégvezetőit, vezető egyéniségeit meghívva, egyéni történetekkel fejt meg mentális és fizikai egészségről szóló kérdéseket. Nyilván nem lehet megkerülni a longevityt sem.
MEGOSZTÓ? Talán a felsoroltak közül a legkevésbé az, ami persze nem jelenti azt, hogy megosztó vendégek ne kerülhetnének mikrofon mögé, akár maga Bryan Johnson is.
EGY FONTOS EPIZÓD: The Man That’s Ageing Backwards: I Was 45, I’m Now 18! – Ha már Bryan Johnsont említettük.
Peter Attia
KI Ő? Kanadai–amerikai belgyógyász, longevitykutató. Magyarul is megjelent új könyve, a New York Times-bestseller Végigélni összegzi a legfrissebb eredményeket táplálkozásról, testedzésről, alvásról, mentális és érzelmi egészségről.
FŐ TÉMÁK: The Drive című podcastjában a konditeremtől a rapamycin nevű öregedésgátló gyógyszerig mindent feltár, ami longevity, jellemzően interjúk formájában.
MEGOSZTÓ? Egymillió Insta-követővel hollywoodi sztárokhoz mérhető felhajtás övezi. Már ha épp nem maga Hollywood ajnározza, mint egyik leghűbb követője, a színész Hugh Jackman.
EGY FONTOS EPIZÓD: The Science of Strength, Muscle and Training for Longevity – Egy mozgáskutatóval járják körül a sportolók edzésmódszereiből leszürhető tapasztalatokat.
Andrew Huberman
KI Ő? Az amerikai idegtudós a legnépszerűbb podcaster a témában, 2021-ben indult, ma több mint tízmillióan követik a közösségi médiában. A stanfordi professzor tavaly a szupermegosztó Joe Rogan műsorában tett szert nagy ismertségre, a Huberman Lab azóta világszinten is ott van a tíz leghallgatottabb csatorna között.
FŐ TÉMÁK: Az idegtudomány felől közelíti meg agyunk és szerveink kapcsolatát, foglalkozik e kapcsolatok feltárásának mai módszereivel, és azzal, hogy mindez hogyan befolyásolja érzékelésünket, viselkedésünket, egészségünket.
MEGOSZTÓ? Abszolúte. A szakmából leginkább azzal vádolják, hogy kijelentései csak elvétve vannak tudományosan megalapozva, egy idei New York Magazine-cikk szerint pedig stanfordi laborja tulajdonképpen nem is az, aminek mondja, a covid óta jelentősen levágtak belőle.
EGY FONTOS EPIZÓD: Intermittent Fasting to Improve Health, Cognition & Longevity with Dr. Satchin Panda – Az epizód a híres-neves tizenhatórás böjtről szól, és a módszerről, ami szerint az időablak számít, nem a kalória.
MacPherson Évának is megvolt a maga baja, mielőtt természetgyógyász és táplálkozási tanácsadó lett. Hányt a sok stressztől, autoimmun- és onkológiai betegsége is lett. Felgyógyulása óta képezi magát. Üres kalóriákról, minőségi éhezésről, félreértett energiadeficitről, civilizációs betegségekről, elhízásról és arról is beszélgettünk, hogy nincsenek csodatévő pirulák. De van a nagyon jótékony napfény, a tiszta levegő és például a konzervszardínia.
A jógázó bankár hippi prepper lett. A MagNet Bank arca Balatonszárszón él, megvett egy jókora területet, hogy ott permakulturális alapon gazdálkodjon, és a legrosszabbra is felkészüljön.
Élete újabb fordulatának teljes életmódváltás és a Manas Garden lett az eredménye.
Ultraprémium termék, szűk piac, óriási potenciál. Ifjabb Duda Ernő cége nem mást tud, minthogy mindent megmér rajtad, szétanalizál, és a végén azt is megmondja, meddig és mire számíthatsz, és hogyan nyújthatod meg az életed.
