Kevesebb inger és rohanás, több zöld, befagyó Balaton, amit jó megbámulni, az óvoda felé ugyanazok a szembejövő nénik, helyben termő paradicsom, frissen fejt tej. És munka, annyi, hogy az ember veséje leszakad, de élvezi, és értékeli a dolgos hajnalokat, mert igenis szépek. A Balaton-felvidékre költözők egy része azt mondja, nem kikapcsolódni kell vidékre menni, hanem úgy kell ott élni, hogy ne kelljen kikapcsolódni. Mások csak békés home office-nak használják a falusi otthont, vagy hátradőlnek, hogy a gyerekeik jobb környezeti hatások közt nőnek fel, mintha Budapesten maradtak volna. Már júniusban parasztbarnák, és ha a jólléthez még közösséget is találnak – az sem baj, ha nem a megszokott sznob, értelmiségi buborékukból –, szinte minden adva van a hosszú, boldog élethez.
„Legalább lesz egy karmapontom” – mondja Józsa László dokumentumfilmes, amikor interjúnk után elvisz a következő beszélgetőtársamhoz a Balaton-felvidéken. A Káli-medence kis falvai közt kanyargunk, egy-egy rövid dudálásból kiderül, hogy szinte minden szembejövő Laci ismerőse. Miközben a kék zónák után a kék túráról fecsegünk, amiről nemrég filmsorozatot forgatott, gyönyörködöm a dimbes-dombos tájban, mint egy városi, aki még nem látott levendulamezőt.
A helyi vörös homokkőből épült házak előtt méretes hortenzia- és leanderbokrok, néhol a kertben egy-egy ló legel, a kacskaringós, itt-ott keményen emelkedő utakon elvétve turisták e-bicajoznak és kirándulnak – már a szinte giccsbe hajlón kellemes látványtól is valami elképesztő nyugalom lesz úrrá az emberen. És akkor még meg sem kóstolta a közeli Tagyon-hegy bioborát antalfai kecskesajttal. Vagy leginkább: még nem költözött ide.
Merthogy az utóbbi évtizedekben tömegek vettek maguknak második, sőt még inkább állandó otthont a Káli- vagy a Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy – egymástól legfeljebb tíz–tizenöt percnyi autóútra levő – falvaiban. Nyáron szinte mindenütt üzemel legalább egy kisbolt, de ha nagyobb bevásárlásra van szükségük az itt lakóknak, akkor is fél óra alatt eljutnak Tapolcára vagy Veszprémbe.
2028-ra az öregedéslassítás 183 milliárd dolláros piaccá nőhet. Persze, hiszen mindenki kíváncsi a hosszú élet titkára. Van, aki hosszú podcastokat is meghallgat érte. Kik a legismertebbek – és legmegosztóbbak?
Bryan Johnson
KI Ő? Amerikai üzletember, a Kernel nevű biotechnológiai cég alapítója, vezére. 2021-ben jelentette be a Project Blueprintet: vadonatúj életmóddal, szuperszigorú diétával, újfajta eljárásokkal és persze végtelen pénzzel keresi az örök fiatalság titkát. Tizenhét éves fiának vérplazmájával transzfúziót is végrehajtott magán.
FŐ TÉMÁK: A tanulságokat Youtube-csatornáján osztja meg, illetve több podcastban is vendégeskedett már, például az itt felsoroltakban is.
MEGOSZTÓ? „A longevity Kardashianja” – írta a negyvenhat éves Johnsonról a Forbes.com. Találó: jó kérdés, hogy egy dollármilliárdos arca mennyit ad, vagy inkább vesz el egy ehhez hasonló mozgalomból, ahol nem mindenki engedhet meg magának több millió dollárba kerülő kísérleti módszereket.
EGY FONTOS EPIZÓD: Why I Am Spending Millions To Be 18 Again – Mondhatni, ars poetica.
David Sinclair
KI Ő? Ausztrál–amerikai biológus, a Harvard genetikaprofesszora. Tíz éve a Time magazin beválogatta a világ száz legbefolyásosabb embere közé. Népszerű könyve, a Meddig élünk? itthon is kapható. FŐ TÉMÁK: A könyv többrészes podcast formátumban is megjelent Lifespan címmel, az öregedés tudományától annak visszafordításáig, az étkezéstől a gyógyszeres kezelésekig zongorázza végig a témát. MEGOSZTÓ? Igen. Azt mondja magáról, hogy biológiai kora tíz évvel fiatalabb, mint a valódi (54 éves). A szakma szerint túl hangos szószólója, haszonlesője az általa istenített öregedéslassító csodaszereknek, felfedezéseknek. EGY FONTOS EPIZÓD: The Science of Looking Younger, Longer – Hormonszint és a bőr mint legfontosabb tükrünk, valamint hajunk és körmünk megóvása.
Steven Bartlett
KI Ő? Üzletember, a Cápák között brit megfelelőjében is felbukkant mint befektető. Podcastja, a The Diary of a CEO a világ egyik leghallgatottabb műsora, a Samsung okostévés streamingszolgáltatásában még külön éjjel-nappali csatornát is kapott.
FŐ TÉMÁK: A 2017-ben elindított műsor a világ leghíresebb vezérigazgatóit, cégvezetőit, vezető egyéniségeit meghívva, egyéni történetekkel fejt meg mentális és fizikai egészségről szóló kérdéseket. Nyilván nem lehet megkerülni a longevityt sem.
MEGOSZTÓ? Talán a felsoroltak közül a legkevésbé az, ami persze nem jelenti azt, hogy megosztó vendégek ne kerülhetnének mikrofon mögé, akár maga Bryan Johnson is.
EGY FONTOS EPIZÓD: The Man That’s Ageing Backwards: I Was 45, I’m Now 18! – Ha már Bryan Johnsont említettük.
Peter Attia
KI Ő? Kanadai–amerikai belgyógyász, longevitykutató. Magyarul is megjelent új könyve, a New York Times-bestseller Végigélni összegzi a legfrissebb eredményeket táplálkozásról, testedzésről, alvásról, mentális és érzelmi egészségről.
FŐ TÉMÁK: The Drive című podcastjában a konditeremtől a rapamycin nevű öregedésgátló gyógyszerig mindent feltár, ami longevity, jellemzően interjúk formájában.
MEGOSZTÓ? Egymillió Insta-követővel hollywoodi sztárokhoz mérhető felhajtás övezi. Már ha épp nem maga Hollywood ajnározza, mint egyik leghűbb követője, a színész Hugh Jackman.
EGY FONTOS EPIZÓD: The Science of Strength, Muscle and Training for Longevity – Egy mozgáskutatóval járják körül a sportolók edzésmódszereiből leszürhető tapasztalatokat.
Andrew Huberman
KI Ő? Az amerikai idegtudós a legnépszerűbb podcaster a témában, 2021-ben indult, ma több mint tízmillióan követik a közösségi médiában. A stanfordi professzor tavaly a szupermegosztó Joe Rogan műsorában tett szert nagy ismertségre, a Huberman Lab azóta világszinten is ott van a tíz leghallgatottabb csatorna között.
FŐ TÉMÁK: Az idegtudomány felől közelíti meg agyunk és szerveink kapcsolatát, foglalkozik e kapcsolatok feltárásának mai módszereivel, és azzal, hogy mindez hogyan befolyásolja érzékelésünket, viselkedésünket, egészségünket.
MEGOSZTÓ? Abszolúte. A szakmából leginkább azzal vádolják, hogy kijelentései csak elvétve vannak tudományosan megalapozva, egy idei New York Magazine-cikk szerint pedig stanfordi laborja tulajdonképpen nem is az, aminek mondja, a covid óta jelentősen levágtak belőle.
EGY FONTOS EPIZÓD: Intermittent Fasting to Improve Health, Cognition & Longevity with Dr. Satchin Panda – Az epizód a híres-neves tizenhatórás böjtről szól, és a módszerről, ami szerint az időablak számít, nem a kalória.
Sose ment nyugdíjba, és nem is tervez ilyesmit az ország legismertebb tévés geológusa. Már csak rövid túrákat tesz, de Juhász Árpád nyolcvankilenc évesen is kvázi főállása mellett készíti filmjeit és írja könyveit.
Egy plusz kilókkal küzdő kétgyermekes édesanya és egy kiégés szélén álló orvostanhallgató eldöntötték, hogy felveszik a kesztyűt, és tesznek magukért és az egészségükért. Länger Jelena és Márky Ádám küldetése más-más időpontban indult, de végül a Longevity Projectben ért össze. Vállalkozásukban cégekhez viszik el nemcsak tapasztalataikat, hanem időközben megszerzett szaktudásukat is arról, hogyan éljünk hosszan és jól.
Úgy vagyok az önismereti munkával (coach, terápia, csoportterápia), mint rendes ember a fogorvossal. Akkor is megyek, ha éppen nincs bajom, mert tudom, hogy akkor kisebb eséllyel lesz. Az a tapasztalatom, hogy önismereti munka közben könnyebben jön létre a kapcsolódás magammal és más emberekkel. Ezek a kapcsolódások pedig töltenek. Máshogy, mint a család vagy a munka. Mások máshol töltődnek. Zsiborás Gergő kollégám például […]
Volt sikeres cégvezető és cégalapító, de sokkal boldogabb azóta, hogy adott az egójának egy nagyon kemény pofont, és lett egy törzse Costa Ricán. Karafiáth Balázs messze legtöbbször azt a szót ejti ki a száján, hogy: purpose.
