Negyven–ötven éve sztár bemondó volt, mindennap képernyőn, egy ország ismerte az arcát. Ma sok ötvenes nő fogadja meg tanácsait, pedig nincsenek kirívó szokásai és mágikus trükkjei. Endrei Judit pont úgy él, ahogy mondja.
Aktív idősödés. Endrei Judit így hívja azt, amivel nagyjából húsz éve intenzíven foglalkozik, és amit korábban még anti-agingnek nevezett magában. „Aztán rövid idő alatt rájöttem, hogy én nem az idősödés ellen akarok küzdeni, hanem csak jól akarok idősödni. De majd kifejtem.” Szentendrén találkozunk, Judit ott él, és ott gyalogol naponta legalább öt kilométert általában a Duna-parton. „Nem sétálok, gyalogolok – javít ki, amikor egy ponton erre visszatérünk –, ha esik, ha fúj, ennek meg kell lennie. És nem úgy, hogy reggel ide leszaladok, délután meg azt elintézem, és estére összejönnek a kilométerek. Egyben kell meglennie, ha fáj, akkor is menni kell, mert lehet, hogy épp attól fog elmúlni a fájdalom.” Másik kedvenc helye a közeli Dömör-kapu és a Pilis, ahol „egyszerűen rád gurul a csend, és most tobzódik a természet”.
Neki ez a legjobb stresszoldás, és a természet közelsége segít elfogadni a körforgást is. „Megszülettünk, kivirágoztunk, és egyszer csak szépen elmegyünk.” Nem ágál, nem hadakozik ellene, nem is szomorkodik az idő múlásán, és azt a szemléletet próbálja másoknak is átadni, ami hetvenegy éves korára egy mondatban valahogy így hangzik: „Nem ülök egy rózsaszín felhő szélén, de ahogy a húgommal szoktuk mondani, legyünk realista pozitív gondolkodók.” Elsősorban ötvenes és ötvenen túli nőkhöz szól, mert szerinte nekik van rá a legnagyobb szükségük. „Ők azok, akik a legkönnyebben kiszorulnak a munkaerőpiacról, őket rúgják ki először, ők találnak a legnehezebben állást, és nekik van a legkevesebb önbizalmuk” – mondja, mit tapasztal maga körül.
A 70-es, 80-as, 90-es évek igen foglalkoztatott tévébemondóját, majd tévés műsorvezetőjét, szerkesztőjét három fontos dolog is ebbe az irányba terelte. „A tévéműsorokban gyakran jöttek orvos vendégek, az egészségmegőrzésről beszélgettünk, így jól beleástam magam a témába.” A második impulzust kislányainak megszületése adta. Akkor 38 és 41 éves volt, nem volt bonyolult kimatekozni, hogy kevesebb adatik meg a gyerekeivel, mintha huszonévesen szült volna, így nagyon nem mindegy, hogyan is telik el az az idő.
Tóth Viktor ötvenöt éves, negyvenöt éve versenyez, huszonöt éve vegán, húsz éve edz és készít fel – úgy mondja – bajnokokat. Szerinte mindenki bajnok lesz, aki kitűzött célja elérésével erősebb, öntudatosabb, egészségesebb és örömteli emberré válik. Irányítása alatt lettek világ-, Európa-, országos bajnokok, határaikon túllépő hétköznapi emberek, és váltak gyerekek a sport szerelmesévé.
Írta: H. Tóth Judit
„A sport ott kezdődik, amikor felveszünk egy kényelmes cipőt, és kimegyünk a természetbe” – mondja Tóth Viktor multisport- és személyi edző. Programozó-matematikus végzettségével először mint matematikatanár dolgozott, majd informatikai szakértő lett egy nagy multinacionális vállalatnál. A sport mindig élete meghatározó része volt: úszott, ötpróbázott, ejtőernyőzött, aztán jött a harcművészet, a sziklamászás, a futás, a kerékpározás, a triatlon. Húsz éve a terepsportok elkötelezettje, maga is aktív nemzetközi szintű versenyző tereptriatlon és akadályfutás sportágakban.
Jó évtizede élete fordulóponthoz ért. „Negyven fölött gondolkodni kezdesz: mit szeretnél még csinálni a hátrelévő életedben. Mi tölt el boldogsággal? Mitől érzed teljesnek az életed? Mérlegre tettem a dolgaimat, és nem az egzisztenciális biztonságot, hanem a szenvedélyemet, a sportot választottam.” Kilépett a munkahelyéről – ami amúgy rendszeresen támogatta számos nemzetközi versenyen –, és azóta főállású edző. Tapasztalatai alapján azt vallja, hogy többféle mozgásforma együttese a leghatékonyabb.
A karrierváltáskor már jó ideje buddhizmussal és antropozófiával foglalkozott, ami tovább erősítette benne, hogy a természetben végzett sport önismeretünket, szellemi, lelki fejlődésünket is szolgálja. Azt tanítja, hogy edzés közben ne csak a testünkre figyeljünk, hanem magunk és a környezetünk jeleire is, és tanuljunk is ezekből a jelekből. Az elmélkedés és mozgás együttese szerinte jobb életminőséget hoz, ráadásul ez az önismeretei munka megmutatkozik a sportteljesítményben is.
Az utóbbi években ezért szinte teljesen annak szentelte magát, hogy a természetben végzett közösségi edzéseken családok, különböző életkorú és fizikai formában lévő emberek eddzenek együtt. Azt tapasztalja, hogy azért is keresik fel és csatlakoznak hozzájuk, mert mindennapjaikból hiányzik a közösség élménye.
Mit tegyek, ha régóta nem sportolok, vagy csak most kezdenék hozzá?
• Kezdj el sétálni, biciklizni! • Ha már intenzívebben megy a séta, kombinálni lehet a gyaloglást és a futást. • Figyeld a tested jelzéseit, reagálj rájuk! • Ne a külvilág elvárásainak akarj megfelelni, magadnak csinálod! • Végezz gyakran szimmetrikus, a teret jól betöltő mozgást (túrázás, kerékpár, gyaloglás, gyorsúszás, hátúszás)! • Végezz a törzsizmokat (a medencefenék izmai, a hasizmok, a gerincfeszítő izmok, valamint a rekeszizom) erősítő mozgásformát! • Minden sportolás után nyújts, például egy óra sportnak a harmada legyen nyújtás, erősítés! • Lélegezz lassan, tudatosan, ez fejleszti a keringési és légzőrendszert!
Ezt az elvet érvényesíti az egyéni edzéseken is. A hozzá fordulókat igyekszik megismerni, feltérképezi motivációikat, aztán elérhető célokat fogalmaz meg nekik. Azt mondja, akármit sportol, és bármilyen szinten van valaki, mindig kell egy cél, különben nem lehet felépíteni a hozzá vezető utat. Közben rávezeti kliensét, hogy a terepen űzött sport lehetőséget ad a magával és a természettel való igazi összhangra.
Van, aki azért keresi meg, mert kiemelkedő sportteljesítményt szeretne elérni, és van, aki életmódot szeretne váltani. A legtöbben harminc és negyven év közöttiek, de idősebbek is sokan jönnek, főként olyanok, akiknek valamilyen mozgásszervi problémájuk van, vagy fogyni szeretnének. Szerinte nincs olyan ember, aki bármilyen ok – akár testsúlya, akár egészségügyi problémája – miatt alkalmatlan volna sporttevékenységre. „A sportolás azzal kezdődik, hogy hozzászoktatjuk magunkat: van valami rendszeres az életünkben. Ha most kezdünk neki, vegyünk egy kényelmes cipőt, meghatározott gyakorisággal és időpontokban menjünk ki a lakásból, és sétáljunk öt percet. Ha ennek kialakul a ritmusa, innen már fel lehet építeni a többit.”
Összhangban a természettel – mozgásformák Tóth Viktor ajánlásával
Túrázás
Kinek ajánlja? Mindenkinek, minden életkorban, bármilyen egészségi állapotban. Mi az előnye? Egyenletes, a testen arányosan eloszló, alacsony terhelés, hátizsákkal plusz erősítő hatás, közösségi élmény.
Terepfutás
Kinek ajánlja? Fiataloknak és középkorúaknak, Mi az előnye? Változatos, széles spektrumú terhelés, javítja az ízületi mozgékonyságot, fejleszti a mozgáskoordinációt.
Nordic walking
Kinek ajánlja? Középkorúaknak és időseknek. Mi az előnye? Átmozgatja az egész testet, jól kontrollálható terhelés.
Street workout
Kinek ajánlja? Fiataloknak, aktívabb középkorúaknak. Mi az előnye? Növeli az izomtömeget, jól erősít. A saját testsúllyal végzett terhelés miatt nincs túlterhelés.
Terepkerékpározás
Kinek ajánlja? Középkorúaknak. Mi az előnye? Intenzíven átmozgatja az egész testet. Az egyéni tempó miatt nincs túlterhelés.
Sziklamászás
Kinek ajánlja? Fiataloknak. Mi az előnye? Növeli az izomerőt a hosszú kitartott mozdulatok miatt. Javítja a hajlékonyságot. Erősíti az ízületeket. Javítja a légzés kontrollálását. Fokozza a koncentrációt, figyelmet.
Nyíltvízi úszás
Kinek ajánlja? Mindenkinek a teljesítőképességtől függő távon. Mi az előnye? Az úszás általános pozitív hatásai. Fejleszti a tájékozódási és a megfigyelőképességet.
Kajak, kenu, evezés
Kinek ajánlja? Középkorúaknak, időseknek. Mi az előnye? Növeli az állóképességet. Fejleszti a felsőtestet, az evezés a lábat is.
Egy órán belül elérhető vonattal, kellemes a természeti és az épített környezet, van már hippi szórakozóhely is alter koncertekkel, a szombati piac pedig tizenéve jó sztenderdet hoz az újhullámos termelői piacok világában. Nagymaroson nyugis és komfortos az élet, nem csoda, hogy a 2000-es évek közepétől sokan szívesen települtek ki oda Budapestről, vagy legalábbis vettek ingatlant – amíg találtak. Hasonlóan kedvelt helyek Zebegény, Kismaros és Verőce is, és azt mondják az odaköltözők, az a legjobb, ha az ember nem az egyik települést vallja az otthonának, hanem egyenesen dunakanyari identitást vesz fel.
Egy plusz kilókkal küzdő kétgyermekes édesanya és egy kiégés szélén álló orvostanhallgató eldöntötték, hogy felveszik a kesztyűt, és tesznek magukért és az egészségükért. Länger Jelena és Márky Ádám küldetése más-más időpontban indult, de végül a Longevity Projectben ért össze. Vállalkozásukban cégekhez viszik el nemcsak tapasztalataikat, hanem időközben megszerzett szaktudásukat is arról, hogyan éljünk hosszan és jól.
Ultraprémium termék, szűk piac, óriási potenciál. Ifjabb Duda Ernő cége nem mást tud, minthogy mindent megmér rajtad, szétanalizál, és a végén azt is megmondja, meddig és mire számíthatsz, és hogyan nyújthatod meg az életed.
