Tóth Viktor ötvenöt éves, negyvenöt éve versenyez, huszonöt éve vegán, húsz éve edz és készít fel – úgy mondja – bajnokokat. Szerinte mindenki bajnok lesz, aki kitűzött célja elérésével erősebb, öntudatosabb, egészségesebb és örömteli emberré válik. Irányítása alatt lettek világ-, Európa-, országos bajnokok, határaikon túllépő hétköznapi emberek, és váltak gyerekek a sport szerelmesévé.
Írta: H. Tóth Judit
„A sport ott kezdődik, amikor felveszünk egy kényelmes cipőt, és kimegyünk a természetbe” – mondja Tóth Viktor multisport- és személyi edző. Programozó-matematikus végzettségével először mint matematikatanár dolgozott, majd informatikai szakértő lett egy nagy multinacionális vállalatnál. A sport mindig élete meghatározó része volt: úszott, ötpróbázott, ejtőernyőzött, aztán jött a harcművészet, a sziklamászás, a futás, a kerékpározás, a triatlon. Húsz éve a terepsportok elkötelezettje, maga is aktív nemzetközi szintű versenyző tereptriatlon és akadályfutás sportágakban.
Jó évtizede élete fordulóponthoz ért. „Negyven fölött gondolkodni kezdesz: mit szeretnél még csinálni a hátrelévő életedben. Mi tölt el boldogsággal? Mitől érzed teljesnek az életed? Mérlegre tettem a dolgaimat, és nem az egzisztenciális biztonságot, hanem a szenvedélyemet, a sportot választottam.” Kilépett a munkahelyéről – ami amúgy rendszeresen támogatta számos nemzetközi versenyen –, és azóta főállású edző. Tapasztalatai alapján azt vallja, hogy többféle mozgásforma együttese a leghatékonyabb.
Magyarország nemzetközileg is kiemelkedően rosszul teljesít a megelőzhető halálozások terén, azaz olyan betegségek rövidítik meg az életünket, amiket tudatossággal meg lehetne úszni, vagy orvosilag jó eredménnyel lehetne kezelni. Minden ötödik közülük a helytelen táplálkozás következménye. A felnőtt lakosság hatvannyolc százaléka túlsúlyos vagy el van hízva, harminc százalék küzd magas vérnyomással, tizenhárom százalékának magas a koleszterinszintje, és legalább nyolc százalékuk él diabétesszel.
Só, zsiradék, cukor Csökkentsd az elfogyasztott só, zsiradék és cukor mennyiségét! Vásárláskor hasonlítsd össze a termékek só-, zsír- és cukortartalmát, válaszd azt, amelyikben kevesebb van belőlük! Az ételek, italok ízesítésére használj minél kevesebb cukrot, sót! A só egy részét helyettesítsd friss vagy szárított zöldfűszerekkel! Hetente legfeljebb kétszer egyél édességet, desszertet!
Folyadékok Fogyassz naponta nyolc pohár folyadékot! Ebből öt pohár ivóvíz legyen! Egy pohár = két, két és fél deciliter.
Zöldségek, gyümölcsök Naponta legalább négy adag zöldség vagy gyümölcs elfogyasztását javasolják, és ebből legalább egy adag friss vagy nyers legyen! A burgonya nem számítható bele a napi négy adagba. Egy adag = tíz deka friss, párolt vagy főtt, idényjellegű zöldség vagy gyümölcs (például egy közepes paprika, paradicsom, egy közepes alma vagy narancs), illetve egy kistányér saláta vagy egy kis pohárnyi bogyós gyümölcs.
Gabonafélék Fogyassz három adag gabonafélét naponta, ebből legalább egy adag teljes értékű legyen! Egy adag = egy darab péksütemény (például kifli vagy zsemle); egy közepes szelet kenyér vagy kalács; 12 evőkanál (20 dkg) főtt tészta vagy rizs; három evőkanál gabonapehely vagy müzli.
Húsok, halak, tojás, tej, tejtermékek Fogyassz hetente legalább egyszer tengeri halat vagy busát, kecsegét, pisztrángot! Belsőség maximum heti egyszer kerüljön az étrendbe! Minden főétkezés tartalmazzon teljes értékű fehérjét! Fogyassz naponta fél liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket! Egy adag = két deciliter tej, joghurt vagy kefir; öt deka túró vagy három deka sajt; egy tenyérnyi szelet hús; egy szelet hal; három-négy szelet felvágott; egy tojás.
Így szoktuk
Zsír A hazai felnőtt lakosság zsírbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott 30 E%-ot (az energiaszükséglet harminc százalékát), és a fogyasztás nagyobb része állati eredetű zsírokból származik. Ezt tükrözi a koleszterinbevitel alakulása, az is szintén magasabb az ajánlott napi 300 milligrammnál.
Gyümölcsök Ha igaz a mondás, hogy napi egy alma az orvost távol tartja, érthetőek az egészségügyi statisztikák: évente tíz kiló almát eszünk, vagyis naponta alig egy szeletet. A rostok nemcsak a bélműködést segítik, hanem csökkentik egy sor olyan probléma kockázatát, amiktől egyébként a magyarok nagy része szenved: szív- és érrendszeri betegségek, vastag- és végbélrák, kettes típusú cukorbetegség.
Tejtermék Tejből, joghurtból és kefirből összesen 69 kilót fogyaszt egy átlagos magyar, ami naponta nem éri el a két decilitert sem átlagban, noha az ajánlás fél liter lenne.
Cereáliák és pékáruk A felnőtt magyar lakosság háromnegyede az ajánlottnál ritkábban vagy egyáltalán nem fogyaszt teljes kiőrlésű gabonát, noha nagy rosttartalma miatt a gyümölcsöknél is felsorolt előnyökkel jár. Sima pékáruból viszont bőven a javasolt határérték felett fogy, a napi kétszáz gramm helyett 266 grammot tömünk be.
Zöldségek Hiába zöldség, a burgonya fogyasztása nem számítható bele a javasolt napi adagba, pedig ez a legnépszerűbb zöldségféle itthon: évente huszonhét kiló krumplit eszünk. Második helyen a tartósított zöldségek állnak, 13,6 kilóval.
Só Az átlagmagyar az ajánlottnál akár háromszáz százalékkal több sót fogyaszt, ennek jelentős része lopakodva, alapélelmiszerekből épül be, például kenyérből, felvágottakból és sajtokból. A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást, szív- és érrendszeri betegségeket okozhat, rontja az immunrendszer működését, hozzájárul egyes daganatok kialakulásához.
Húsok A javasolt napi bevitelnek majdnem a duplája (száz helyett 180 gramm) kerül a magyarok tányérjára. A legnépszerűbb a csirke (évente huszonöt kiló) és a sertés (évente tizenkilenc kiló), a halakhoz viszont nem nagyon nyúlunk, a konzerveket is számítva évente két és fél kilót eszünk csak, pedig ajánlott volna a vörös húsokat halra cserélni az étrendünkben.
Két harmincas éveiben járó fiatal pár fővárosi karrierjét cserélte vidéki életre a Bükkben. A Horhos-Völgyi Ökobirtok és a mályinkai Iszkor étterem alapítói ma már barátok és üzlettársak is. A hetvenhektáros birtokon szabadtartásban nevelkedett állatok húsát, tojásait dolgozzák fel az Iszkor környékbeli alapanyagokra építő, sokszoros díjnyertes konyháján. A két pár már biztosan megfejtette a hosszú élet nem is annyira nagy titkát: a receptben első helyen az egészséges élelem, a szabad levegőn végzett munka és a közösség ereje áll.
A Római-parton nyaranta pezseg az élet, ám az egésznek a lassú elmúlás adja a hátteret. A partszakasz már jócskán túl van a fénykorán, és senki sem tudja, mi lesz egyszer a bezárt üdülők helyén. De van egy apró szeglete – szó szerint, hiszen egy saroktelek –, ahol kicsiben lepróbálták, mi lehet a Római jövője. És működőképesnek tűnik.
A gyerekek gyerekebbek tudnak maradni Balin, a felnőttek többet mozognak, lazítanak, és nem húzzák fel magukat például dugóban araszolás közben. Halmos Ádám, az Open Books alapítója a minőségi élethez szerinte szükséges különleges pillanatokból jó sokat megélt az elmúlt két évben családjával Balin, európai identitása és a cégvezetés azonban hazaszólította. Pontosabban Lisszabonba, ám a kétlaki életet nem adja fel.
