Van, ami fejben dől el, nem az adattáblákon. Pár dolog azért ott is.
1. A zalai nők
80,2 év
Nálunk ebben a megyében a legmagasabb a születéskor várható élettartam. (KSH, 2022)
2. A budapesti férfiak
74,2 év
Ami a férfikilátásokat illeti, itt a legjobbak, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben 70,12 évvel a legrosszabbak. (KSH, 2022)
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
2028-ra az öregedéslassítás 183 milliárd dolláros piaccá nőhet. Persze, hiszen mindenki kíváncsi a hosszú élet titkára. Van, aki hosszú podcastokat is meghallgat érte. Kik a legismertebbek – és legmegosztóbbak?
Bryan Johnson
KI Ő? Amerikai üzletember, a Kernel nevű biotechnológiai cég alapítója, vezére. 2021-ben jelentette be a Project Blueprintet: vadonatúj életmóddal, szuperszigorú diétával, újfajta eljárásokkal és persze végtelen pénzzel keresi az örök fiatalság titkát. Tizenhét éves fiának vérplazmájával transzfúziót is végrehajtott magán.
FŐ TÉMÁK: A tanulságokat Youtube-csatornáján osztja meg, illetve több podcastban is vendégeskedett már, például az itt felsoroltakban is.
MEGOSZTÓ? „A longevity Kardashianja” – írta a negyvenhat éves Johnsonról a Forbes.com. Találó: jó kérdés, hogy egy dollármilliárdos arca mennyit ad, vagy inkább vesz el egy ehhez hasonló mozgalomból, ahol nem mindenki engedhet meg magának több millió dollárba kerülő kísérleti módszereket.
EGY FONTOS EPIZÓD: Why I Am Spending Millions To Be 18 Again – Mondhatni, ars poetica.
David Sinclair
KI Ő? Ausztrál–amerikai biológus, a Harvard genetikaprofesszora. Tíz éve a Time magazin beválogatta a világ száz legbefolyásosabb embere közé. Népszerű könyve, a Meddig élünk? itthon is kapható.
FŐ TÉMÁK: A könyv többrészes podcast formátumban is megjelent Lifespan címmel, az öregedés tudományától annak visszafordításáig, az étkezéstől a gyógyszeres kezelésekig zongorázza végig a témát.
MEGOSZTÓ? Igen. Azt mondja magáról, hogy biológiai kora tíz évvel fiatalabb, mint a valódi (54 éves). A szakma szerint túl hangos szószólója, haszonlesője az általa istenített öregedéslassító csodaszereknek, felfedezéseknek.
EGY FONTOS EPIZÓD: The Science of Looking Younger, Longer – Hormonszint és a bőr mint legfontosabb tükrünk, valamint hajunk és körmünk megóvása.
Steven Bartlett
KI Ő? Üzletember, a Cápák között brit megfelelőjében is felbukkant mint befektető. Podcastja, a The Diary of a CEO a világ egyik leghallgatottabb műsora, a Samsung okostévés streamingszolgáltatásában még külön éjjel-nappali csatornát is kapott.
FŐ TÉMÁK: A 2017-ben elindított műsor a világ leghíresebb vezérigazgatóit, cégvezetőit, vezető egyéniségeit meghívva, egyéni történetekkel fejt meg mentális és fizikai egészségről szóló kérdéseket. Nyilván nem lehet megkerülni a longevityt sem.
MEGOSZTÓ? Talán a felsoroltak közül a legkevésbé az, ami persze nem jelenti azt, hogy megosztó vendégek ne kerülhetnének mikrofon mögé, akár maga Bryan Johnson is.
EGY FONTOS EPIZÓD:
The Man That’s Ageing Backwards: I Was 45, I’m Now 18! – Ha már Bryan Johnsont említettük.
Peter Attia
KI Ő? Kanadai–amerikai belgyógyász, longevitykutató. Magyarul is megjelent új könyve, a New York Times-bestseller Végigélni összegzi a legfrissebb eredményeket táplálkozásról, testedzésről, alvásról, mentális és érzelmi egészségről.
FŐ TÉMÁK: The Drive című podcastjában a konditeremtől a rapamycin nevű öregedésgátló gyógyszerig mindent feltár, ami longevity, jellemzően interjúk formájában.
MEGOSZTÓ? Egymillió Insta-követővel hollywoodi sztárokhoz mérhető felhajtás övezi. Már ha épp nem maga Hollywood ajnározza, mint egyik leghűbb követője, a színész Hugh Jackman.
EGY FONTOS EPIZÓD: The Science of Strength, Muscle and Training for Longevity – Egy mozgáskutatóval járják körül a sportolók edzésmódszereiből leszürhető tapasztalatokat.
Andrew Huberman
KI Ő? Az amerikai idegtudós a legnépszerűbb podcaster a témában, 2021-ben indult, ma több mint tízmillióan követik a közösségi médiában. A stanfordi professzor tavaly a szupermegosztó Joe Rogan műsorában tett szert nagy ismertségre, a Huberman Lab azóta világszinten is ott van a tíz leghallgatottabb csatorna között.
FŐ TÉMÁK: Az idegtudomány felől közelíti meg agyunk és szerveink kapcsolatát, foglalkozik e kapcsolatok feltárásának mai módszereivel, és azzal, hogy mindez hogyan befolyásolja érzékelésünket, viselkedésünket, egészségünket.
MEGOSZTÓ? Abszolúte. A szakmából leginkább azzal vádolják, hogy kijelentései csak elvétve vannak tudományosan megalapozva, egy idei New York Magazine-cikk szerint pedig stanfordi laborja tulajdonképpen nem is az, aminek mondja, a covid óta jelentősen levágtak belőle.
EGY FONTOS EPIZÓD: Intermittent Fasting to Improve Health, Cognition & Longevity with Dr. Satchin Panda – Az epizód a híres-neves tizenhatórás böjtről szól, és a módszerről, ami szerint az időablak számít, nem a kalória.
A színészmesterség mindenről szól, csak a kiszámíthatóságról nem, ennek ellenére Ónodi Eszter megtalálta azt a ritmust, amivel testileg-lelkileg egészségesnek mondhatja magát. A futást, úszást, biciklizést meditációnak használja, a stresszt átkonvertálja magában a színpadon kiadható erővé.
A világ legsikeresebb befektetőcégének vezetői kilencven felett is aktívak maradtak, Charlie Munger századik életévében is dolgozott, és a kilencvenhárom éves Warren Buffettnek sincs esze ágában se leadni a vezérigazgatóságot.
Mit mondanak ők a hosszú életről?
Magyarország nemzetközileg is kiemelkedően rosszul teljesít a megelőzhető halálozások terén, azaz olyan betegségek rövidítik meg az életünket, amiket tudatossággal meg lehetne úszni, vagy orvosilag jó eredménnyel lehetne kezelni. Minden ötödik közülük a helytelen táplálkozás következménye. A felnőtt lakosság hatvannyolc százaléka túlsúlyos vagy el van hízva, harminc százalék küzd magas vérnyomással, tizenhárom százalékának magas a koleszterinszintje, és legalább nyolc százalékuk él diabétesszel.
Kevesebb inger és rohanás, több zöld, befagyó Balaton, amit jó megbámulni, az óvoda felé ugyanazok a szembejövő nénik, helyben termő paradicsom, frissen fejt tej. És munka, annyi, hogy az ember veséje leszakad, de élvezi, és értékeli a dolgos hajnalokat, mert igenis szépek. A Balaton-felvidékre költözők egy része azt mondja, nem kikapcsolódni kell vidékre menni, hanem úgy kell ott élni, hogy ne kelljen kikapcsolódni. Mások csak békés home office-nak használják a falusi otthont, vagy hátradőlnek, hogy a gyerekeik jobb környezeti hatások közt nőnek fel, mintha Budapesten maradtak volna. Már júniusban parasztbarnák, és ha a jólléthez még közösséget is találnak – az sem baj, ha nem a megszokott sznob, értelmiségi buborékukból –, szinte minden adva van a hosszú, boldog élethez.