Evangélikus lelkész. Pszichodráma-vezető. Rádiós műsorvezető. Tréner. Bokszoló. Sőt: utcai harcos. Az egyik legismertebb magyarországi szervezetfejlesztő. Ha csak néhány kulcsszót ismerünk róla, azt hihetnénk, a randomgenerátor szórakozik velünk. De nem ez a helyzet, ez a kombináció valóban létezik. Ő Lénárt Viktor.
„Pár lépésre a házunktól volt a négyes számú általános iskola, és a fal túloldalán kezdődött a Duránda, az egyik legdurvább magyarországi roma gettó. Az egyik első élményem az iskolából, hogy nálam hat–nyolc évvel idősebb srácok fenyegetnek, hogy hozzak szendvicset meg pénzt. Meg hogy le kell harapnom a béka fejét, mert az poén.”
Akárhogy nézzük, a gyöngyösi gyermekévek nem tűnnek felhőtlennek. Pedig a kis Viktor tanár szülők gyermeke lévén viszonylag jól védett, színes közegben nőtt fel. A verekedéseket mégsem mondta el otthon, valószínűleg megértette, ha az apja esetleg beavatkozna, őt veszélyeztetné. Amikor meglátszott rajta egy-egy bunyó nyoma, inkább azt mondta, ő volt. Azért is kapott.
„A gyerekkorom durva atrocitások sorozatával kezdődik. Nem egyedül voltam így, de negyedik körül bandát szerveztem. Fölálltunk, hogy így nem lehet, ez másként lesz. És innen jön, hogy szerintem elég jól értem a nehéz körülmények között élő emberek világát. És innen eljutni oda, hogy egy roma kisfiút fogadunk örökbe, nagyon hosszú utazás volt. Vadászunk egymásra, aztán azon gondolkozni, hogyan lehet közöttünk hidat verni, és hogyan lehetne változtatni a kialakult helyzeten. Nagy önismereti utazás volt.”
A másik nagy Puskás-sztori a Forbes.hu
napi címlapján, a húszéves Halott
Pénz negyvenezer
fős bulijának
háttértitkai. És még: Diffuse Drive, Mats Alvesson, Shrooly.
Egy pécsi srác az otthoni PC-jéről indult, az interneten futott fel, majd szemvillanás alatt tört be a fősodorba – legalábbis látszólag. A húsz év első fele szólóban, a második héttagú zenekarként telt, mégpedig a legnagyobb színpadokon. Marsalkó Dávid és a Halott Pénz sztorija abban a tekintetben atipikus a magyar zeneiparban, hogy az egyik legönazonosabb produkció, lassan, megfontoltan érett be, pedig a maga generációjában több mérföldkövet is elsőnek értek el.
Milliós lejátszások, a rádiós listák vezetése, több komoly márka-együttműködés és három telt házas Aréna után, a júniusi címlapsztárt és a Hungáriát váltva veszik most be a Puskás stadiont. Hogy mi vezetett idáig, arról a zenekarból Dávidot és Járai Márk énekest, Molnár Csilla menedzsert, valamint a Puskás-koncertet szervező Live Nationt kérdezte a Forbes.hu.
„Azért jó pár olyan produkciót láthattunk már, ami azért folyt szét, mert nem volt kellően megtervezve, összetartva, és addig csak a szerencsének köszönhetően jutottak egy bizonyos szintre. Csakhogy a hosszú távú fennmaradáshoz rengeteg háttérmunka kell, és én ebbe bele is állok” – ez Dávid hitvallása. „Megállíthatsz bárkit az utcán, ismerni fogja a legnagyobb slágereket, ez tudta leginkább felszínen tartani a zenekart” – ez pedig Csilla fő meglátása. „Mindig nagyon ügyesen manővereztek azzal, hogy kúl márkák csatlakoztak hozzájuk, sose volt erőltetett” – mondja a szervező cég, a Live Nation oldaláról Horváth Máté promóter az olyan együttműködésekről, mint a Dorko, az Unicum vagy a Red Bull. A Live Nation és a banda durván egy éve ültek le ötletelni a Puskásról.
„Dávid tartott egy kiváló motivációs beszédet, hogy miért van itt az ideje egy egész karriert átívelő rendezvénynek – emlékszik vissza Máté. – Szerintem itthon a Halott Pénz a legmeghatározóbb név az elmúlt tizenpár évben. Ezt márkaszemmel mondom, és hogy egy produkció fenn tud maradni egy bizonyos szinten és erőt tud demonstrálni. Ebből a generációból, ha van zenekar, ami stadionképes, azok ők.”
Hogy a költségek és a kockázatok aránya hogyan alakul a két fél között, üzleti titok. „Annyit elmondhatok, hogy nálunk a pénzügyi vonzat mellett egy még fontosabb dolog forog kockán, ez pedig a Halott Pénz hírneve” – mondja Csilla. Dávid most csak a jubileumi évre koncentrál, távolabbra nem néz még. Különleges műsort ígér a június 8-i nagykoncertre, vonósokkal, fúvósokkal, gospellel, gyerekkórussal. „Szeretném, ha ez egy örömév lenne, és ha a Puskás után is jól éreznénk magunkat. Mert ez a legfontosabb.” Írta: Vaszkó Iván
Hogyan tanítsuk meg a robotokat látni?
Az autóiparral kezdtek, de már a drónok és más felhasználási területek felé is nyitottak. A hosszú távú cél az, hogy minden iparágban ott legyenek, ahol a gépi tanulás és látás esszenciális. Két bátor magyar srác, Pásztor Bálint és Pintér Roland felkerekedtek, hogy meghódítsák a mesterséges intelligenciás aranylázban égő Szilícium-völgyet. Céljuk, hogy szintetikus adatokkal tanítsák meg a robotokat látni. A Diffuse Drive-sztori. Írta: Golovics Milán
Helló, integető gombák!
Intenzív éven van túl az otthoni gombatermesztő gépeket gyártó magyar Shrooly. Több ezer előrendelés teljesítését kezdik meg hamarosan, miután Kínában beindult a sorozatgyártás. Nem volt egyszerű eljutni ide, de a cégbe már a leggazdagabb magyar származású milliárdos, Péterffy Tamás kockázatitőke-alapja, a mobilfoxos Diller Kevin, valamint az egyik legsikeresebb cseh üzletember is beszállt. Írta: Kis Judit
A vezérigazgatók csak tinédzserek
Mats Alvesson közgazdász, a svéd Lund Egyetem professzora májusban a Rajk Szakkollégium meghívására jött Budapestre, átvette a Rajk által neki ítélt Herbert Simon-díjat, és tartott egy előadást is legfőbb kutatási témájáról, a funkcionális hülyeségről. Ennek apropóján beszélgettünk okos emberek hülyéségeiről, és hülye emberek okosságairól. Kiderült, hogy a funkcionális hülyeség nem feltétlenül rossz dolog. Írta: Golovics Milán
Az alpinista favágás az egyik legveszélyesebb szakma a világon – és az egyik legmacsóbb is. A faápolóknak mégis van lelkük, legalábbis Bubnó Márknak bizonyosan, aki szerint onnantól, hogy hozzányúlsz egy fához, a nevedre veszed. „Marcika” – ahogy zenésztársai emlegetik – évekig dobolt az Anna And The Barbiesban, és alapító tagja a Szent Efrém Férfikarnak. Ősztől Ausztráliában folytatja – a faápolást.
A szigligeti Villa Kabala egyszerre otthonos és exkluzív, és amikor a kreatív konyha tündököl, nagyon jó is. A nyári szezon kezdetén megkíséreltük belőni, kinek érdemes meglátogatni őket.
Túlszaporodó nyulak, szülő nők, lombfúvó, drákói szigorral adott zöldhitelek. Jordán Ferenc hálózatkutató biológus szerint az embernek vissza kellene fognia magát, de nem akarja, a kapitalizmus növekedéskényszere pedig még mindig kőbe van vésve. Mi a megoldás? Van megoldás?
