Esterházy, Dessewffy és Széchenyi felülnek a turistaosztályra – kezdődhetne a vicc az IBUSZ százhuszonkét éves történetéről. Ott lehetnének benne a Magyar Királyság nagy háború előtti idegenforgalmi igényei éppúgy, mint a balatoni gőzös vagy a titkos ügynökök.
Idegenforgalmunk emelése régi témája mindazoknak, akik államgazdaságunk állapotát figyelemmel kísérik. Mert elsőrendü gazdasági jelenség az idegenforgalom; nemcsak egyes városok és vidékek, hanem egész országok köszönhetik megélhetésüket annak az áramlatnak, mely a szellemi életet élő embert külföldi országok felkeresésére indítja. (…) Pedig érdemes szórakozást kínál az egész ország, nagy gyönyörűség a főváros nyüzsgő életébe való elmélyedés, van sok gyógyfürdőnk, szép üdülőhelyünk, remek közlekedésünk, csak idegenünk nincs. Hogy idegenünk is legyen, erre irányul a most megalakult Idegenforgalmi és utazási vállalat részvénytársaság működése” – írja lelkendezve a Budapesti Napló 1902. szeptember 12-i száma.
A cég élére illusztris társaság került: az augusztus végi alakuló ülésen elnökké választották Gróf Esterházy Mihályt, Dessewffy Arisztid, Széchenyi István, Frankfurter Albert, Hoffmann Sámuel, Keppich Gyula és Pollák Gyula pedig az igazgatóságot erősítették. Esterházy (nem keverendő össze a 18. századi mecénással) elsősorban mint vadász és a korai fotográfia lelkes gyakorlója élt a nemesi köztudatban, pedig az IBUSZ jogelődjének számító részvénytársaság (IUV) alapító-elnöke korának jelentős feladattal megbízott úttörőjeként halt meg 1906-ban. Az biztos, hogy a gróf jó benyomást tett a korabeli sajtóra.
„Gróf Eszterházy Mihály elnök ma délután értekezletre hívta meg a budapesti sajtó vezető férfiait, a napilapok és folyóiratok szerkesztőit Reviczky-utcai lakására, ahol előterjesztették a társaság müködési tervezetét, amely a legszélesebb mederben ismerteti a társaságnak az idegenforgalom emelésére irányuló törekvéseit” – írja a Budapesti Napló. „A vendégek a legjobb benyomással távoztak az értekezletről s nagy jövőt jósolnak az első ilynemű magyar társaságnak, amelynek élén több magyar főur és financ-kapacitás áll.”
Egy mezőgazdasági nagyvállalattól érkezett a Nagisz Csoporthoz tartozó Nádudvari Élelmiszer Kft.-hez bő három évvel ezelőtt Nagy Ádám ügyvezető igazgató. A vállalat az elmúlt években látványosan fejlődött: tavaly árbevételi rekordot ért el, ma már az exportpiacokra lépésen dolgozik, és a neve is egyre jobban cseng a hazai piacon. Egy új kezdet Nagy Ádám 2020 őszén beszélgetett […]
Egy mezőgazdasági nagyvállalattól érkezett a Nagisz Csoporthoz tartozó Nádudvari Élelmiszer Kft.-hez bő három évvel ezelőtt Nagy Ádám ügyvezető igazgató. A vállalat az elmúlt években látványosan fejlődött: tavaly árbevételi rekordot ért el, ma már az exportpiacokra lépésen dolgozik, és a neve is egyre jobban cseng a hazai piacon.
Egy új kezdet
Nagy Ádám 2020 őszén beszélgetett Kovács Hermannal, a Nagisz Zrt. (a Nádudvari Élelmiszer Kft. tulajdonosa) vezérigazgatójával. „Herman arról próbált meggyőzni, hogy miért csatlakozzak a Nagisz csoporthoz, és miért vállaljam el a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezetői feladatait. Akkor nagyon nem akartam 200 kilométert utazni minden héten a gyárakhoz, de mivel a számok embere vagyok, megkérdeztem tőle, hogy mi a cél, amit el szeretne érni a Nádudvarival. Ő akkor azt mondta, hogy »1 milliárd forint EBITDA jól nézne ki«. Ezután megismerkedtem a Nádudvari vezetőivel, akikről úgy láttam, hogy mindannyian saját szakterületükön kiváló szakemberek, így megláttam a potenciált a cégben” – idézi fel Nagy Ádám.
„Közgazdasági végzettségű ember vagyok – a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen végeztem –, így általában a számokból tudok legjobban kiindulni: az érkezésem után itt is teljesen új alapokra helyeztük a működésünket, a döntéseink előkészítéséhez új gazdálkodási, pénzügyi modellt alkottunk meg” – emlékszik vissza a kezdeti időszakra. Viszont pont amiatt, hogy a saját területükön profi vezetők vették körül, nagyobb döntési szabadságot adott nekik, mivel nem a one man show-ban, sokkal inkább a csapatmunkában hisz. „Ezt a kollégák meghálálták, mert mindenki élni tudott a lehetőséggel, tovább tudott fejlődni a saját szakterületén, miközben maga a cég is egyre jobban teljesített. Kellett azért idő a kollegáknak is, hogy megszokják a gondolkodásmódomat és a stílusomat, de miután jöttek az eredmények, könnyebben ment az elfogadás.”
Az energiaársokk közepette is pluszban maradtak
Annak ellenére, hogy csak bő három éve irányítja a céget, nehéz periódusból is kijutott az ügyvezetőnek. A legnagyobb kihívást a 2022-es év jelentette, amikor az orosz–ukrán háború nyomán kirobbant energiaválság miatt a vállalat energiaköltsége egyszeriben az ötszörösére ugrott. A Nádudvarinak nem voltak ugyanis előre lekötött, hosszú távú szerződései, sem az áramnál, sem a gáznál, így az energiaköltség egyik évről a másikra 400 millióról hirtelen kétmilliárd forintra nőtt. „Ennek ellenére is sikerült pluszban kihoznunk a 2022-es évet, ami a körülmények ismeretében óriási eredmény” – mondja.
2023-ban ugyanakkor már a saját útjukat tudták járni, mert normalizálódtak az energiaárak, tudták azt is, hogy az általuk alkalmazott működési modell jó, és ennek volt köszönhető az is, hogy tavaly már 20,5 milliárd forintos árbevételi rekordot értek el, ami 23 százalékkal több volt, mint az előző évi. A növekedés annak fényében még komolyabb, hogy az elmúlt három évben 70 százalékkal emelkedett a cég árbevétele. Az árbevétel mellett a pénzügyi eredmények is jelentősen javultak a társaságnál. Az EBITDA megközelítette az 1,7 milliárd forintot, miközben az adózás előtti eredmény 1,2 milliárdot tett ki, ami csaknem a háromszorosa a 2022-ben elértnek.
„Ez a pozitív tendencia 2024-ben is folytatódott, az első három hónapban két számjegyű növekedést sikerült elérni, így optimisták vagyunk a teljes évet tekintve is” – mondta az ügyvezető igazgató.
A márkaépítés is fűti a növekedést
A sikerben Nagy Ádám szerint az is szerepet játszik, hogy a Nádudvari a márkaépítést is teljesen más szemlélettel végzi, mint korábban. Ma már hároméves stratégia mentén haladnak, és a közelmúltban televíziós reklámkampányuk is indult, amelynek már most érzékelhetők a pozitív hatásai.
„Amire igazán büszke vagyok, hogy bizonyos területeken már tényleg tényező a Nádudvari, annak ellenére, hogy az élelmiszercégek között amúgy kicsi. Ahogy szoktuk a kollégákkal mondani, a nagyok között kicsik, a kicsik között nagyok vagyunk, hiszen a valamivel 20 milliárd forint feletti árbevételünkkel sem a 10 milliárd alatti, sem az 50–100 milliárdos szegmensbe nem férünk bele, pedig a legtöbb élelmiszeripari cég e két sávban mozog Magyarországon.”
A Nádudvari sikerének fontos tényezője a gyorsaság és a stratégiai gondolkodás is: ez azt jelenti, hogy a változó környezetre próbálnak sokkal gyorsabban reagálni, mint a versenytársaik. „Nem elég tehát nagynak lenni, gyorsan is kell tudni alkalmazkodni a változásokhoz, ami az elmúlt három évben különösen fontosnak bizonyult” – hangsúlyozza Nagy Ádám.
A folyamatos bővülés, a növekvő értékesítési volumenek mellett sem szabad ugyanakkor engedni a minőségből, hiszen a Nádudvari márkanév az elmúlt években összefonódott a kiváló termékekkel.
Kapacitást bővítenek
A Nádudvari 2023-ban mindhárom üzletágban – a tej-, a hús- és a mirelit termékeknél – jelentősen növelni tudta az értékesítési volument. A mirelit üzletágnál viszont már akkora kereslet mutatkozott, hogy folyamatosan a kapacitás maximuma közelében folyik a termelés. Közben érzékelték azt is, hogy a gyorsfagyasztott, kényelmi termékek iránt nem csak itthon, hanem külföldön is érezhetően növekszik a kereslet.
Mindezek nyomán a vállalat a nemzetközi piacra lépés elősegítése érdekében zöldmezős beruházásra is készül. A tervek szerint a mostani telephely mellett elhelyezkedő, kéthektáros területen új, a legkorszerűbb technológiákkal működő, automatizált mirelitüzem épülhet majd, évi több mint 10 ezer tonna kapacitással, amelynek révén a jelenleginek nagyjából a háromszorosára lehet növelni a termelési volument. „Az új üzem építésénél kiemelt figyelmet fordítunk a fenntarthatósági, környezeti szempontokra, így az energiaellátást jelentős részben napelemekkel biztosítjuk, miközben korszerűsítjük a szennyvíztisztító rendszerünket is” – tette hozzá az ügyvezető igazgató. Az új üzemegység – amelynek a felépítését pályázati forrásból is finanszíroznák – a tervek szerint 2026 elején kezdhetné meg a termelést.
Szintet lépnének
„Cégvezetőként most leginkább az motivál, hogy megvalósítsuk ezt a beruházást, és a Nádudvariból ötéves távon egy 30–40 milliárd forintos árbevételű vállalatot csináljunk, amely az eredményességét tartani tudja, vagy még növeli is: ezt azért tudom így kijelenteni, mert – mint már említettem – én számokban gondolkodó ember vagyok, azokban vannak a céljaim.”
Az is nagyon fontos célkitűzés, hogy a Nádudvari tényleg meghatározó szereplő legyen bizonyos szegmensekben, és megváltoztassák a magyar fogyasztói szokásokat abból a szempontból, hogy például a joghurtoknál ne legyen 75 százalékos az importból származó termékek aránya. A hústermékeknél pedig szeretnének új termékkörökkel is megjelenni a piacon, bár ez most kevésbé hangsúlyos elem, hiszen elaprózni sem szabad a fejlesztési irányokat.
Nagy Ádám motivációja nem csupán az üzleti sikerekre korlátozódik. Szeretné, ha a Nádudvari Élelmiszer Kft. olyan csapattá válna, ahová az emberek szeretnek bejárni dolgozni, és amelyiknek érdemes szurkolni.
– Szeretnénk elérni, hogy a Nádudvari márkánál is érvényesüljön a profi sportból ismerős, „a győzteshez húzunk” effektus: vagyis az, hogy ha az emberek látják, hogy egy sportoló vagy mondjuk egy futballcsapat folyamatosan jól teljesít, ösztönösen egyre többen kezdenek szurkolni neki. Szeretnénk tehát, hogy egy minél szélesebb szimpátia kialakuljon a Nádudvarival kapcsolatban, és az emberek lássák, hogy jók vagyunk, és folyamatosan haladunk előre” – vallja Nagy Ádám. Ez a törekvés inspiráló példaként szolgálhat a hazai vállalkozások számára, hogy a siker nem csak az üzleti eredményekben mérhető, hanem a közösség és a fogyasztók támogatásában is. (x)
Mérföldkövek
Nagy Ádám felsőfokú tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen végezte, ahol 2004-ben szerzett közgazdász diplomát. Ezt követően a Deloitte adótanácsadó részlegén dolgozott öt évig nemzetközi adózás és M&A területeken különböző pozíciókban és szerzett adótanácsadói képesítést. Ezután tíz évig volt egy mezőgazdasági nagyvállalat vezérigazgatója. 2020 végén csatlakozott a Nagisz Csoporthoz, ahol 2021. január 1. óta a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója. A mezőgazdaságtól sem távolodott el teljesen, hiszen növénytermesztő cégekben rendelkezik befektetéssel.
Öt éve van a REAL School Budapesten. Mennyit sikerült a bali Green Schoolban látottakból megvalósítani?A Dream vagy a Green Schoolból? (Nevet.) Igazából egy csomó mindent nem is akartunk átvenni, csak inspirációnak használtuk. Az egyre jobban megy, hogy mi is arra neveljük a gyerekeket: úgy valósítsák meg az álmaikat, hogy közben a világot is jobbá tegyék. Minden projektünk környezetvédelmi vagy társadalmi hatásról […]
Ritka együttállás, hogy két nagy őskonkurens kártyatársaság együtt adjon interjút, és mellé még a legnagyobb hazai bank is az asztalhoz üljön. OTP–Visa–Mastercard-nézőpont arról, ami ma mindenkit aggaszt: kártyacsalásokról, banki átverésekről.
Környezettudatos szemléletmódjukról ismert hazai hírességeket, hiteles véleményformálókat kértünk meg, hogy ajánljanak olyan könyveket, amelyek nagy hatással voltak rájuk, és mutassák meg kedvenc „zöld” tárgyukat. Döbrösi Laura, Litkai Gergely, Ljasuk Dimitrij, McMenemy Márk és Ürge-Vorsatz Diána mesélt.