Kéjvonatokat isindítottak

Idegenforgalmunk emelése régi témája mindazoknak, akik államgazdaságunk állapotát figyelemmel kísérik. Mert elsőrendü gazdasági jelenség az idegenforgalom; nemcsak egyes városok és vidékek, hanem egész országok köszönhetik megélhetésüket annak az áramlatnak, mely a szellemi életet élő embert külföldi országok felkeresésére indítja. (…) Pedig érdemes szórakozást kínál az egész ország, nagy gyönyörűség a főváros nyüzsgő életébe való elmélyedés, van sok gyógyfürdőnk, szép üdülőhelyünk, remek közlekedésünk, csak idegenünk nincs. Hogy idegenünk is legyen, erre irányul a most megalakult Idegenforgalmi és utazási vállalat részvénytársaság működése” – írja lelkendezve a Budapesti Napló 1902. szeptember 12-i száma.


A cég élére illusztris társaság került: az augusztus végi alakuló ülésen elnökké választották Gróf Esterházy Mihályt, Dessewffy Arisztid, Széchenyi István, Frankfurter Albert, Hoffmann Sámuel, Keppich Gyula és Pollák Gyula pedig az igazgatóságot erősítették. Esterházy (nem keverendő össze a 18. századi mecénással) elsősorban mint vadász és a korai fotográfia lelkes gyakorlója élt a nemesi köztudatban, pedig az IBUSZ jogelődjének számító részvénytársaság (IUV) alapító-elnöke korának jelentős feladattal megbízott úttörőjeként halt meg 1906-ban. Az biztos, hogy a gróf jó benyomást tett a korabeli sajtóra.


„Gróf Eszterházy Mihály elnök ma délután értekezletre hívta meg a budapesti sajtó vezető férfiait, a napilapok és folyóiratok szerkesztőit Reviczky-utcai lakására, ahol előterjesztették a társaság müködési tervezetét, amely a legszélesebb mederben ismerteti a társaságnak az idegenforgalom emelésére irányuló törekvéseit” – írja a Budapesti Napló. „A vendégek a legjobb benyomással távoztak az értekezletről s nagy jövőt jósolnak az első ilynemű magyar társaságnak, amelynek élén több magyar főur és financ-kapacitás áll.”