Hideg Nyalat. Így hívták Kiss Enikő egykori válogatott hétpróbázó első fagylaltmárkáját. Aztán bejött mellé többek között a mindenmentes brownie, az almás pite és a málnás kesudiókrémes torta, azóta pedig a Vegaföl, a kókuszgurt, no, meg Enikő személyes kedvence, az édesburgonya-gnocchi. A paleo és vegán kombó meg a vevőknek jött be.
Csokoládé- és kókuszillat lengi be az All In Natural Food gödöllői telephelyét. A pultokon Sacher-torta készül mindenmentes változatban, mandula- és lenmagliszttel, kókusztejjel, paleo almacukorral. Közben egy másik helyiségben málnaöntet kerül a kesukrémes tortára. Minden torta az alapító tulajdonos, Kiss Enikő alkotása. Sokszor éjjelente is fakanállal a kezében süt-főz, és addig áll az üzemi konyhában, amíg tökéletes nem lesz, amit megálmodott. „Azt szeretem, amikor már mindenki hazamegy, és alkothatok. Nemrég olyan tiramisut csináltam, amiről nem mondanád meg, hogy nem eredeti mascarponekrémből van.”
A szeme sem rebben, amikor arra kérem, hogy a fotóhoz fusson a térdig érő pipacsmezőben. Atletikus alkatán és a légies mozgásán látszik válogatott hétpróbázói múltja. Huszonhat éves volt, amikor abbahagyta a versenyzést, de a sport ma is fontos szerepet játszik az életében. Szüksége is van az erőnlétére és az energiájára a sok munkához. Nemrég húzták fel a fagyasztóházat, párjával éjjel-nappal az építkezésen dolgoztak. De ha kell, maga főzi meg kókusztejből és tisztított vízből a joghurtot, és gyakran éjszakáig bent marad a gödöllői üzemben. Erre az esetre ágy is van az irodája melletti szobában.
Enikő mindig maximalista volt. Az 1998-as budapesti atlétikai Európa-bajnokság hétpróbaversenyén egy jól sikerült 183 centiméteres magasugrás után megkísérelte a 186 centimétert is átvinni, fáradásos törést szenvedett a lábfejében, de nem adta fel. Helyből lökött súlyt, mert mozogni nem nagyon tudott, de végigcsinálta. Igaz, hogy másnap alig bírt az ágyból kikelni, de így is tizenharmadik lett.
Hogyan lehetséges az, hogy egy irodaépület háromszor annyi energiát fogyaszt, mint amennyit az energetikai tanúsítványa szerint fogyasztania kellene? Hogyan lehetséges, hogy egy budapesti irodaház több energiát pazarol el fölöslegesen, mint amennyi egy falu teljes energiafogyasztása? A kérdést Pál Péter, energiamegtakarításokkal foglalkozó szakember is sokszor feltette már, annak érdekében, hogy felhívja a felelősök figyelmét, a döntés […]
Hogyan lehetséges az, hogy egy irodaépület háromszor annyi energiát fogyaszt, mint amennyit az energetikai tanúsítványa szerint fogyasztania kellene? Hogyan lehetséges, hogy egy budapesti irodaház több energiát pazarol el fölöslegesen, mint amennyi egy falu teljes energiafogyasztása?
A kérdést Pál Péter, energiamegtakarításokkal foglalkozó szakember is sokszor feltette már, annak érdekében, hogy felhívja a felelősök figyelmét, a döntés az ő kezükben van. Tapasztalata szerint az épületgépészeti rendszerek optimalizálásával drasztikusan csökkenthető az épületek energiaigénye és ezzel összefüggésben azok károsanyag-kibocsátása.
A bevezetőben jelzett probléma elsődlegesen a nagy fogyasztású épületek esetében merül fel – bevásárlóközpont, iroda, szálloda vagy kórház –, az ilyenekben ugyanis a gépészet is összetett, és eltérő igényeket kell kiszolgálni.
Elmélet és valóság
Pál Péter, a Re-Energy Kft. ügyvezetőjének hazai tapasztalatai szerint az energetikai tanúsítványon szereplő számok és a valós fogyasztási értékek között jellemzően háromszoros eltérés van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy épület energiafogyasztása háromszor akkora, mint amilyennek a papírforma szerint lennie kéne. Ez azért is sokkoló, mivel a bérlők – különösképpen a globális nagyvállalatok hazai szereplői – jelentős részben az energetikai besorolásuk alapján választják meg irodaépületeiket.
Az építtető szeretné kontrollálni a költségeket. Hogyan tudja ezt megtenni? Versenyeztetéssel. Ennek az az eredménye, hogy a legtöbben anyagot és terméket árulnak, tudást nem, mert amíg az előbbi könnyen számszerűsíthető, utóbbi már sokkal nehezebben. A piacon nem energiamegtakarítást árulnak, hanem termékeket, amelyek hordozzák az energiamegtakarítás ígéretét. De ez sok esetben csak garancia nélküli ígéret marad.”
Eredményt kell vásárolni
A lényeg az energiamegtakarítás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentés. Annak, akinek az eredmény számít, végig kell mennie a teljes folyamaton.
„A hatékonyság növelésének egyik kulcsa az újratervezés. Ezután jön a kivitelezés, és végül a folyamatos támogatás, az energetikai üzemeltetés, ami kiegészíti a hagyományos facility managementet. Ez utóbbi nélkül ugyanis nem működik a projekt. Azt kell megérteni, hogy a túlversenyeztetéssel csak több terméket fognak vásárolni a tulajdonosok, de nem lesz jobb épületük és kevesebbet sem fognak fizetni.”
Az optimalizáció után az épület képes lesz arra, amire előtte a legritkább esetben, hogy részterhelésen is megfelelően és hatékonyan működjön. Ez könnyűnek hangzik, de valójában ez az, amihez szükség van a komoly szakmai tudásra. A lényegesen kisebb környezetterhelés mellett az is fontos szempont lehet egy ilyen beruházás mellett, hogy a tapasztalatok szerint átlagosan három év alatt megtérül.
„Nemrégiben például egy belvárosi, bő 20 éves irodaépületet alakítottunk át. Mostanáig egyéves távlatban körülbelül 40 százalékkal kevesebb áramot, és 70 százalékkal kevesebb gázt fogyaszt. Eközben az épület bérlője azt mondja, hogy a komfortérzetük az épületben jobb, mint addig volt. Mindezt úgy sikerült elérnünk, hogy ugyanazokat a hagyományos berendezéseket használjuk, mint eddig, csak éppen sokkal hatékonyabban.”
Ilyen eredmények eléréshez azonban minden esetben vezetői elhatározásra van szükség, ez a döntés pedig végső soron akár egy falunyi energiafelhasználás sorsáról is dönthet. „Az irodapiacon ma sokkal nehezebb új bérlőt szerezni, mint a régit megtartani. Ez motiválhatja a tulajdonosokat a befektetésre, hiszen ugyan egy épületet a beruházó épít fel, de a fogyasztását már a bérlő fizeti. Éppen ezért is fontos, hogy a potenciális bérlő ne csak az energetikai tanúsítványt nézze, hanem az elmúlt egy év tényleges energiafogyasztását is kérje ki a bérbeadótól. Akkor nem csak spórolni fog tudni, hanem segíti zöldebben tartani a környezetünket is” – teszi hozzá Pál Péter.
A szigligeti Villa Kabala egyszerre otthonos és exkluzív, és amikor a kreatív konyha tündököl, nagyon jó is. A nyári szezon kezdetén megkíséreltük belőni, kinek érdemes meglátogatni őket.
Semmiben nem tökéletesek: nem is natúrok, nem is organikusok és nem is vegánok az angol Lush kozmetikai portékái. Mert a cég vezetői két lábbal járnak a földön, de amit tudnak, így is megtesznek a környezetért, a rászorulókért és az energiatakarékosságért. Ruth Andrade, az első számú környezetvédelmi vezető Budapesten járt, és beszélt velünk csicseriborsó-főzőléről, Human Rights nevű tusfürdőről, valamint pisztáciahéjról és mangóbőrről is.
Írta: Iglódi Csaba Néhány kilométer volt csak hátra a határig. Már amennyiben határnak lehet nevezni, ami Szlovénia és Olaszország között húzódik. Meredeken emelkedő, éles kanyarokkal teli szerpentin kezdődött. Kopott és ütött, vagyis rendeltetésének megfelelően használt szalagkorlát mutatta, hogy nagylegények is koccantak már erre, ezért csak óvatosan duhajkodtam. Négyfős véleménycsapat váltotta egymást hónapról hónapra a pódiumon egy éven […]
A szentendrei Daalarna Garden rendezvényhelyszín a fenntartható luxus élményét kínálja mindenkinek, aki biztonságra, minőségre és kényelemre vágyik egy olyan helyen, amely karnyújtásnyira található Budapesttől, mégis kellő távolságra annak érdekében, hogy minden a teljes kikapcsolódást szolgálja. Benes Anita, az öthektáros birtok egyik megálmodója mesélt a különleges projektről, amely idén végre a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit. […]
